Корреспондент венгерского еженедельника HVG (Еженедельная Мировая Экономика), Андраш Немет в статье «Украина и ЕС» рассказал читателям о состоянии дел в Украине, в том числе и о встрече президента Украины, Виктора Януковича с руководителями Европейского Союза. На 16-ом саммите 25 февраля с.г. между Украиной и ЕС в Брюсселе, главной темой являлась подготовка окончательного варианта текста соглашения об ассоциации ЕС с Украиной.
Андраш Немет отмечает, что чиновники ЕС дали понять: Киев должен выбирать, или соглашение о свободной торговле с ЕС, или Таможенный союз с Россией. И то, и другое иметь Киеву одновременно нельзя, хотя ЕС понимает, что Украине необходимо иметь обширные отношения с Россией. Сам Виктор Янукович однозначно высказался, что Киев стремится к процессу интеграции с ЕС и ее продолжению, от чего он не имеет намерения отступать. Однако, Украине не остаётся другово варианта, чем сотрудничество в вопросе Таможенного союза с Россией, если не будет положительного результата соглашения с ЕС. Тактика пока успешная, если учесть, что с пустым карманом из Брюсселя в Киев Президент не приехал.
В статье упоминается и мнение президентского советника, Дмитрия Выдрина, о том, что „Янукович хочет реформировать общество, и это старается достигнуть с помощью олигархов, заставляя их на большие материальные пожертвования». В этой связи отмечает новость Украины: Александр Янукович (сын президента) прошел безупречный аудит Pricewaterhouse Coopers (PwC), и будет такой же аудит его фирмы, и результаты будут опубликованы.
HVG 2013. 02.28.
NÉMETH ANDRÁS / KIJEV
Ukrajna és az EU
Kompország
Pár hónapja van csupán Ukrajnának arra, hogy többéves sodródás után eldöntse, az EU-hoz vagy Moszkvához közeledik. Az ukrán–EU-csúcson mindenesetre nem került sokkal közelebb Brüsszelhez.
Felbolydult méhkasra emlékeztet Kijev, az ukrán vezetők az utóbbi napokban sorra nyilatkoztak arról, miképpen képzelik el a 46 millió lakosú, 1991-ben függetlenné vált állam integrációjának jövőjét. Leginkább az derült ki, hogy az ország változatlanul taktikázik, s csak akkor hoz végleges döntést, ha erre külső erő rákényszeríti. „Kijev az idén is folytatni akarja a lavírozás politikáját, kicsit zsarolja Brüsszelt és Moszkvát is” – jellemezte a manőverezést a HVG-nek Volodimir Feszenko ukrán politológus.
Szerhij Tihipko volt ukrán miniszterelnök-helyettes, a kormányzó Régiók Pártjának parlamenti frakcióvezetője például azt mondta: Ukrajna úgy akar a nyugati gazdasági integráció részévé válni, hogy közben – megfigyelői vagy nem teljes jogú tagként – részt vesz a Moszkva által szorgalmazott, Oroszország, Kazahsztán és Belarusz részvételével tető alá hozandó vámunióban is. Az ötlettel csak egy baj van: mindezt Moszkva már tavaly elutasította, mivel igyekszik magához kötni az egykori szovjet tagköztársaságot.
Viktor Janukovics államfő – aki annak ellenére is igyekszik elkerülni Moszkva fojtogató ölelését, hogy ellenfelei egyértelműen Oroszország emberének tekintik – múlt heti televíziós beszédében ugyancsak igyekezett középen maradni. Közölte: Kijev nem adja el az oroszoknak az Ukrajnán át vezető nemzetközi gázvezetékeket, legfeljebb arra hajlandó, hogy bérbe adja az orosz Gazpromnak a felújításra szoruló hálózatot. Közben arra is utalt, hogy a kormány nem fogja felemelni a lakossági gázárakat, azaz Ukrajna nem akar mindenképpen megállapodni a drágítást feltételül szabó IMF-fel újabb, ezúttal 15 milliárd dolláros hitelcsomagról.
A jövővel kapcsolatos nyilatkozatok apropóját az adta, hogy hétfőn rendezték meg Brüsszelben az Ukrajna és az EU közötti 16. csúcstalálkozót, amelyen a két fél közötti társulási egyezmény véglegesítésének az ügye volt a fő téma. A vaskos, ezeroldalas szerződés már tavaly óta készen van, ám Brüsszel szerint Kijev inkább hátrafelé, mintsem előre halad a ratifikáláshoz elengedhetetlennek tartott feltételek – például a választási, illetve az igazságügyi reform, vagy a politikai okokból fogva tartott személyek, köztük Julija Timosenko volt kormányfő szabadon engedése – ügyében. Eddig csak annyit sikerült elérni, hogy a csúcstalálkozó napjára időzítve eltávolították a kamerákat az átmenetileg kórházban ápolt Timosenko kórterméből, és felszámolták a bejáratnál a rendőri posztot.
Bár az EU-képviselők és Janukovics tárgyalása a tervezett húsz perc helyett közel két órán át tartott, a találkozón nem sikerült áttörést elérni, így egyre kisebb az esélye, hogy az EU novemberi, vilniusi keleti partnerségi csúcsán bejelentik a társulási szerződés végleges elfogadását és a ratifikálási folyamat beindítását. Ha a litván fővárosban nem hangzik el a bejelentés, uniós források szerint Ukrajna nyugati integrációjának ügye jó időre lekerülhet a napirendről. A tartós összeveszést legfeljebb az akadályozhatja meg, hogy amennyiben kenyértörésre kerül a sor, akkor Kijevnek – különösen, ha a várakozásoknak megfelelően nem javul a gazdasági helyzete – nem marad más választása, mint elfogadni Moszkva nem mindig politikai feltételektől független segítségét. A gazdaság pedig nincs jó állapotban: a tervezett 3,9 százalék helyett tavaly 0,2 százalékos volt a GDP növekedési üteme, s idén sem várható nagyobb, miközben az országnak kilencmilliárd dollárt kell különféle törlesztésekre fordítania.
Az integráció ügye a politikusok mellett az üzleti elitet is megosztja. A gazdaságin túl komoly politikai befolyással is rendelkező oligarchák között sokan akadnak ugyanis, akik attól tartanak, ha Ukrajnát is beszippantják az exszovjet tagállamok közötti szabadkereskedelmi övezetbe, akkor az országban átveszik a hatalmat a jóval erősebb és befolyásosabb orosz mogulok. Az ukrán oligarchák közötti bizonytalanságot az is erősíti, hogy miközben megkezdődött a belső piac újraosztása, Janukovics a jelek szerint rá akarja venni a gazdag üzletembereket, hogy több pénzzel járuljanak hozzá az államkincstár feltöltéséhez. Az új gazdasági potentátok közül Janukovics Alekszandr nevű fia érte el a legnagyobb sikert. A 39 éves, fogorvos végzettségű elnöki sarj az ingatlan-, a bank- és az energiaüzletben jelent meg, s a kelet-ukrajnai Donyeck város egyik meghatározó figurájává nőtte ki magát. Közben ismerősei és barátai – az Ukrajnában egyre inkább „a család” tagjaiként számon tartott szövetségesek – bekerültek az új ukrán kormányba is, és ellenőrzésük alá vonták a gazdasági tárcákat. „Janukovics meg akarja reformálni a társadalmat, és ezt az oligarchák segítségével szeretné elérni úgy, hogy nagyobb anyagi áldozatra kényszeríti őket” – mondta a HVG-nek Dmitro Vidrin ukrán elnöki tanácsadó. Sok elemző szerint lesznek, akik rosszul járhatnak – például a csőd szélén táncoló Aeroszvit légitársaság több mint hárommilliárd dolláros vagyonú tulajdonosa, Ihor Kolomojszkij –, s akadnak majd, akik kisebb áldozatokkal is megússzák.
Az viszont Ukrajnában újdonság, hogy Alekszandr Janukovics felkérte a PricewaterhouseCoopers nemzetközi könyvvizsgáló céget, világítsa át a részben az ő tulajdonában lévő MAKO vállalatcsoport üzleti tevékenységét, majd az eredményt nyilvánosságra is hozta. Eszerint a holding 22 millió hrivnyás (1 hrivnya = 27 forint) adózás előtti nyereséget ért el 2011-ben, és több mint 38 millió hrivnya munkabért fizetett ki hétszáz alkalmazottjának.
