HTML

Közép-európai Elemző Központ

Friss topikok

Címkék

"egységben lét" (1) "felszabadító" (1) "narancsos forradalom" (1) A.Rar (2) A. Janukovics (1) A. Kvasnewski (1) Abe (1) agytröszt (1) akciók (1) aknamező (1) alaptörvény-modosítások (1) Alekszand Rar (1) állam (1) Államcsíny (1) államfői találkozó (1) államiság (2) Állami Duma (1) Amerika (2) amerikaiak (1) amerikai jog (1) Angela Merkel (1) Arbuzov (1) Argentina (1) Arkagyij Babcsenko (1) árulás (1) átalakulás (1) Atlanti Híd (1) auditálás (1) Auschwitz (1) az elit ideológiája (1) a hatalom ára (1) a jövő céljai (1) a történelem tanuságai (1) B.Komorowski (1) baloldal (1) Bandera (1) beavatkozás (2) befektetők (1) béke (4) békekötés (1) belső kiegyezés (1) Beszarábia (1) betartott kötelezettség (1) Biden (3) biologiai-háború (1) biológiai háború (1) Blinken (1) börtönből szabadulás (1) Brezsnyev (1) Bronislaw Komorowski (1) Brzezinski (2) Budapesti Memorandum (1) Bukovina (2) burzsoá-demokratikus forradalom (1) Bush (3) bűvészinas (1) Capitólium (1) civil-társadalom (1) civilizáció (1) civilizációs forradalom (1) civil kontroll (1) civil szervezetek (1) Corriere della Sera (1) családi klánok (1) csatlakozás (1) csúcstalálkozó (1) D.Grybauskaite (1) D.Trump (1) D.Vidrin (1) David Cameron (1) deja vu érzés (1) Dél-Kórea (1) Déli Áramlat (1) demokrácia (4) demokraták (1) Demokrata Párt (1) Deutschland (1) dialógus (1) dilemma (1) dilemmák (1) diverzio (1) doktrina (1) Donald Trump (3) dopping (2) EBESZ (1) egészségi állapot (1) egyenlő érték (1) egyenlő jog (1) Egyesült Államok (2) egyezkedés (1) egypárt-rendszer (1) együttműködés (2) elemzés (1) életfogytiglani szabadság (1) elit (2) ellenzék (1) ellenzéki lázadás (1) Elmar Brok (1) elnök-választás (2) elnökhöz közel álló üzletemberek (1) elnökválasztás (4) ember (2) ember-ember (1) ember-természet (1) emberiség (1) ember viszonya (1) energetikai problémák (1) energia (1) epidemia (1) érdekviszonyok (1) Erdély (1) Erdogan (1) értékek (1) esély (1) esélyek (1) Észak-Korea (1) eszmék (1) EU (1) EU-társulási szerződés (1) EU-Ukrajna Együttműködési Tanács (1) EU-Ukrajna megállapodás (1) Eurázsia (1) Eurázsiai Szövetség (2) EurÁzsiai Szövetség (1) eurointegració (1) Euronest (1) Európa (3) Europäische Union (1) Európai Bizottság (1) európai értékek (1) Európai integráció (1) európai jogellenes döntések (1) európai Magyarország (1) Európai Parlament (1) Európai Unió (18) Európa Békéjének Napja (1) Európa elitje (1) EU beteg-gyermeke (1) EU együttműködési megállapodás (1) EU parlamenti választás (1) fegyverszünet (1) felelősség (1) felhozó-verseny (1) felszabadulás (1) feszültségek (1) Fidesz (1) föderáció (1) fogvatartás (1) folyamat (2) folytatásos (1) főpolgármester választás (1) fordulat (1) Fordulat és Reform (1) fordulópont (1) forradalom (1) G-20 (2) G-7 (1) G-8 (1) G.Westerwelle (1) Gajdos István (3) Galicia (2) gáz (2) gazdaság (1) gazdasági helyzet (1) gázimport-csökkentés (1) gázpiac (1) gázszállítás (1) gázvezeték (1) gáz árak (1) geopolitika (1) geopolitikai helyzet (1) geopolitikai konfliktusok (1) glasznoszty (1) Globális-integráció (1) globális-lokális (1) globális kapitalizmus (1) globális vlágrend (1) globalizáció (1) Gorbachev (1) Gorbacsov (7) GPS (1) Gurmai Zita (1) gyermek (1) gyógykezelés (1) Győzelem Napja (1) háború (2) hadikommunizmus (1) halálmenet (1) hamis-momentum (1) harc (1) Hármas-szövetség (1) hatalmi vákuum (1) Hegyi Karabah Köztársaság (1) Helsinki (1) Heritage Foundation (1) hidegháború (5) Hillary Clinton (1) hitel (1) hitelprogram (1) Hollande (1) holnap választás (1) Holodomor (1) holodomor (1) holokauszt (1) Horn Gyula (1) hrivnya árfolyam (1) Hruscsov (1) Huntington (1) ideológia (4) Ikarus (1) IMF (3) India (2) integracia az EU-val avagy Oroszországgal (1) integráció (4) interju (1) internet (1) irányított kaosz (1) Ivan Gasparovic (1) J.Timosenko (2) Janukovics (4) Japán (1) Jelcin (2) Jerevan (1) jogerős börtön-büntetés (1) John McCrain (1) Jövő (1) jövő (2) Ju.Timosenko (1) Julia Timosenko (4) Júlia Timosenko (2) Juscsenko (2) kacsanyivkai korház (1) Kádár János (2) kalandorság (1) kanossza (1) kapitalizmus (2) kapitalizmus-reinkarnációja (1) karabahiak elfogadják (1) Karl Marx (1) Kárpát-Alja (1) Kárpátalja (2) kárpátaljai magyarok (1) Kék Áramlat (1) kelet-európa (1) Kelet-Ukrajna (1) Keleti Partnerség (1) Kerch (1) Kercsi-szoros (1) kéziratok (1) kiegyezés (2) kilépések (1) Kína (6) klíma-katasztrófa (1) koalició (1) kölcsönös bizalom (1) Komjáthi Imre (1) kommunisták (1) kompország (1) kompromisszum (1) konfliktus (1) könyvvizsgáló (1) konzervatív (1) konzervatívizmus (1) konzervatívok (1) kormány (1) korona-vírus (1) Koszigin (1) Közép-európai országok (1) központi erőtér (1) Krausz Tamás (1) Kravcsuk (2) krétakör (1) Krim (1) Krím (1) krizis (1) Kronstadt (1) Kucsma (2) külföldi gyógykezelés (1) kulissza (1) kűlső nyomás (1) kultúra (1) Kurt Volker (1) látvány (1) Legfelsőbb Rada (1) legitim hatalom (1) Lenin (4) liberálisok (2) liberális ideológia (1) logika (1) lyukak (1) M.Azarov (2) M.Gorbacsov (1) M.Turski (1) ma (1) magyarok (1) Magyar Irka (1) magyar kisebbség (1) Majdan (2) Málta (1) manipuláció (1) Marxizmus-leninizmus (1) marxizmus-leninizmus (1) Matenadaran (1) média (1) megállapodás (1) megbokrosodott (1) megegyezés (2) megújúlás (1) mélyszegények (1) Merkel (2) mesterséges intelligencia (2) migránsok (1) Mihail Gorbacsov (1) milonga (1) mindenki jól jár (1) mini-hidegháború (1) MinszkiMegegyezés (1) Minszki Megállapodás (1) Mit tegyünk! (1) Mit tehetünk? (1) mi történik (1) Mogherini (1) Moszkva (1) MSZP (2) munka (1) N.Azarov (1) nácik (1) nacionalista (1) nacionalisták (1) nacionalista ideológia (1) Nagy Imre (1) napló (1) NATO (1) négy szakasz (1) Németország (2) nemzetállam (1) nemzetközileg nem elfogadott (1) nemzetközi választási megfigyelők (1) neo-horthysta-rendszer (1) neokon-neolib (1) neoliberalizmus (1) NEP (1) népfelkelés (1) népfront (1) NGO (1) Ny.Azarov (2) nyelvhasználat (1) nyitott társadalom (1) Nyugat (2) nyugatbarát (1) nyugati bankok (1) O.Zarubinszkij (1) Óbudai Forradalom (1) okoskodás (1) olaj (1) oligarcha (1) oligarchák (3) olimpia (1) önállóság (1) önálló államiság (1) önkormányzat (1) önmerénylet (1) Orbán (1) Orbán-lufi (1) Orbán Viktor (1) Örményország (1) oroszok (1) Oroszország (19) Oroszországi Föderáció (1) Oroszország -1996 (1) orosz bankok (1) Orosz Föderáció (2) összekötő kapocs (1) osztályharc (1) P. Kooks (1) palagáz-mező (1) Pamfilova (1) pandemia (1) parlamenti választás (1) párt (1) partnerek (1) Patchwork (1) patriota gazdaság (1) peresztrojka (1) Periferiális-kapitalista (1) perspektívikus feladatok (1) Persztrojka (1) Plotnyickij (1) polarizált politikai klima (1) polgárháború (2) politika (1) politikai-rendszer (1) Politikai "burok" (1) politikai helyzet (1) politikai küzdelem (1) politikai lázálmok (1) politikai vákuum (2) Porosenko (4) poszteurópai modell (1) poszthidegháborús helyzet (1) posztindusztriális (1) posztindusztriális civilizácio (1) pravoszlavok (1) Pricewaterhouse Coopers (1) problémák (1) proletárforradalom (1) protektorátus (1) pszichológia (2) puccs (2) Putyin (10) Putyin Szovjetunió (1) rabszolga-törvény (1) rabszolgatörvény (1) radikális jobboldal (1) Reagan (3) Reagen (1) reform (1) reform-közgazdászok (1) reformok (1) Reform és demokrácia (1) Régiók Pártja (1) Rendszerszerűen (1) rendszerváltás (4) republikánusok (1) Republikánus Párt (1) revansiszták (1) robban (1) robotok (1) Románia 1989 (1) rossz hitelek (1) Rosztyiszláv Iscsenko (1) Russia (1) START-3 (1) Steinmeier-formula (1) Strasbourg (1) stratégia (1) Stratégia (1) stratégiai érdekek (1) stratégiai partnerek (1) Sz.Arbuzov (2) Sz.Karaganov (1) szabadonengedés (1) Szabadság-párt (1) Szabadságpárt (1) szabadulás a börtönből (1) szabad kereskedelmi övezet (1) szabad oktatás (1) szakszervezetek (2) szegény (1) szegény-ország (1) szegénység-politika (1) szellemi kínkeservek (1) szélsőjobb erői (1) szemfény-vesztő (1) szeparatisták (1) Szevasztopol (1) SZKP (2) Szlovákia (1) szocialista (1) szocialisták (1) szociális alávetettség (1) szociális irányultság (1) szolidaritás (1) szövetség (1) Szovjetunió (4) Sztálin (1) sztrájk (2) szükségtelen (1) Taktika (1) Tamás Gáspár Miklós (1) tanácsok hatalma (1) tangó (1) tárgyalás (1) tárgyalás Szocsiban (1) Tariel Vaszadze (1) tározók (1) társadalom (1) társulási megállapodás (2) Társulási szerződés (1) Társulási Szerződés (1) társulási szerződés (1) társult tagság (1) Tea Party (1) tegnap (1) tényezők rendszere (1) természet (1) természetes intelligencia (2) természet lázadása (1) terror (1) terrorizmus (1) területen kívüliség (1) területi megosztás (1) tettek (1) Theresa May (1) The Guardian (1) Timosenko (2) timosenko-adó (1) Timosenko-per (1) többpárt-rendszer (1) tőke (1) történelem (1) történelmi reminiszcenciák (1) totális rendszer (1) Tramp (1) Trump (4) TTF (1) tudat-forradalma (1) tudományos-technikai forradalom (2) tulajdonosváltás (1) tüntetés (1) tüntetések (2) Tyágnyibok (1) Tyimosenko (1) új-neokonok (1) újgeneráció (1) újra alapítás (1) új civilizáció (1) új idők (1) új külpolitikai gondolkodás (1) új nemzedék (1) Ukraina (4) Ukraine (1) Ukrajna (33) Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (1) Ukrajna Megmentésének Bizottsága (1) ukrán (1) ukránok (1) ukrán alkotmány (1) ukrán és orosz nyelv (1) ukrán gazdaság (1) ukrán Golgota (1) ukrán ipar (1) ukrán közvélemény (1) ukrán nácik (2) UkrAvto (1) Ungarn (1) US-Russian Relation (1) USA (13) USA "visszatér" (1) USA választások (1) útkereszteződés (1) uzsoraszerződés (1) V.Janukovics (14) V.Putyin (3) V. Putyin (1) V/4 csúcstalálkozó (1) vádak (1) vádak Timosenko ellen (1) választás (3) választások (1) válság (2) váltás (1) változatok (1) Vámunió (3) vámunió (2) védelmi kiadások (1) Velencei Bizottság (1) verseny (1) versenyképesség (1) versenyképtelen (1) veszélyek (1) veszélyesség (1) veszélyes játék (1) vezérelv (1) Vidámak és Leleményesek Klubjalu (1) Viktor Janukovics (6) Viktor Orban (1) világ-hatalmi válság (1) világháború (1) Világháború (1) világrend (1) Vilnus (1) virus (1) Visegrádi 4-k (1) viszony Moszkvához (1) viták (1) vita tézisek (1) Vlagyimir Putyin (3) vonakodva csatlakozás (1) World Economy (1) XVIII. kongresszus (1) XXI.század (1) Zaharcsenko (1) zarándoklat (1) zártország (1) zárvány (1) Zelenszkij (4) Zjugánov (1) zsákutca (3) zsidók (1) исторический контекстн (1) Конституция (1) поправки (1) Президент (1) Путин (1) Российская Федерация (1) Címkefelhő

Középpontban a gazdaság

2013.07.18. 12:19 KeményLászló

Bármiről is van szó a közbeszédben végül eljutunk a gazdasági feltételekhez. Az utóbbi negyedszázad viharos átalakulásainak következtében Kelet-Európában különösen érvényes ez a megállapítás. Az áttérés a mindenre kiterjedő állami tulajdonról a magán-tulajdon mindenhatóságára; a tervutasításos rendszerről a piac-gazdaságra, és nem utolsó sorban a többszintes pénzügyi, banki rendszerre, alapjaiban rendítette meg a meggyökeresedett viszonyokat és főként az emberek szemléletét.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy még ennyi idő után sem működnek az új folyamatoknak megfelelően az egyes országokon belüli törvények, a szabályozók, az emberek viszonyulása a változásokhoz, s nem kevésbé ellentmondásosak az országok közötti kapcsolatok, áthatják azokat az ellentétes érdekek.

Néhány példán szemléltetve a mondottakat, megbizonyosodhatunk az átalakulás korrigálásának, az új kiegyezéseknek a szükségességéről, az ezzel járó nehézségek közteherkénti, igazságos vállalásának követelményéről.

Ukrajnában például, a Kommerszant-Ukrajina tudósítására hivatkozva a Kárpáti Igaz Szó online írása kiemeli, hogy a Miniszteri Kabinet ülésén, melyen a 2013 első felében elérteket elemezték, Mikola Azarov, kormányfő megelégedéssel szólt a gazdasági eredményekről. Az ország gazdasága a mutatók többségét teljesítette, számos ágazatban dinamikus fejlődés tapasztalható. A miniszterelnök kiemelte a kereskedelmi mérleg pozitív mérlegét, a bérek növekedését és a reméltnél is alacsonyabb inflációt. Az első félévben nyújtottak igazolták a kormány gazdasági stratégiájának helyességét. Hasznosnak bizonyultak az import hazai termékekkel való kiváltására tett erőfeszítések és bizakodásra ad okot a kiskereskedelmi forgalom 12 százalékos, illetve a reálbérek 10 százalékos növekedése. Aza­rov az előremutató jelek közt említette az orosz–belarusz–kazah vámszövetséggel kapcsolatos ukrán lépéseket, s azt, hogy megfelelő ütemben haladnak az Európai Unióval kötendő szerződés előkészületei, melynek novemberben esedékes aláírásával az ország az EU társult tagjává válhat.

Ugyanakkor a Podrobnosti.ua arról tájékoztat, hogy az „ukrajnai törvényhozás problémái miatt az országból millionyi grívnya „vándorolt ki””. Szergej Arbuzov, a miniszterelnök elsőhelyettese (aki jelenleg a 3 hetes szabadságát töltő kormányfőt helyettesíti) ezt azzal kapcsolatban emelte ki, hogy a Cipruson bekövetkezett ismert bank-válság következtében érzékelhető veszteségeket szenvedett Ukrajna. Az okot abban jelőlte meg, hogy hiányzott a megállapodás Ukrajna és Ciprus között a kettős adózás elkerüléséről és az adó meg nem fizetés megakadályozásáról. Az ennek pótlását jelentő törvény ratifikálását fogadta el július 5-én a Legfelsőbb Rada. Sz. Arbuzov azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a törvény realizálásával az állami költségvetés sok millió grívnyával gazdagodhat: „ezek adó-milliók, ezek az országból kivitt pénzek, amelyek a törvény hiánya miatt adózatlanul maradtak”.

Ugyancsak az ellentmondásokat és érdekellentéteket példázza az a hír, amelyről Barabás T. János tudósít a Napi Gazdaság online nemzetközi rovatában. Az orosz és nyugati lapok híranyagainak elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy jön az ukrán-orosz gázháború új fordulója. Mérsékelt ellátási zavarokat okozhat Ukrajnában és Délkelet-Európában a Gazprom legújabb döntése, mely szerint a Gazprom legalább 2015-ig megszünteti az eddigi rendszert, és nem hajlandó előleget fizetni Ukrajnának a gáztranzit-díjakra. Ezek az előfizetések kulcsfontosságúak az állami tulajdonban levő ukrán gáztársaság, a Naftogaz számára, amely ebből és a költségvetési támogatásból egyenlíti ki a mesterségesen alacsonyan tartott hazai lakossági gázárak okozta veszteségét.

A gáz ügy mellett újabb probléma is nehezíti az ukrán gazdaság fejlődését. Dmitrij Medvegyev, orosz miniszterelnök az Orosz Föderáció kohászatának fejlesztésével foglalkozó tanácskozáson jelentette be, hogy az Ukrajnában gyártott csövekre ezentúl, ha Oroszországba szállítják azokat, behozatali járulékot vetnek ki.

Elemzők ezeket az érdekellentéteket többségében arra vezetik vissza, hogy napirenden van Ukrajna integrációs döntése: Oroszországgal tart, avagy az EU-hoz kapcsolódik, s a társult tagságot választja. Kegyes Csilla, az MTI tudósítója, arról adott hírt Moszkvából 2013. július 17-én, hogy Vlagyimir Putyin, orosz államfő másfél hét múlva várhatóan Kijevbe látogat, ahol talán az utolsó esélye nyílik arra, hogy lebeszélje az ukrán vezetést az Európai Unióhoz való közeledésről. Május 31-én Minszkben emlékeztetőt írtak alá Ukrajna és az orosz-fehérorosz-kazah vámunió, valamint az Eurázsiai Gazdasági Bizottság közötti együttműködés elmélyítéséről, de a földgáz áráról és az ukrán gázszállító rendszer alapján létesítendő közös vállalatról nem sikerült megegyezni. Ahogy arról sem, ki fizeti az ukrajnai földalatti gáztározók feltöltését. A Gazprom nem akar erre költeni, Kijevnek pedig nincs rá pénze és ez az európai gázellátást veszélyezteti - emlékeztetett a Kommerszant. Az orosz lap értesülése szerint Moszkvában nem zárják ki, hogy Viktor Janukovics Kijevben meg akarja majd vitatni orosz kollégájával a két ország kapcsolatainak "érzékeny" kérdéseit. A gázkérdés mellet komoly ellentétek alakultak ki a kétoldalú kereskedelemben is: szabályos vámháború van kibontakozóban Ukrajna és Oroszország között.

S, azért, hogy ne csupán a problémákat emeljük ki, érdemes figyelemmel kísérni azt a folyamatot is, amelyről Ujvári Flórián írása tudósít a 168ora.hu honlapon. A Transzszibériai vasútvonal Európával történő összekapcsolásáról kötöttek előzetes egyezséget júliusban Oroszország, Ukrajna, Szlovákia és Ausztria vasúti társaságainak vezetői. Amennyiben a terv megvalósul, akár Sanghajból az Európai Unióba tartó áru közvetlenül, fele annyi idő alatt jutna el célállomásához, mint ma. Igaz, a Távol-Keletről Közép- és Dél-Európába irányuló orosz (és kínai) vasúti szállítások zöme ezzel elkerülné Magyarországot. Ez azonban már egy másik értékelés témája.

 http://kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=14123

  Kárpáti Igaz Szó online

 A kormányfő elégedett a féléves gazdasági eredményekkel

A Miniszteri Kabinet ülésén, melyen 2013 első felében elérteket elemezték, Mikola Azarov megelégedéssel szólt arról, hogy az ország gazdasága a mutatók többségét teljesítette. Számos ágazatban dinamikus fejlődés tapasztalható – tudósít a Kommerszant-Ukrajina.

A miniszterelnök kiemelte a kereskedelmi mérleg pozitív mérlegét, a bérek növekedését és a reméltnél is alacsonyabb inflációt.

Az első félévben nyújtottak igazolták a kormány gazdasági stratégiájának helyességét. Hasznosnak bizonyultak az import hazai termékekkel való kiváltására tett erőfeszítések – állapította meg a kormányfő, s hozzátette: bizakodásra ad okot a kiskereskedelmi forgalom 12 százalékos, illetve a reálbérek 10 százalékos növekedése.

A kormánynak sikerült megszerveznie, hogy Európából az oroszországinál olcsóbban kerüljön gáz a hazai energiapiacra, aktivizálódott az együttműködés a világ vezető olajtermelő és -feldolgozó vállalataival. Aza­rov az előremutató jelek közt említette az orosz–belarusz–kazah vámszövetséggel kapcsolatos ukrán lépéseket, s azt, hogy megfelelő ütemben haladnak az Európai Unióval kötendő szerződés előkészületei, melynek novemberben esedékes aláírásával az ország az EU társult tagjává válhat.

A politikus a feladatok sorában elsőként a gazdasági szereplők banki kölcsönhöz jutásának egyszerűsítését, a hitelpolitika javítását, a tőkebeáramlás ösztönzését nevezte meg. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök megbízta a szaktárcákat, hogy még a parlament őszi ülésszakának kezdetéig dolgozzanak ki törvénytervezeteket az igazságügy megreformálására a korrupció elleni harc, valamint az üzleti klíma javítása érdekében.

A parlamenti ellenzék képviselői szkeptikusan fogadták a kormányfő optimista elemzését. Legfőbb ellenvetésük az volt, hogy miként lehet eredményességről beszélni akkor, amikor a központi és a helyi költségvetés bevételi oldalát immár második éve nem teljesítik.

  http://podrobnosti.ua/economy/2013/07/15/917431.html

Из-за пробелов в законодательстве из Украины уходили миллионы гривен, - Арбузов

15 июля 2013 |

 Уже через месяц соглашение между правительствами Украины и Кипра об устранении двойного налогообложения будет реализовываться на практике, сообщил первый вице-премьер-министр Сергей Арбузов.  "Закон принят в обоих чтениях, мы ждем подписания у президента. Как только он будет подписан, и будут отработаны необходимые условия в Кабинете министров, документ начнет работать. Я думаю, это произойдет через месяц", - сообщил он.

При этом Арбузов выразил убеждение, что реализация документа принесет миллионные поступления в государственный бюджет. "Это миллионы налогов, это миллионы, которые были выведены, неуплаченные из-за того, что не было прозрачности. В результате у страны останутся миллионные налоги", - убежден первый вице-премьер-министр.

Напомним,что 5 июля Верховная рада приняла закон о ратификации конвенции между правительствами Украины и Кипра во избежание двойного налогообложения и предотвращения налоговых уклонений от уплаты налогов на доходы.

В поддержку соответствующего закона за заседании украинского парламента отдали голоса 244 народных депутата.

Согласно ратифицированной конвенции, дивиденды, которые уплачиваются компанией-резидентом договорного государства резиденту другого договорного государства, могут облагаться налогом в этом государстве

 

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/jon_az_ukran-orosz_gazhaboru_uj_forduloja.559371.html

 Jön az ukrán-orosz gázháború új fordulója

 Mérsékelt ellátási zavarokat okozhat Ukrajnában és Délkelet-Európában a Gazprom legújabb döntése.

A Gazprom döntése, hogy legalább 2015-ig megszünteti az eddigi rendszert, és nem hajlandó előleget fizetni Ukrajnának a gáztranzit-díjakra, idén télen mérsékelt ellátási zavarokat okozhat Délkelet-Európában - állította a Fitch Ratings elemzése. Ezek az előfizetések kulcsfontosságúak az állami tulajdonban levő ukrán gáztársaság, a Naftogaz számára, amely ebből és a költségvetési támogatásból egyenlíti ki a mesterségesen alacsonyan tartott hazai lakossági gázárak okozta veszteségét.

 Gazprom szerint jelenleg Ukrajna 7,5 milliárd köbméternyi tartalékkal rendelkezik, és még 12 milliárdra lenne szüksége ahhoz, hogy elegendő gázzal rendelkezzen télre, és ne kelljen megcsapolnia az Európába tartó szállításokat. Folyó árakon ez mintegy 4,8 milliárd dollárba kerülne, amit a Naftogaz nem engedhet meg magának - írta a Reuters. Tavaly év elejétől az orosz gáztársaság 3,5 milliárd dollár előleget fizetett az ukránoknak, de a napokban közölte velük, hogy az utolsó 1 milliárd dolláros részlet 2015 elejéig fedezi a költségeket, tehát addig nem adnak többet. A Fitch utalt arra, hogy ez a lépés válasz arra, hogy Kijev csökkentette vásárlásait a Gazpromtól, és az orosz gázt olcsóbban vette meg harmadik országoktól, mint Magyarország és Szlovákia.

 A The Sofia Globe szerint az ügy ugyan valószínűleg nem lesz jelentős hatással az európai piacra, de Ukrajnán kívül negatívan érintheti azokaz az országokat is, amelyek rajta keresztül jutnak az orosz gázhoz, mint Bulgária, Görögország és Törökország. A vezető orosz gazdasági napilap, a Vedomosztyi által idézett szakértő úgy vélte, a Gazprom az Ukrajnát elkerülő Déli Áramlat támogatására használhatna fel egy újabb gázellátási zavart Európában. A cél vélhetően az Európai Unió eddigi kemény álláspontjának puhítása volna, amely elutasította, hogy a Déli Áramlatot felmentse a harmadik energiacsomagjának előírásai alól, amely kötelezővé teszi a szállítási kapacitás 50 százalékának felajánlását harmadik feleknek.

 

 Источник: Подробности

Украинские трубы в России обложат пошлинами

16 июля 2013,

Премьер-министр РФ Дмитрий Медведев на совещании по развитию черной металлургии в РФ сообщил о решении относительно поставок украинской трубной продукции в РФ.

«Мною принято решение не продлевать действие квот на поставку украинской трубной продукции в этом полугодии, несмотря на ряд обращений по этому поводу», — сказал Медведев.

Премьер РФ подчеркнул, что надо грамотно использовать преимущества Таможенного союза для защиты от недобросовестной конкуренции иностранных производителей.

Поставки трубной продукции свыше квот облагаются антидемпинговыми пошлинами: на обсадные трубы — 18,9%, насосно-компрессорные — 19,9%, нефтепроводные — до 37,8%. Заградительные пошлины действуют до ноября 2015 года.

Напомним, в сентябре 2011 года Украина, Россия, Белоруссия и Казахстан подписали соглашение, регулирующее объемы беспошлинных поставок украинских труб в страны Таможенного союза. В рамках этого соглашения квота Украины на поставки труб в РФ в 2011 и 2012 годах составляла по 300 тысяч тонн. В конце декабря прошлого года стороны внесли в соглашение изменения, согласно которым квота на беспошлинные поставки труб в РФ для Украины была установлена на период с 1 января по 30 июня 2013 года в объеме 120 тысяч тонн.

Вчера у Путина жестко раскритиковали Украину за выбор в пользу Европы, а не ТС.

 

Putyin Kijevben megpróbálja majd lebeszélni Ukrajnát az EU-hoz való közeledésről

Kegyes Csilla, MTI
Moszkva, 2013. július 17.

Vlagyimir Putyin másfél hét múlva várhatóan Kijevbe látogat, ahol az orosz elnöknek talán az utolsó esélye nyílik arra, hogy lebeszélje az ukrán vezetést az Európai Unióhoz való közeledésről - írta a Kommerszant című orosz napilap szerdai számában.

Az ukrán fővárosban azt ünneplik július 27-én, hogy az Oroszország történelmi bölcsőjének tartott Kijevi Rusz, Vlagyimir nagyfejedelem uralkodása idején, 988-ban felvette a kereszténységet. A programban való részvétel szerepel az orosz államfő naptárában, Putyint Kirill orosz ortodox pátriárka is elkíséri az 1025. évforduló rendezvényeire - tudta meg a tekintélyes politikai-gazdasági újság az orosz elnöki hivataltól.
Putyin harmadik államfői ciklusának kezdete, tavaly május 7. óta csupán egy alkalommal látogatott el Ukrajnába, akkor is Jaltában járt, ahol az orosz-ukrán államközi bizottság ülésezett. Eközben Viktor Janukovics ukrán elnök ötször tárgyalt Oroszországban Putyinnal - jegyezte meg a lap. 

Május 31-én Minszkben emlékeztetőt írtak alá Ukrajna és az orosz-fehérorosz-kazah vámunió, valamint az úgynevezett Eurázsiai Gazdasági Bizottság közötti együttműködés elmélyítéséről, de a földgáz áráról és az ukrán gázszállító rendszer alapján létesítendő közös vállalatról nem sikerült megegyezni. Ahogy arról sem, ki fizeti az ukrajnai földalatti gáztározók feltöltését. A Gazprom nem akar erre költeni, Kijevnek pedig nincs rá pénze és ez az európai gázellátást veszélyezteti - emlékeztetett a Kommerszant. 

Az orosz lap értesülése szerint Moszkvában nem zárják ki, hogy Viktor Janukovics Kijevben meg akarja majd vitatni orosz kollégájával a két ország kapcsolatainak "érzékeny" kérdéseit. A gázkérdés mellet komoly ellentétek alakultak ki a kétoldalú kereskedelemben is: szabályos vámháború van kibontakozóban Ukrajna és Oroszország között.
A Kommerszant szerint Vlagyimir Putyinnak akár ez lehet az utolsó esélye arra, hogy lebeszélje az ukrán elnököt az Európai Unióhoz (EU) való közeledésről. Novemberben, a litván uniós elnökség idején, Vilniusban tartják az EU keleti partnerségi csúcstalálkozóját. Ez alkalomból a tervek szerint aláírják a társulási szerződést Ukrajnával, amely az uniós szabadkereskedelmi övezethez is csatlakozik.
Vlagyimir Kornyilov ukrajnai politológus szerint ez komoly vereséget jelentene Moszkva számára. A Kommerszantnak egy meg nem nevezett diplomáciai forrás pedig elmondta, hogy Moszkva nem egyszer figyelmeztette már Kijevet az Európai Uniós integráció negatív következményeire. "Ukrajna számára ez hatalmas politikai és gazdasági kockázatot jelent" - idézte forrását az orosz lap.

www.kommersant.ru/doc/2235439

 

Ujvári Flórián írása

Orosz–ukrán–szlovák–osztrák vasúti szándéknyilatkozat

A Transzszib Bécsig nyúlhat?

A Transzszibériai vasútvonal Európával történő összekapcsolásáról kötöttek előzetes egyezséget júliusban Oroszország, Ukrajna, Szlovákia és Ausztria vasúti társaságainak vezetői. Amennyiben a terv megvalósul, a Távol-Keletről Közép- és Dél-Európába irányuló orosz (és kínai) vasúti szállítások zöme elkerülné Magyarországot. Akár Sanghajból az Európai Unióba tartó áru közvetlenül, fele annyi idő alatt jutna el célállomásához, mint ma. Az elképzelést azonban több oldalról is vitatják.

Ami tény, hogy az egykori Szovjetunió nyugati határaiig húzódó vasútvonalak széles nyomtávúak, azaz 1520 milliméter a sínek közötti távolság. Ezért a személyvagonok forgóvázait Ukrajna és Belarusz nyugati határain lecserélik a keskenyebb, európai szabvány szerinti futóművekre, a teherszállítmányokat pedig átrakják a normál nyomtávú tehervagonokba. Mindez időigényes, de főleg költséges művelet, s ráadásul rontja a vasúti szállítás gazdaságosságát. Némi kivételt képez Szlovákia, ahol még a „duplaátkos”
években (kommunista is, meg csehszlovák is) építettek egy széles nyomtávú vágányt a határtól egészen Kassáig, s ezen átrakás nélkül szállíthatták a vasércet a krimi Krivoj Rogban található lelőhelytől a kassai vasműig. Ez a logisztikai útvonal jelenleg is működik, jóllehet a gyáróriást ma már a US Steel üzemelteti.

(A teljesség kedvéért említést érdemel, hogy hasonló módon, egy több mint 600 kilométeres, széles nyomtávú vasútvonalon látják el nyersanyaggal a lengyelországi Katowicében található kohókombinátot. Orosz részről – egyelőre csak a tervvel szemben különböző kifogásokat hangoztató szlovák „akadékoskodók” meggyőzése szándékával – elhangzott már olyan kijelentés is, hogy ha Szlovákia nem akar részese lenni a XXI. század egyik legnagyobb európai infrastrukturális beruházásának, akkor Katowicétől Csehországon keresztül fogják megépíteni a Bécsig vezető széles nyomtávú vasutat.)

Az ágcsernyő-kassai, mintegy 80 kilométeres szlovákiai szakasz meghosszabbításáról folynak tehát a tárgyalások. Szlovákia nyugati határáig 500, az osztrák fővárosig további 60 kilométer pálya megteremtéséről van szó. Sőt, szlovák részről azt a gondolatot is dédelgetik, hogy az új sínpár(ok) mentén kiépítenék a régóta hiányzó déli autópályát. Természetesen maga a vasútépítés is horribilis pénzbe, több mint hatmilliárd euróba kerülne. A négy „bevállaló” ország az Európai Unió támogatására is számít, legalábbis Pozsony és Bécs feltétlenül. Azonban az EU nem igazán érdekelt abban, hogy a kínai és az orosz termékek minél hamarabb és egyszerűbben jussanak el a területére (tengeren egyébként hosszabb, de olcsóbb a szállítás). Tavaly az Európai Bizottság el is utasította azt a felvetést, hogy pénzügyi támogatásban részesítse a széles nyomtávú vasútvonal szlovákiai meghosszabbítását. Az elképzelés hívei viszont azzal érvelnek, hogy a vasútvonal az 5-ös számú páneurópai közlekedési korridor része, így tehát segítendő a megvalósítása.

A tervet idegenkedve, sőt idegeskedve figyelik a Szlovákiával szomszédos országok, így Lengyelország és Magyarország is. Ez végül is érthető, hiszen mindkét helyen óriási átrakó kapacitás (hazánkban Záhony és környéke) válna majdhogynem feleslegessé, tetemes bevételkiesést jelentve az államnak és ami nem mellékes szempont, hogy több ezer munkavállaló is elveszítené eddigi biztos megélhetését. Ez a veszély egyébként a hasonló helyzetben lévő ágcsernyőieket is fenyegetné.

(Ez a szlovák-ukrán-magyar államhatár találkozási pontja közelében fekvő település – Čierna nad Tisou – volt a helyszíne 1968 nyarán annak a csúcstalálkozónak, amelyen Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára arról igyekezett meggyőzni a csehszlovák elvtársakat, hogy ők vessenek véget a „prágai tavasznak”. A végeredmény közismert: nem Dubčekék tettek pontot az emberarcú szocializmus megteremtésére irányuló kísérlet végére...)

Visszakanyarodva a mához: a Fico-féle pozsonyi vezetés erőteljesen támogatja a „szélesnyomtávú terv” megvalósítását, az ellenzék inkább tamáskodik. A Híd-Most szlovák-magyar párt alelnöke, Simon Zsolt felszólította a kormányt, hogy a Bécsig kiépítendő széles nyomtávú vasúti pálya helyett inkább az ágcsernyői átrakóállomás korszerűsítésével foglalkozzon. „Robert Fico ezzel a tervvel azt üzeni az ágcsernyőieknek, hogy munkanélküliek lesznek. Ez aztán a szociális biztonság!” – nyilatkozta Simon Zsolt a sajtónak. A Híd párt állásfoglalása szerint „Bécsben mintegy 200 hektárnyi területen szeretnének vasúti átrakó-állomást építeni, amelytől mintegy 3.000 új munkahely létrejöttét várják és legalább 120 millió eurós évi bevételre számítanak”. A terv megvalósulása „mindössze” annyit jelentene, hogy az évente 24-25 millió tonna áru szlovákiai átrakása Ausztriába kerülne...

Az Ázsia és Európa közötti széles nyomtávú vasúti összeköttetés megteremtése iránt Oroszországon és Kínán kívül Thaiföld is érdeklődést mutat. Az ASEAN tagországok idén május közepén Bécsben megrendezett találkozóján, a thaiföldi miniszterelnök tanácsadója kijelentette, hogy országa komoly összegeket (mintegy 20 milliárd dollárt) áldoz arra, hogy korszerű gyorsvasúti összeköttetést építsen ki Kínával és Kínán keresztül a kazah, az orosz, a belarusz és az ukrán széles nyomtávú vasutakkal. Thaiföld és az ASEAN országok ezzel egy költséghatékony szárazföldi kapcsolatot teremtenek Európával. A Délkelet-Ázsia és Európa közötti közvetlen vasúti összeköttetés a hajóúthoz képest jelentősen csökkentené a szállítás időtartamát. Pansak Vinyaratn szerint a szlovák-ukrán határtól Bécsig húzódó széles nyomtávú vasútvonal gazdaságosságát tekintve hét éven belül a légi szállítással is felvenné a versenyt.

A vasútépítés hívei viszont cáfolják a kifogásokat. Jana Martinková a projekt egyik menedzsere azt állítja, hogy a szóban forgó vasúti pálya megépítése mintegy 8000 ember számára teremtene új munkalehetőséget Szlovákiában. Pozsony szempontjából kifejezetten előnyösnek tartja, hogy a széles nyomtávú vasút osztrák teheráru-terminálja nem Bécsben lesz – miként azt a sajtó tudni véli –, hanem valószínűleg a már működő köpcsényi (Kittsee) vagy pándorfalui (Parndorf) ipari parkban. Ausztria számára ez lenne a legolcsóbb, Szlovákiának pedig gazdasági és közlekedés-stratégiai szempontból is a legelőnyösebb megoldás. A széles nyomtávú vasút végállomása helyének ilyen kiválasztása jó kapcsolatot biztosítana a pozsonyi kikötőhöz és repülőtérhez, a szlovákiai autópálya- és vasúthálózathoz. A Pozsony-Bécs gazdasági térség ezzel az Európa, Ázsia és Oroszország közötti know-how, technológiai és gazdasági együttműködés közvetítő centrumává válna. Ráadásul a szomszédos pozsonyi Duna-kikötő, amelyet most fejlesztenek intermodiális, azaz többféle eszközt kombináló terminállá, rendelkezik a kapacitásbővítéshez szükséges feltételekkel.

A vasútépítés támogatói szerint ez a projekt komoly esélyt adna arra, hogy Szlovákián keresztül vezessen a kelet-nyugati árucsere fő ütőere, amiből az országnak számos előnye származna. A vasútvonal és a logisztikai központok tervezésével valamint kivitelezésével összefüggő feladatok több mint kétharmadának az elvégzése a szlovák vállalkozókra hárulna, továbbá Ágcsernyő és Pozsony között egy újabb teheráru-terminál, Csehország, illetve Magyarország határa mentén pedig átrakóállomások épülnének.

http://www.168ora.hu/globusz/transzszib-becsig-nyulhat-116341.html

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság Európai Unió Ukrajna V.Janukovics Sz.Arbuzov Ny.Azarov Orosz Föderáció gáz árak V. Putyin

A bejegyzés trackback címe:

https://ke-elemzokozpont.blog.hu/api/trackback/id/tr165413113

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása