HTML

Közép-európai Elemző Központ

Friss topikok

Címkék

"egységben lét" (1) "felszabadító" (1) "narancsos forradalom" (1) A.Rar (2) A. Janukovics (1) A. Kvasnewski (1) Abe (1) agytröszt (1) akciók (1) alaptörvény-modosítások (1) Alekszand Rar (1) állam (1) Államcsíny (1) államfői találkozó (1) államiság (2) Állami Duma (1) amerikaiak (1) amerikai jog (1) Angela Merkel (1) Arbuzov (1) Argentina (1) árulás (1) átalakulás (1) Atlanti Híd (1) auditálás (1) a hatalom ára (1) B.Komorowski (1) baloldal (1) Bandera (1) beavatkozás (2) befektetők (1) béke (3) békekötés (1) belső kiegyezés (1) Beszarábia (1) betartott kötelezettség (1) börtönből szabadulás (1) Brezsnyev (1) Bronislaw Komorowski (1) Brzezinski (2) Bukovina (2) burzsoá-demokratikus forradalom (1) Bush (1) civil-társadalom (1) civilizációs forradalom (1) civil kontroll (1) civil szervezetek (1) Corriere della Sera (1) családi klánok (1) csatlakozás (1) csúcstalálkozó (1) D.Grybauskaite (1) D.Trump (1) D.Vidrin (1) David Cameron (1) deja vu érzés (1) Déli Áramlat (1) demokrácia (3) demokraták (1) Deutschland (1) dialógus (1) dilemma (1) dilemmák (1) diverzio (1) Donald Trump (3) dopping (2) EBESZ (1) egészségi állapot (1) Egyesült Államok (2) egyezkedés (1) együttműködés (1) elemzés (1) életfogytiglani szabadság (1) ellenzék (1) ellenzéki lázadás (1) Elmar Brok (1) elnök-választás (2) elnökhöz közel álló üzletemberek (1) elnökválasztás (4) ember (1) emberiség (1) energetikai problémák (1) érdekviszonyok (1) Erdély (1) Erdogan (1) értékek (1) esélyek (1) eszmék (1) EU (1) EU-társulási szerződés (1) EU-Ukrajna Együttműködési Tanács (1) EU-Ukrajna megállapodás (1) Eurázsia (1) EurÁzsiai Szövetség (1) Eurázsiai Szövetség (2) eurointegració (1) Euronest (1) Európa (2) Europäische Union (1) Európai Bizottság (1) európai értékek (1) Európai integráció (1) európai jogellenes döntések (1) európai Magyarország (1) Európai Parlament (1) Európai Unió (18) Európa elitje (1) EU beteg-gyermeke (1) EU együttműködési megállapodás (1) EU parlamenti választás (1) fegyverszünet (1) felelősség (1) felhozó-verseny (1) feszültségek (1) föderáció (1) fogvatartás (1) folyamat (1) főpolgármester választás (1) fordulat (1) fordulópont (1) forradalom (1) G-20 (2) G-7 (1) G-8 (1) G.Westerwelle (1) Gajdos István (3) Galicia (2) gáz (1) gazdaság (1) gazdasági helyzet (1) gázimport-csökkentés (1) gázpiac (1) gázszállítás (1) gázvezeték (1) gáz árak (1) geopolitika (1) geopolitikai helyzet (1) geopolitikai konfliktusok (1) globális vlágrend (1) globalizáció (1) Gorbachev (1) Gorbacsov (3) Gurmai Zita (1) gyermek (1) gyógykezelés (1) háború (1) hamis-momentum (1) Hármas-szövetség (1) Hegyi Karabah Köztársaság (1) Helsinki (1) Heritage Foundation (1) hidegháború (3) Hillary Clinton (1) hitel (1) hitelprogram (1) Hollande (1) holnap választás (1) Holodomor (1) holodomor (1) hrivnya árfolyam (1) Hruscsov (1) Huntington (1) ideológia (1) Ikarus (1) IMF (3) India (2) integracia az EU-val avagy Oroszországgal (1) integráció (4) interju (1) internet (1) Ivan Gasparovic (1) J.Timosenko (2) Janukovics (3) Jelcin (2) Jerevan (1) jogerős börtön-büntetés (1) Jövő (1) jövő (1) Ju.Timosenko (1) Julia Timosenko (4) Júlia Timosenko (2) Juscsenko (1) kacsanyivkai korház (1) Kádár János (1) kalandorság (1) kapitalizmus (1) karabahiak elfogadják (1) Karl Marx (1) Kárpát-Alja (1) Kárpátalja (2) kárpátaljai magyarok (1) Kék Áramlat (1) kelet-európa (1) Kelet-Ukrajna (1) Keleti Partnerség (1) Kerch (1) Kercsi-szoros (1) kéziratok (1) kiegyezés (2) kilépések (1) Kína (4) koalició (1) kölcsönös bizalom (1) Komjáthi Imre (1) kommunisták (1) kompország (1) kompromisszum (1) konfliktus (1) könyvvizsgáló (1) konzervatívizmus (1) konzervatívok (1) kormány (1) Koszigin (1) Közép-európai országok (1) központi erőtér (1) Krausz Tamás (1) Kravcsuk (1) krétakör (1) Krím (1) Krim (1) Kucsma (1) külföldi gyógykezelés (1) kulissza (1) kűlső nyomás (1) kultúra (1) Kurt Volker (1) Legfelsőbb Rada (1) legitim hatalom (1) Lenin (3) liberálisok (2) liberális ideológia (1) lyukak (1) M.Azarov (2) ma (1) Magyar Irka (1) magyar kisebbség (1) Majdan (2) manipuláció (1) Marxizmus-leninizmus (1) Matenadaran (1) média (1) megállapodás (1) megbokrosodott (1) megegyezés (1) megújúlás (1) Merkel (2) mesterséges intelligencia (1) migránsok (1) milonga (1) mini-hidegháború (1) Minszki Megállapodás (1) Mit tegyünk! (1) Mit tehetünk? (1) Mogherini (1) Moszkva (1) MSZP (2) munka (1) N.Azarov (1) nácik (1) nacionalista (1) nacionalisták (1) nacionalista ideológia (1) Nagy Imre (1) napló (1) NATO (1) négy szakasz (1) Németország (2) nemzetállam (1) nemzetközileg nem elfogadott (1) nemzetközi választási megfigyelők (1) neo-horthysta-rendszer (1) neokon-neolib (1) neoliberalizmus (1) népfelkelés (1) népfront (1) NGO (1) Ny.Azarov (2) nyelvhasználat (1) nyitott társadalom (1) Nyugat (2) nyugatbarát (1) nyugati bankok (1) O.Zarubinszkij (1) Óbudai Forradalom (1) okoskodás (1) oligarcha (1) oligarchák (1) olimpia (1) önállóság (1) önálló államiság (1) önkormányzat (1) Orbán (1) Orbán-lufi (1) Orbán Viktor (1) Örményország (1) oroszok (1) Oroszország (17) Oroszország -1996 (1) orosz bankok (1) Orosz Föderáció (2) összekötő kapocs (1) osztályharc (1) P. Kooks (1) palagáz-mező (1) Pamfilova (1) parlamenti választás (1) párt (1) partnerek (1) patriota gazdaság (1) Periferiális-kapitalista (1) perspektívikus feladatok (1) Plotnyickij (1) polarizált politikai klima (1) polgárháború (2) politika (1) Politikai "burok" (1) politikai helyzet (1) politikai lázálmok (1) politikai vákuum (2) Porosenko (4) poszteurópai modell (1) poszthidegháborús helyzet (1) posztindusztriális (1) pravoszlavok (1) Pricewaterhouse Coopers (1) problémák (1) proletárforradalom (1) protektorátus (1) puccs (2) Putyin (6) rabszolga-törvény (1) rabszolgatörvény (1) radikális jobboldal (1) Reagan (1) reform (1) reformok (1) Régiók Pártja (1) Rendszerszerűen (1) rendszerváltás (3) republikánusok (1) revansiszták (1) robban (1) robotok (1) Románia 1989 (1) rossz hitelek (1) Rosztyiszláv Iscsenko (1) Russia (1) START-3 (1) Strasbourg (1) Stratégia (1) stratégiai érdekek (1) stratégiai partnerek (1) Sz.Arbuzov (2) Sz.Karaganov (1) szabadonengedés (1) Szabadság-párt (1) Szabadságpárt (1) szabadulás a börtönből (1) szabad kereskedelmi övezet (1) szabad oktatás (1) szakszervezetek (2) szegény (1) szegény-ország (1) szegénység-politika (1) szellemi kínkeservek (1) szélsőjobb erői (1) szeparatisták (1) Szevasztopol (1) SZKP (1) Szlovákia (1) szocialista (1) szocialisták (1) szolidaritás (1) szövetség (1) Szovjetunió (3) Sztálin (1) sztrájk (2) Taktika (1) Tamás Gáspár Miklós (1) tangó (1) tárgyalás (1) tárgyalás Szocsiban (1) Tariel Vaszadze (1) tározók (1) társadalom (1) társulási megállapodás (2) Társulási Szerződés (1) társulási szerződés (1) Társulási szerződés (1) társult tagság (1) Tea Party (1) tegnap (1) természetes intelligencia (1) terror (1) terrorizmus (1) területen kívüliség (1) területi megosztás (1) tettek (1) Theresa May (1) The Guardian (1) Timosenko (2) timosenko-adó (1) Timosenko-per (1) tőke (1) történelem (1) totális rendszer (1) Trump (1) tudományos-technikai forradalom (1) tulajdonosváltás (1) tüntetés (1) tüntetések (2) Tyágnyibok (1) Tyimosenko (1) új-neokonok (1) újgeneráció (1) újra alapítás (1) új nemzedék (1) Ukraina (4) Ukraine (1) Ukrajna (31) Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (1) Ukrajna Megmentésének Bizottsága (1) ukránok (1) ukrán alkotmány (1) ukrán és orosz nyelv (1) ukrán gazdaság (1) ukrán Golgota (1) ukrán ipar (1) ukrán közvélemény (1) ukrán nácik (2) UkrAvto (1) Ungarn (1) US-Russian Relation (1) USA (7) uzsoraszerződés (1) V.Janukovics (14) V.Putyin (3) V. Putyin (1) V/4 csúcstalálkozó (1) vádak (1) vádak Timosenko ellen (1) választás (1) választások (1) válság (2) Vámunió (3) vámunió (2) védelmi kiadások (1) Velencei Bizottság (1) verseny (1) versenyképesség (1) versenyképtelen (1) vezérelv (1) Vidámak és Leleményesek Klubjalu (1) Viktor Janukovics (6) Viktor Orban (1) világ-hatalmi válság (1) világrend (1) Vilnus (1) Visegrádi 4-k (1) viszony Moszkvához (1) vita tézisek (1) Vlagyimir Putyin (3) vonakodva csatlakozás (1) World Economy (1) XVIII. kongresszus (1) XXI.század (1) Zaharcsenko (1) zarándoklat (1) Zelenszkij (2) Zjugánov (1) zsákutca (3) Címkefelhő

Orosz-ukrán kapcsolatok: realitás és perspektívák

2013.07.07. 14:48 KeményLászló

Néhány hónappal az Európai Unió Keleti Partnerség csúcstalálkozójától - amelyet a litván fővárosban, Vilnusban tartanak novemberben, s amelyen előreláthatóan Ukrajna társult tagi státuszt kaphat az EU-tól – annak a tábornak a hívei, akik az ország közeledését inkább Oroszország irányában támogatják, összefogtak érveik érvényesítése érdekében. Június végén Moszkvában nemzetközi konferenciát szerveztek – “Orosz-ukrán kapcsolatok: realitás és perspektívák” címmel – amelyen megvitatták a két állam viszonyának jövőjét.

Az MGIMO meghívására magas rangú vendégek, orosz és ukrán parlamenti képviselők, üzletemberek, tudósok vettek részt és fejtették ki nézeteiket. A konferencia fő témája az esetleges orosz-ukrán integráció volt: miként alakult úgy, hogy Ukrajna közelebb került Európához, mint Oroszországhoz; mi akadályozza a két állam integrációját; megőrződhető e a két testvéri nép barátsága?

A konferenciáról részletes tájékoztatást adott a Nezaviszimaja Gazéta 2013. június 27-én, és ezt az összefoglalót szemlézte az oroszvilag.hu. Mindkét anyagot az alábbiakban tesszük közzé.

 Konferencia az orosz-ukrán kapcsolatokról

A Gazprom eltaszítja Ukrajnát Oroszországtól

 .  A konferenciát Szergej Nariskin, a Duma elnöke nyitotta meg, aki azt hangsúlyozta, Oroszország szeretné Ukrajnát a FÁK keretében létrejövő integrációs projektek valamelyikében látni. Akik ellenzik Ukrajna csatlakozását a Vámunióhoz, azok általában szembeállítják az európai és az eurázsiai integráció gondolatát, ám Nariskin szerint ebben nincs ellentmondás, hiszen jelenleg egy, Lisszabontól Vlagyivosztokig elterülő egységes gazdasági övezet kialakítása van folyamatban.

Georgij Krjucskov, az Ukrán Fórum nevű társulás elnöke szerint abban, hogy Ukrajna jelenleg inkább Európa felé húz, jelentős szerepe van a Gazprom rövidlátó politikájának, s annak, hogy Kijev energetikai függetlenségre törekszik. Míg Ukrajna 2009-ben 52 milliárd köbméter gázt vásárolt a Gazpromtól, 2013-ban már csak 26 milliárdot, ami 2014-ben tovább csökkenhet. Ennek következtében Ukrajna akár fel is mondhatja a 2010-ben kötött harkovi megállapodást.

Vlagyimir Olejnyik ukrán parlamenti képviselő szintén a Gazpromot bírálta, de szerinte nem az orosz óriáscég árképzési politikája kell legyen az ukrán-orosz kapcsolatok alapja. Olejnyik Mihail Gyeljagin orosz közgazdászt idézve a Gazprom politikáját hibásnak, „egoista energetikai feudalizmusnak” nevezte. Oroszország a harkovi egyezmény ellenére kirívóan magas árat kér a gázért, amivel csak elidegeníti Ukrajnát Oroszországtól.

Az Antonov cég mérnöke, Dmitrij Kiva arról beszélt, hogyan állt le egy jelentős, közös orosz-ukrán projekt 2012 őszétől, az An-70-es repülőgépek gyártása. Oroszország gátolja a projekt megvalósítását, amivel maga is sokat veszít, hiszen nincsenek olyan repülőgépei, amelyekkel Kína, az USA és Európa is rendelkezik. Ezzel helyet teremt a konkurenseknek.

 http://oroszvilag.hu/?t1=posztszovjet_terseg_hirei&hid=4155

„Газпром" оторвал Украину от Таможенного союза

Сторонники интеграции стран СНГ ищут возможности сближения Киева и Москвы

автор: Андрей Баталин

За несколько месяцев до ноябрьского саммита «Восточное партнерство», на котором Украина может получить статус ассоциированного члена ЕС, сторонники сближения республики с Россией решили объединиться. В Москве они провели международную конференцию «Российско-украинские отношения: реалии и перспективы», на которой обсуждали будущее отношений двух государств. Главные вопросы – как получилось, что Украина оказалась ближе Европе, чем России, что мешает интеграции двух государств и сохранится ли дружба между братскими народами.

 На международную конференцию «Российско-украинские отношения: реалии и перспективы» в МГИМО собрались российские и украинские парламентарии, бизнесмены, а также эксперты – экономисты и политологи. Открывая конференцию, председатель Государственной Думы РФ Сергей Нарышкин обозначил линию российского руководства: «Мы не скрываем, что хотели бы видеть Украину в рамках интеграционных прогрессов, разворачивающихся на пространстве бывшего СНГ. Противники участия Украины в Таможенном союзе противопоставляют европейскую и евразийскую интеграцию. Но я считаю, что европейское объединение в исторической перспективе – часть глобальной интеграции. Мы идем к созданию общего экономического пространства от Лиссабона до Владивостока». Однако братская республика сейчас больше тяготеет к Старому Свету. Частью договора об ассоциации Украины в ЕС станет положение о создании зоны свободной торговли (ЗСТ) между республикой и Евросоюзом, и Киев рассчитывает после вступления в силу договора существенно увеличить товарооборот с ЕС. Однако на сближение с Украиной рассчитывает и Россия, которая пытается заманить республику в Таможенный союз и создаваемый Евразийский экономический союз. Поскольку Киев не готов пока вступать в эти структуры, Москва неоднократно заявляла, что будет вынуждена защищать свои рынки в случае создания зоны свободной торговли между Украиной и ЕС. О метаниях Украины между ЕС и ТС ранее уже не раз сообщала «НГ».

«Я был в числе представителей украинской общественности – организаторов этой встречи, – рассказал ответственный секретарь общественно-политического объединения «Украинский форум» Георгий Крючков. – Мы озабочены тем, как складываются отношения между нашими странами. Россия быстро теряет украинский рынок энергоресурсов, а Украина стремительно идет по пути евроинтеграции, все больше отдаляясь от Российской Федерации. Ускоряют евроинтеграцию Украины хозяйственный спор между «Газпромом» и «Нафтогазом Украины», а также недальновидная политика российского газового монополиста». По данным Крючкова, в 2009 году из-за высоких цен, установленных на российский газ, Украина закупала у «Газпрома» 52 млрд. куб. м природного топлива, в 2013 году – лишь 26 млрд., а на следующий год может приобрести лишь 18 млрд. «Это приведет к тому, что могут быть денонсированы Харьковские соглашения, Черноморский флот РФ выдворят из Крыма, Украина будет втянута в НАТО, свернуты возможности для российских деловых кругов, введен визовый режим с Россией, будет вытесняться русский язык», – полагает Крючков.

Ценовую политику газового монополиста критиковал и депутат Верховной Рады Украины Владимир Олейник. «Хозяйственная деятельность «Газпрома» не должна быть фундаментом российско-украинских отношений, – заявил парламентарий. – Готовясь к поездке в Москву, я прочел доклад вашего известного экономиста Михаила Делягина, который вызвал бурную дискуссию в политических и экономических кругах Украины. Доклад квалифицирует политику «Газпрома» как ошибочную, как «эгоистичекий энергетический феодализм». Россия устанавливает для нашей страны одну из самых высоких в Европе цен. И даже Харьковские соглашения, за которые нас критикуют оппоненты в Раде, не изменили эту позорную ситуацию. Чего добивается Россия? Превращения Украины во враждебное государство? Много говорится о братских украинском и русском народах, но получается, что немцы России больше братья, если им продают газ дешевле, чем нам». Владимир Олейник призвал разработать совместную энергетическую стратегию России, Украины и Евросоюза. «Наиболее приемлемый путь – создание международного консорциума при участии Украины, России и Евросоюза. Россия заинтересована в безопасных поставках газа к клиентам в Европе, Украина – в обновлении ГТС. А Европа получает стабильных партнеров, – считает украинский парламентарий. – Газ – это стратегическое преимущество России, но безудержное стремление заработать как можно больше именно сейчас лишает две страны будущего».

Генеральный конструктор НТК «Антонов» Дмитрий Кива рассказал о том, как забуксовал один из «двигателей» российско-украинского сотрудничества – проект выпуска транспортного самолета Ан-70. «Российская сторона, по сути, застопорила сотрудничество по Ан-70. С октября 2012 года у нас не принимают документацию на серийное производство нашего самолета», – возмущается Кива. «Мы упускаем время, теряем наши преимущества в борьбе за рынок. У нас есть заказчики во многих странах, но без России, ее огромного рынка нам будет трудно. Но и Россия много теряет – у нее нет сейчас самолета, аналоги которого есть в США, Европе и Китае. В результате этой паузы в производстве АН-70 выигрывают наши общие конкуренты».

Экономист Сергей Глазьев предостерег соседей от опрометчивой интеграции с Евросоюзом: «Согласно соглашению с ЕС, Украина перестает быть самостоятельным членом экономических отношений. Принимая на себя односторонние обязательства, Украина не входит в ЕС, без пошлин впускает продукцию партнеров, но все квоты на ее продукцию сохраняются. При этом европейцы будут мониторить, как сама Украина будет выполнять все их условия, и смогут наказывать ее при случае. Если евроинтеграция произойдет, нам уже не придется обсуждать никакие вопросы по поводу партнерства в рамках Таможенного союза».

У сторонников сближения России и Украины еще есть время до осеннего саммита ЕС. Однако, судя по обсуждению в МГИМО, в отношениях России и Украины нужен радикальный поворот, который позволит не допустить раскола восточнославянского блока – России, Белоруссии и Украины.    

http://www.ng.ru/ideas/2013-06-27/5_gazprom.html

Szólj hozzá!

Címkék: integráció Európai Unió Oroszország Ukrajna Keleti Partnerség társult tagság

A bejegyzés trackback címe:

https://ke-elemzokozpont.blog.hu/api/trackback/id/tr725394579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.