«Украина: употребление языков с вопросительными знаками» - под таким заголовком венгерский еженедельник (онлайн)168 часов опубликовал интервью корреспондента Флориана Уйвари с Дмитрием Выдриным, советником президента Януковича. Статья предназначена для выяснения вопроса: кто может помочь закарпатским венграм? Речь идёт о том, что языковый закон, принятый Верховной Радой в прошлом году благоприятствует национальным меньшинствам, но его применение на местах проживания венгров вызывает недовольство, из-за ограничений местными властями. Проблема усугубляется ещё и тем, что нынешнее правительство Венгрии выступает против той закарпатской венгерской организации, которая поддерживает «Партию Регионов» (руководитель Венгерского Демократического Союза Украины, Иштван Гайдош является депутатом Рады от регионалов), и поэтому венгры попали между двух огней, но они возлагают большие надежды на приезд премьер-министра Украины, Н. Азарова в Венгрию.  

168 óra online (2013. február 21)

Ujvári Flórián írása

Ukrajna: nyelvhasználat, kérdőjelekkel

Ki segíthet a kárpátaljai magyaroknak?

Nyugat-Ukrajna megyéi közül egyedül Kárpátalján szerzett (relatív) többséget az őszi parlamenti választásokon a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártja, mindenütt máshol a nacionalista vagy éppen a szélsőjobbos erők diadalmaskodtak. Az eredményt megfigyelők azzal magyarázták, hogy a kijevi Verhovna Radában tavaly nyáron elfogadott nyelvtörvény a kisebbségeknek kedvez, s ez az eredmény a Régiók érdeme. A törvény helyi alkalmazása – pontosabban korlátozása – viszont csalódást váltott ki az Ukrajnában élő magyarokból. Miben látja a helyzet okát és a megoldás lehetőségét Dmitro Vidrin, Janukovics államfő tanácsadója? – erről nyilatkozott munkatársunknak a Budapesten járt kijevi politológus.

– A jelenlegi feszültség kialakulását megelőzően Ukrajnában megerősödött azok hangja, akik úgy vélekednek: a nyelvtörvény gyakorlatilag az ott élő, valóban jelentős számú orosz kisebbségre vonatkozik csupán. Valójában mi a helyzet, hogyan kell és lehet a paragrafusoknak érvényt szerezni?

– A törvényt valóban úgy emlegetik, mint a Régió Pártja által keresztülvitt eredményt. Beterjesztője, Vagyim Kolesznyicsenko valóban e párt képviselője volt, de kidolgozója Tóth Mihály, az ukrajnai magyarság jól ismert személyisége, korábbi kijevi honatya. Az általa egy évtizede megfogalmazott tervezetet lényegében komolyabb változtatások nélkül fogadta el 2012-ben a Rada. Vagyis e törvény létrejöttében az ukrajnai magyar kisebbség képviselője meghatározó szerepet játszott, Tóth Mihályt ezért külön köszönet illeti. Ami azonban az alkalmazását illeti, ezt a törvény a helyi önkormányzatokra bízza. Sok minden függ tehát attól, hogy a régiók szervei milyen
gyakorlati megoldásokat találnak jónak. Tehát ha, mondjuk, Munkács vagy Beregszász önkormányzata változtatás nélkül bevezeti a jogszabályok alkalmazását, akkor az így is valósul meg.

Helységnévtábla Beregszász bejáratánál

– Igen ám, de ha korlátozzák – amire bőven akad példa –, akkor az érintettek hajlamosak a központi szerveket, az államigazgatást kárhoztatni...

– Alaposabban kellene megvizsgálniuk a helyzetet. A szélsőjobboldali Szabadság párt vagy a Julija Timosenkót zászlódísznek használó Haza párt mindenütt, ahol többségbe került, támadást intéz a nyelvtörvény regionális használata ellen, de legalábbis annak kemény korlátozását követeli – és ha megteheti, korlátozza is. Ezt Timosenkóék nyelvtörvény nélkül is így tették, amikor ők voltak kormányon. Most is azt mondják: az oroszok Ukrajna keleti megyéiben „nyelvelhetnek”, ahogy akarnak, de nyugaton más a helyzet...

– Ez Kárpátaljára mennyiben vonatkozik?

– Ott egy helyi befolyásos politikai tényező, Viktor Baloga Egységes Centrum elnevezésű pártja is beleszól a törvény alkalmazásába, s nem zárom ki, hogy a magyarok szempontjából kedvezőtlen irányba tereli a helyi önkormányzati szerveket.

– Kijevből ki és mennyiben tud befolyást gyakorolni a nyugat-ukrajnai „kiskirályokra”?

– Államilag ez problémás ügy, hiszen az önkormányzatok mozgás- és döntésszabadsága a demokrácia részeleme. Más a helyzet „pártvonalon”. A legtöbb politikai erőt a központból irányítják, így egyes pártok vezetőségének módjában áll az alsóbb szintű döntéseket befolyásolni – már ha ez egyáltalán a szándékukban áll. A kormányon lévő Régiók Pártja például ma is támogatja a törvényt, tehát utasíthatja az érintett megyei és más önkormányzatokban működő képviselőit az előírások csorbítatlan tiszteletben tartására, még akkor is, ha egyes helyeken a nacionalista szellem komoly akadályokat emel ennek útjába. Mikola Azarov kormányfő tehát mint miniszterelnök nem szólhat bele a helyi döntésekbe, ám ugyanő mint a Régiók Pártjának a vezetője már nyomatékosíthatja párttársainál a központi elképzeléseket a kisebbségi nyelvtörvény megvalósítását illetően...

– És nyomatékosítja is?

– Kérdezzenek rá, midőn Azarov március első felében látogatást tesz Magyarországon. Tudtommal sok más fontos kérdés is szerepel a napirendjén, a kétoldalú – kiemelten a határ menti – gazdasági és kulturális együttműködéstől az országainkat összekötő utak és hidak állapotáig, különös tekintettel a nagyon lassan megvalósuló autópálya-kapcsolatig. Az utak állapota Ukrajnában amúgy is fájó kérdés – bár Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter most hangsúlyozottan foglalkozik a közlekedés-biztonság előfeltételeivel –, a sztrádaépítés lendületet adhat e probléma megoldásának is. A számos téma között a nyelvtörvény megvalósulása is helyet kaphat.

Megdöbbentő, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) legutóbbi ülésére nem hívták meg Gajdos Istvánt, az ukrán parlament egyetlen magyar
képviselőjét, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökét - írta keddi számában az Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó című lap.

Az UMDSZ-hez közeli újság cikke szerint a Gajdossal történthez hasonló esetre még nem volt példa a KMKF történetében. "Ugyanakkor pontosan illik abba a sorba, amit az UMDSZ megsemmisítésére a politika boszorkánykonyháján kifőztek" - olvasható Tóth Viktornak, a lap újságírójának az írásában, amely szerint a mostani magyar kormány"két dologban biztosan alulmúlta a Gyurcsány-érát: a meghívás (és az együttműködés) elmaradása mellett a Kárpátaljára irányuló támogatások igazságtalan szétosztásában".

A cikk szerint a magyar kormány háborúban áll az UMDSZ-szel, s ha számít, hogy hány magyar számára ereszkedett le - a szerző szavaival - a "nemzeti együttműködés" vasfüggönye, mert az UMDSZ-től megvonták (a schengeni vízumok igényléséhez szükséges) garancialevelek kiadásának jogát, akkor nem tévedés azt állítani, hogy Budapesten rosszul döntöttek. "Akkor is, amikor elutasították az együttműködést, akkor is, amikor nem küldték ki a meghívót" - írta a többi között az ungvári magyar lap.