HTML

Közép-európai Elemző Központ

Friss topikok

Címkék

"egységben lét" (1) "felszabadító" (1) "narancsos forradalom" (1) A.Rar (2) A. Janukovics (1) A. Kvasnewski (1) Abe (1) agytröszt (1) alaptörvény-modosítások (1) Alekszand Rar (1) állam (1) Államcsíny (1) államfői találkozó (1) államiság (2) Állami Duma (1) amerikaiak (1) amerikai jog (1) Angela Merkel (1) Arbuzov (1) árulás (1) átalakulás (1) Atlanti Híd (1) auditálás (1) a hatalom ára (1) B.Komorowski (1) baloldal (1) beavatkozás (2) befektetők (1) béke (3) békekötés (1) belső kiegyezés (1) Beszarábia (1) betartott kötelezettség (1) börtönből szabadulás (1) Brezsnyev (1) Bronislaw Komorowski (1) Brzezinski (2) Bukovina (2) burzsoá-demokratikus forradalom (1) Bush (1) civil-társadalom (1) civilizációs forradalom (1) civil kontroll (1) civil szervezetek (1) Corriere della Sera (1) családi klánok (1) csatlakozás (1) csúcstalálkozó (1) D.Grybauskaite (1) D.Trump (1) D.Vidrin (1) David Cameron (1) deja vu érzés (1) Déli Áramlat (1) demokrácia (3) demokraták (1) dialógus (1) dilemma (1) dilemmák (1) diverzio (1) Donald Trump (3) dopping (2) EBESZ (1) egészségi állapot (1) Egyesült Államok (2) egyezkedés (1) együttműködés (1) elemzés (1) életfogytiglani szabadság (1) ellenzék (1) ellenzéki lázadás (1) Elmar Brok (1) elnök-választás (2) elnökhöz közel álló üzletemberek (1) elnökválasztás (3) energetikai problémák (1) érdekviszonyok (1) Erdély (1) Erdogan (1) értékek (1) esélyek (1) EU-társulási szerződés (1) EU-Ukrajna Együttműködési Tanács (1) EU-Ukrajna megállapodás (1) Eurázsia (1) EurÁzsiai Szövetség (1) Eurázsiai Szövetség (2) eurointegració (1) Euronest (1) Európa (2) Európai Bizottság (1) európai értékek (1) Európai integráció (1) európai jogellenes döntések (1) európai Magyarország (1) Európai Parlament (1) Európai Unió (18) Európa elitje (1) EU beteg-gyermeke (1) EU együttműködési megállapodás (1) EU parlamenti választás (1) fegyverszünet (1) felelősség (1) felhozó-verseny (1) feszültségek (1) föderáció (1) fogvatartás (1) folyamat (1) főpolgármester választás (1) fordulat (1) fordulópont (1) forradalom (1) G-20 (1) G-8 (1) G.Westerwelle (1) Gajdos István (3) Galicia (2) gáz (1) gazdaság (1) gazdasági helyzet (1) gázimport-csökkentés (1) gázpiac (1) gázszállítás (1) gázvezeték (1) gáz árak (1) geopolitika (1) geopolitikai helyzet (1) geopolitikai konfliktusok (1) globális vlágrend (1) globalizáció (1) Gorbachev (1) Gorbacsov (3) Gurmai Zita (1) gyermek (1) gyógykezelés (1) háború (1) hamis-momentum (1) Hármas-szövetség (1) Hegyi Karabah Köztársaság (1) Helsinki (1) Heritage Foundation (1) hidegháború (3) Hillary Clinton (1) hitel (1) hitelprogram (1) Hollande (1) holnap választás (1) hrivnya árfolyam (1) Hruscsov (1) Huntington (1) ideológia (1) Ikarus (1) IMF (3) India (2) integracia az EU-val avagy Oroszországgal (1) integráció (4) interju (1) internet (1) Ivan Gasparovic (1) J.Timosenko (2) Janukovics (3) Jelcin (2) Jerevan (1) jogerős börtön-büntetés (1) jövő (1) Jövő (1) Ju.Timosenko (1) Júlia Timosenko (2) Julia Timosenko (4) Juscsenko (1) kacsanyivkai korház (1) Kádár János (1) kalandorság (1) kapitalizmus (1) karabahiak elfogadják (1) Karl Marx (1) Kárpát-Alja (1) Kárpátalja (2) kárpátaljai magyarok (1) Kék Áramlat (1) kelet-európa (1) Kelet-Ukrajna (1) Keleti Partnerség (1) kéziratok (1) kiegyezés (2) kilépések (1) Kína (4) koalició (1) kölcsönös bizalom (1) kommunisták (1) kompország (1) kompromisszum (1) konfliktus (1) könyvvizsgáló (1) konzervatívizmus (1) konzervatívok (1) kormány (1) Koszigin (1) Közép-európai országok (1) központi erőtér (1) Krausz Tamás (1) Kravcsuk (1) krétakör (1) Krím (1) Kucsma (1) külföldi gyógykezelés (1) kűlső nyomás (1) Legfelsőbb Rada (1) legitim hatalom (1) Lenin (3) liberálisok (2) liberális ideológia (1) M.Azarov (2) ma (1) Magyar Irka (1) magyar kisebbség (1) Majdan (1) manipuláció (1) Marxizmus-leninizmus (1) Matenadaran (1) média (1) megállapodás (1) megbokrosodott (1) megegyezés (1) megújúlás (1) Merkel (2) migránsok (1) mini-hidegháború (1) Minszki Megállapodás (1) Mit tegyünk! (1) Mit tehetünk? (1) Mogherini (1) Moszkva (1) MSZP (2) N.Azarov (1) nácik (1) nacionalista (1) nacionalisták (1) nacionalista ideológia (1) Nagy Imre (1) napló (1) NATO (1) négy szakasz (1) Németország (2) nemzetállam (1) nemzetközileg nem elfogadott (1) nemzetközi választási megfigyelők (1) neo-horthysta-rendszer (1) neokon-neolib (1) neoliberalizmus (1) népfront (1) NGO (1) Ny.Azarov (2) nyelvhasználat (1) nyitott társadalom (1) Nyugat (2) nyugatbarát (1) nyugati bankok (1) O.Zarubinszkij (1) okoskodás (1) oligarcha (1) oligarchák (1) olimpia (1) önállóság (1) önálló államiság (1) önkormányzat (1) Orbán (1) Orbán Viktor (1) Örményország (1) oroszok (1) Oroszország (17) Oroszország -1996 (1) orosz bankok (1) Orosz Föderáció (2) összekötő kapocs (1) osztályharc (1) P. Kooks (1) palagáz-mező (1) Pamfilova (1) parlamenti választás (1) párt (1) patriota gazdaság (1) Periferiális-kapitalista (1) perspektívikus feladatok (1) Plotnyickij (1) polarizált politikai klima (1) polgárháború (2) Politikai "burok" (1) politikai helyzet (1) politikai lázálmok (1) politikai vákuum (2) Porosenko (1) poszteurópai modell (1) poszthidegháborús helyzet (1) posztindusztriális (1) Pricewaterhouse Coopers (1) problémák (1) proletárforradalom (1) protektorátus (1) puccs (1) Putyin (6) radikális jobboldal (1) Reagan (1) reform (1) reformok (1) Régiók Pártja (1) Rendszerszerűen (1) rendszerváltás (3) republikánusok (1) revansiszták (1) robotok (1) Románia 1989 (1) rossz hitelek (1) Rosztyiszláv Iscsenko (1) START-3 (1) Strasbourg (1) Stratégia (1) stratégiai érdekek (1) stratégiai partnerek (1) Sz.Arbuzov (2) Sz.Karaganov (1) szabadonengedés (1) Szabadság-párt (1) Szabadságpárt (1) szabadulás a börtönből (1) szabad kereskedelmi övezet (1) szegény (1) szegény-ország (1) szegénység-politika (1) szellemi kínkeservek (1) szélsőjobb erői (1) szeparatisták (1) Szevasztopol (1) SZKP (1) Szlovákia (1) szocialista (1) szocialisták (1) szolidaritás (1) szövetség (1) Szovjetunió (3) Sztálin (1) Taktika (1) Tamás Gáspár Miklós (1) tárgyalás (1) tárgyalás Szocsiban (1) Tariel Vaszadze (1) tározók (1) társulási megállapodás (2) társulási szerződés (1) Társulási szerződés (1) Társulási Szerződés (1) társult tagság (1) Tea Party (1) tegnap (1) terror (1) terrorizmus (1) területen kívüliség (1) területi megosztás (1) tettek (1) Theresa May (1) The Guardian (1) Timosenko (2) timosenko-adó (1) Timosenko-per (1) történelem (1) totális rendszer (1) Trump (1) tudományos-technikai forradalom (1) tulajdonosváltás (1) Tyágnyibok (1) új-neokonok (1) újgeneráció (1) újra alapítás (1) új nemzedék (1) Ukraina (4) Ukrajna (28) Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (1) Ukrajna Megmentésének Bizottsága (1) ukrán alkotmány (1) ukrán és orosz nyelv (1) ukrán gazdaság (1) ukrán Golgota (1) ukrán ipar (1) ukrán közvélemény (1) ukrán nácik (1) UkrAvto (1) US-Russian Relation (1) USA (7) uzsoraszerződés (1) V.Janukovics (14) V.Putyin (3) V. Putyin (1) V/4 csúcstalálkozó (1) vádak (1) vádak Timosenko ellen (1) választás (1) választások (1) válság (2) vámunió (2) Vámunió (3) védelmi kiadások (1) Velencei Bizottság (1) verseny (1) versenyképesség (1) versenyképtelen (1) vezérelv (1) Viktor Janukovics (6) világ-hatalmi válság (1) világrend (1) Vilnus (1) Visegrádi 4-k (1) viszony Moszkvához (1) vita tézisek (1) Vlagyimir Putyin (3) vonakodva csatlakozás (1) XVIII. kongresszus (1) XXI.század (1) Zaharcsenko (1) Zjugánov (1) zsákutca (3) Címkefelhő

Mit tehetünk? Mit tegyünk?

2016.06.23. 21:24 KeményLászló

 

Helyzet van. Ezt szokás mondani, amikor egy folyamatban olyan körülmények teremtődnek, hogy be kell avatkozni, utat kell választani: merre és hogyan tovább?

 Ilyenkor a legfontosabb a higgadt és türelmes, de mégis időben meghozott döntés. Ehhez két dologra van szükség: a helyzet rendszerszerű felmérésére és a lehetséges döntési változatok közötti választás kritériumainak ugyancsak rendszerszerszerű kialakítására.

Ma Magyarországon helyzet van és útválasztási döntést kell hozni. A helyzet abból alakult ki, hogy 2010-ben olyan alkotmányozó többségű hatalom jött létre, amely leállította az országban 1989-től a polgári-demokrácia szabályai szerint zajló, érdek-kiegyensúlyozáson alapuló társadalmi-gazdasági, politikai berendezkedés kiépítésének folyamatát, s helyette lényegét tekintve ellentétes irányultságú, a globális fejlődés főútvonalától leváló, nemzetieskedő „zárványország” reinkarnálásába fogott. Az eltelt 6 év alatt ez a történelmi „sérelmeket”, túlburjánzó nacionalista és egyéb megosztó érzelmeket, a hatalom szűk-körének érdekében mozgósító, látvány-kormányzás elérte a rendszerének a konszolidációját. Ugyanakkor a „kívül-rekedtek” egymással szembeni érdekütköztetésével, megalázásával, megfélemlítésével, elszegényítésével olyan feszültséget gerjesztett, amely veszélyezteti az ország jövőjét. A kialakult helyzetben a felelős politikai erők döntés előtt állnak: hogyan tovább?!

 Ha nem tudnak kiutat mutatni, akkor még a politikai osztályon átlépő fékezhetetlen tömegmozgolódás rendszert-döntő folyamata is beindulhat. Az alternatíva a politikai erők kezében van, a polgári-demokrácia játékszabályainak megfelelő parlamenti választások során legkésőbb 2018-ban. Az idő sürget. A békés, de az eltorzult helyzetet mindenképpen minőségileg átalakító változásra most kell meghozni a szükséges döntéseket. Vonatkozik ez a Magyar Szocialista Pártra is, mint a magyar dolgozó tömegek, a kiszolgáltatott rétegek, a rendszer összes kárvallottja érdekeinek felvállalójára és képviselőjére. Az MSZP soron következő, tisztújító kongresszusa hívatott a helyzetnek megfelelő döntéseit meghozni.

Abból kiindulva, hogy a rendszerszerű elemzések ismeretében vagyunk és képesek a stratégiai döntések meghozatalára, s kivitelezésükhöz a taktikai módszerek, anyagi és technikai feltételek biztosítására, a következők közül kell választanunk:

 

  1. Mit tehetünk a jelenlegi magyarországi helyzetben?

 

Figyelembe kell vennünk legalább 3 tényezőt:

  • a nemzetközi környezet alakulását, belátható, számunkra hatással bíró perspektíváját;
  • a hazai gazdasági, szociális, és a többi társadalmi, politikai összefüggést, amely létezik, ill. kialakulhat a hatalom manipulációi következtében is;
  • az MSZP és azoknak a politikai erőknek az állapotát, amelyekkel együtt, vagy szemben kell cselekednie.

Teoretikusan két változat mutatható ki:

  1. Az elemzésekből arra a következtetésekre jutunk, hogy belátható perspektívában nem kivitelezhető a rendszer leváltása. Ezért a stratégiának arra kell irányulnia, hogy minél nagyobb számban kerüljenek be a parlamentbe a kétharmad gyengítésében, a további „jobbra-tolódás” megakadályozásában érdekelt politikai erők. Ennek:
  • egyik változata lehet, hogy a „pártépítés” perspektíváját szem előtt tartva, egyedül indulnak a pártok a választásokon.
  • Másik módja, „összefogást” feltételez a stratégiában egyező erők között, amely több módon is elérhető: előzetes megállapodásokkal az egyéni mandátumok helyeinek képviseleti kialakításában; a közös listák állításában stb.
  1. A helyzet elemzése esélyt tár fel a rendszert fenntartó politikai erők legyőzésére, s ebből adódóan a stratégiai döntés a változtatás elérése, s ehhez valamennyi erőforrás biztosítása. Ebben az esetben:
  • határozott és minden további taktikai, irányítási, erőforrás mozgósítási stb. döntést a változás elérését biztosító stratégiának kell alávetni.
  • nem lehetséges előzetes megállapodás olyan politikai erőkkel, amelyek nem, vagy kétkedve, „hátsó szándékkal” taktikázva (saját külön célt követve!) stb. bizonytalanul vállalják az „összefogást”.
  • a pártnak saját stratégiájából építkezve kell a programját kidolgoznia és hirdetnie, aktíva hálózatát és bázisát építenie.
  • szövetségi politikájának a bázisa megnyerésén, kiszélesítésén, a párt stratégiáját elfogadók, vállalók támogató együttműködésén kell alapulnia.
  • a többi párttal az együttműködés azok viselkedésétől, s a választásokon elért eredményétől függően a rendszert leváltó győzelem érdekében érték-elvi alapon alakítható ki.

 

  1. Mit tegyünk a jelenlegi helyzetben?

 

A vázolt változatok közötti választás kritériumai 3 összefüggés-rendszerből kristályosíthatók ki:

  • az ország – demokratikus, modernizációs érték-alapú fejlődését biztosító - perspektivikus érdekei; s ennek keretében:
  • az MSZP bázisának érdekei;
  • az MSZP politikai fejlődését meghatározó érdekek.

 

Az így levezetett helyzet elemzéséből és a kritériumok megfogalmazásából az következik, hogy:

  1. A nemzetközi körülmények (azok a stratégiai hatást gyakorló tényezők, amelyek 2- 5 éves perspektívában beláthatóak!) kb. 50-60% esélyt mutatnak a jelenlegi magyarországi rendszer támogatásának, tudomásul vételének, „megtűrésének” a megszüntetésében;
  2. A hazai viszonyok jórészt „lekövetik” a külső hatásokat, s a jelenlegi és tendenciájában előrevetíthető „saját” jellemzői (szegénység, kormány-korrupció, oktatási, egészségügyi válságok, a gazdaság leépülése, a robotizációból adódó munkahelyvesztések stb.) a 2-5 éves perspektívában kb. 60-75% esélyt mutatnak a „rendszer-, kormánydöntő” közhangulat és törekvés kialakulására.
  3. A politikai erők, a hazai párt-struktúra nincs „készültségi” állapotban. Az MSZP olyan áldatlan célponttá vált, amely jelentősen felőrőlte a szervezeti erejét és ellehetetlenítette a természetes bázisának a nyílt támogatását. A felszámolására, de legalább az ellehetetlenítésére törő hatalom mellett, ebben szerepet játszanak külső politikai szereplők, és hazai jobboldali, illetve magukat „bal-liberális versenytársnak” tekintő politikusok is. A stratégia döntések meghozatalában mérlegelni kell ezt a körülményt. Az MSZP-n belül is létezik mindezek következtében bizonytalanság, egzisztenciális félelem, kishitűség stb. A párt vezetőinek tisztújítási menetében a „castingolás” – főként belső kezdeményezésű, de külső erők által kivitelezve – könnyen „csapdába ejtheti”, tévútra viheti a pártot. A politikai erők és különösen az MSZP szerepe a megfelelő stratégiai döntés meghozatalához kb. 30-40% állapotot tükröz.

 

Mindezekből következően, az MSZP kongresszusnak rendkívüli felelőssége van a döntéseit illetően:

  1. Stratégiai döntést kell elsődlegesen hoznia az útválasztásról. A vázoltak alapján mérlegelve: az esély megvan, de a feltételeket a pátban kell megteremteni, hogy a jelenlegi hatalmi-rendszer leváltására történő felkészülést válassza!
  2. A stratégia döntés részének kell lennie a személyi döntéseknek! Olyan vezetésnek kell felállnia, amelyik tudatában van a stratégia felelősségével és a feladat súlyával, képes a nehézségét vállalni és megvalósítani.

Szólj hozzá!

Címkék: MSZP Stratégia Taktika Mit tehetünk? Mit tegyünk! Rendszerszerűen

A bejegyzés trackback címe:

https://ke-elemzokozpont.blog.hu/api/trackback/id/tr228835868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.