Средне-европейские страны – в том числе и Венгрия – с особым вниманием следят за происходящими событиями в Украине и вокруг неё. У нас много общего и в историческом плане и в настоящем. А, что будет в будущем – вот вопрос для размышления. Наверняка и в будущем происходящее в Украине сотрясёт всю Средне-Восточную Европу.

В венгерских газетах, журналах постоянно печатаются информации, анализы о событиях относительно Украины. В последнее время главные интриги касаются проблем подписания договора ассоциационного членства Украины с Евросоюзом. Это и состояние выполнения Украиной требований ЕС, и украино-российское противостояние в связи со стремлением Украины вступить в свободную экономическую зону ЕС, минуя такую же зону СНГ и интеграцию с Россией. Корреспонденты венгерского инфоагенства МТИ, обозреватели, спецкоры газет (Непсабадшаг, Непсава, Ежедневная Экономия и т.д.), еженедельников (168часов, ХВГ и т.д.) Барабаш Т. Янош, Гал Мария, Уйвари Флориан и т.д. профессионально прослеживают процессы и дают достоверную оценку.

За август месяц венгерские СМИ в основном занимались с исходом украино-российских схваток. Например, Барабаш Т. Янош написал серию статей об этом противостоянии. Проанализировал причины жёсткой угрозы президента Путина в адрес Украины, предрекая весомые последствия в том случае, если она подпишет договор с ЕС об ассоциации. Цитировал высказывания Игоря Шувалова о том, что «Москва готова на компромиссы, но Украина из-за содержания договора об ассоциации с ЕС, не в состоянии даже брать на себя единый таможенный тариф, действующий в таможенном союзе России-Белоруссии-Казахстана». Поэтому нет смысла – считают руководители российского правительства – дальше продолжать переговоры с Киевом. В этом противостоянии Европейский Союз вступился за Украину – считает венгерский обозреватель. Европейский Комитет осудил попытку России устрашать Украину от сближения с евроинтеграцией. ЕК выступил и против санкций, препятствующих экспорту украинских товаров в Россию. Москва жёстко отреагировала и на вмешательство Брюсселя. Представитель российского МИД-а предупредил ЕС не искажать действительность, ведь Москва не насилует Киев ни на какие решения. Автор этих анализов в конце концов пришёл к выводу, что стороны убедились в бессмысленности ведения экономической войны друг с другом. После встречи первых лиц двух государств, практически украино-российская торговая война закончилась.    

Конечно, возникают ещё и другие вопросы, которые мешают нормальному сотрудничеству. Такой является и проблема с поставкой газа в Европу. Агенство МТИ – ссылаясь на Коммерсанта-Украины – опубликовало информацию о том, что Украина готова  в добавок купить 5 миллиардов кубометров российского газа для обеспечения энергетической безопасности Европы, однако за это просит беспроцентный кредит от Москвы, в сумме 2 миллиарда доллара. В то же время МВФ считает проблематичным состояние задолжностей Украины. Поэтому хочет заставить Киев участвовать в своей программе мониторинга, т. е. и в дальнейшем хочет держать украинскую экономику под своим контролём.

Из всего сказанного понятно, что Киев должен найти своё решение между двумя «огнями». С одной стороны ЕС ставит свои требования – в том числе ещё не отказались от «дела Тимошенко», как показывает выступление председателя комиссии ЕС по внешней политике, г. Брока, после проведения внепланового заседания – а с другой, желание России «оставить» украинцев в объятиях славянских братьев. Украинская политическая оппозиция рассчитывает на всемерную поддержку Европы в этой ситуации. В первую очередь, чтобы достичь выпуска из тюрьмы своего лидера, невзирая на другие компоненты – например экономические – присоединения к ЕС. А власть старается «угадать» всем и во всём, лишь бы удержать страну в независимости и в единстве, а народ в состоянии соглашения с её стараниями.     

 http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/befejezodott_az_ukran-orosz_kereskedelmi_haboru.562411.html

Barabás T. János, 2013. augusztus 21.

Befejeződött az ukrán-orosz gazdasági határháború

 Államfői egyeztetés után végre feloldották az ukrán áruk oroszországi vámellenőrzést, ami gyakorlatilag azok beviteli tilalmát jelentette - jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség.

A gazdasági határháború július 14-én kezdődött, amikor az orosz vámosok megkezdték az ukrán áruk szigorított ellenőrzését, valamennyit potenciálisan veszélyesnek minősítették és visszafordították, mintegy 900 tehervagon vesztegelt a határon. Ez gyakorlatilag azzal fenyegetett, hogy Ukrajna elveszíti legnagyobb külkereskedelmi piacát, ami végzetes lehet az ország gazdasága számára. Nyilván ez volt az oka annak, hogy a kormány a higgadtnál is mérsékeltebben reagált a provokációra, és végül a helyzetből az után sikerült megtalálni a kiutat, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel egyeztetett  telefonon.

A hivatalos Moszkva bagatelizálta az ügyet, de Szergej Glazijev elnöki tanácsadó kimondta: a lépésre amiatt került sor, mert várhatóan a vilniusi csúcson novemberben aláírja Ukrajna az unióval való társulási szerződést, amit Glazijev "öngyilkos lépésnek" minősített. (A Kreml egyre nagyobb nyomást gyakorol az ukrán vezetésre, hogy ne az Európai Unióhoz, hanem az oroszok vezette vámunióhoz csatlakozzon.) Ebben az esetben a két ország között újra kell szabályozni és szigorítani a vámszabályokat, mert különben félő, hogy az Ukrajnát elárasztó európai és török árukat továbbexportálnák Oroszországba. A mostani szigorított ellenőrzést tehát felesleges dramatizálni, csupán felkészülés arra a helyzetre, amikor Ukrajna vám- és illetékmentesen, valamint állatorvosi ellenőrzés nélkül fogja beengedni az uniós árukat. A tanácsadó szerint mintegy 4 milliárd dollárral fog megnőni az ukrán behozatal Európából a társulási szerződés megkötésével, ami csődbe fogja vinni az országot.

 
 http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/ukrajna_melle_allt_az_europai_unio.562587.html

Barabás T. János

2013. augusztus 23

Ukrajna mellé állt az Európai Unió

Az Európai Bizottság elítélte Oroszország kísérletét, hogy megfélemlítéssel tántorítsa el Ukrajnát az unióhoz való közeledéstől.

Keményen reagált az Európai Bizottság arra az orosz lépésre, hogy gyakorlatilag megakadályozta az ukrán áruk bevitelét az országba. Bár Moszkva megszüntette a Kijevnek súlyos anyagi kárt okozó, általa szigorított vámellenőrzésnek nevezett eljárást, John Clancy bizottsági szóvivő elfogadhatatlannak minősített minden Ukrajna elleni orosz gazdasági fenyegetést, ami Kijev az unióval való esetleges társulási szerződésének aláírásával kapcsolatos - jelentette az EUobserver.

Az ukránok reményei szerint a szerződés megkötésére a novemberi csúcson kerülhet sor, amit Szergej Glazijev, az orosz államfő tanácsadója "öngyilkos lépésnek" minősített. Mint kifejtette, az oroszok csupán felkészülnek annak megakadályozására, hogy az unióval kötendő megállapodást követően az európai áruk Ukrajnán keresztül elárasszák az orosz piacot.

Az Európai Bizottság szóvivője szerint Ukrajnának az unióval folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásai nem zavarhatják meg Kijev tervét, hogy konstruktív kapcsolatokat alakítson ki az oroszok vezette vámunióval és eurázsiai gazdasági térséggel.
Az oroszok azonban ezt nem így látják, szerintük az ukránoknak választaniuk kell, melyik gazdasági közösséghez csatlakoznak, és mindent megtesznek, hogy saját érdekszférájukhoz kössék őket. Ugyanakkor az ukrán-EU megállapodás ügye még nem dőlt el, mert Nyugaton sokan hevesen bírálják Viktor Janukovics ukrán államfő politikáját, különös tekintettel az ellenzéke elleni eljárásokra.

A mini kereskedelmi háború ügyében azonban legkeményebb bírálói is Ukrajna mellé álltak. A német Elmar Brok, az Európai Parlamen jobbközép képviselője közös nyilatkozatot adott ki lengyel kollégájával, Jacek Saryusz-Wolskival. Eszerint az ügyben nem kereskedelmi vitáról van szó, ez egy nagyon komoly politikai konfliktus geopolitikai háttérrel, és az uniónak mint érdekelt félnek lépnie kell Ukrajna védelmében.

Kijevi politikai körökben a héten megnőtt a feszültség azt követően, hogy a Dzerkalo Tizsnya weboldalon megjelent egy tíz oldalas, állítólag orosz dokumentum, amely annak módszereit tartalmazza, hogyan szabotálhatják Ukrajna uniós céljait.

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/putyin_megfenyegette_ukrajnat.562623.html

Barabás T. János

2013. augusztus 23.,

Putyin megfenyegette Ukrajnát

Vlagyimir Putyin orosz elnök megfenyegette Ukrajnát, hogy súlyos következményekkel kell számoljon, ha társulási szerződést köt az Európai Unióval.

Ha Ukrajna társulási szerződést köt az Európai Unióval, akkor a Vámunió tagállamainak védelmi intézkedéseken kell gondolkodniuk - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő egy a Don melletti Rosztovban tartott tegnapi gazdasági fórumon. Gazdasági tanácsadója korábbi nyilatkozatával összhangban ezt azzal magyarázta, hogy ha a szomszéd ország jelentősen liberalizálja vámszabályait az Európai Unióval szemben, akkor piacát el fogják árasztani a kiváló minőségű külföldi árucikkek, kiszorítva onnan a hazai gyártmányokat.

Az ehhez hasonló fenyegetéseket, amelyek célja az orosz érdekszférába kényszeríteni Ukrajnát, élesen elítélte az Európai Bizottság. Hogy milyen intézkedéseket tenne az orosz-belarusz-kazah Vámunió, annak főpróbáját a hét elejéig láthatta a világ, amikor "szigorított vámellenőrzést" vezettek be az orosz-ukrán határon, és nem engedték be az ukrán árukat. Moszkva nemcsak az ukránokat félti az unióhoz való közeledéstől, hanem attól is tart, hogy Ukrajnából továbbexportálnák a nyugati árukat Oroszországba.

Moszkva szeretné bevinni az általa vezetett Vámunióba Örményországot, Azerbajdzsánt, Grúziát, Kirgizsztánt, Moldovát, Tadzsikisztánt, Türkmenisztánt, Üzbegisztánt, és természetesen Ukrajnát, de szakértői szinten még az is felmerült, hogy Magyarország is beléphetne az így létrejövő Eurázsiai Unióba. Ennek létrehozása Putyin legmerészebb álma, s bírálóit, akik szerint újra létre akarja hozni a Szovjetuniót, azzal utasítja rendre, hogy csupán egy modern, európai típusú gazdasági közösség megteremtése a célja.

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/moszkva_ertelmetlen_tovabb_targyalni_kijevvel.562804.html

MTI-Eco, 2013. augusztus 26.

Moszkva: értelmetlen tovább tárgyalni Kijevvel

Nincs értelme tovább tárgyalni arról, hogy Ukrajna egyszerre legyen az orosz-fehérorosz-kazah vámunió és az Európai Unió szabadkereskedelmi övezetének tagja - közölte hétfőn az orosz és az ukrán kormányfő moszkvai tárgyalását követően Igor Suvalov, az orosz miniszterelnök első helyettese.

Moszkva ugyan készen áll a kompromisszumra, de Kijevnek nincs lehetősége arra sem, hogy az orosz-fehérorosz-kazah vámunióban alkalmazott egységes vámtarifát felvállalja, Ukrajna ezt az Európai Unióval kötendő szabadkereskedelmi megállapodás miatt nem teheti meg - tette hozzá Igor Suvalov.

Kijev a tervek szerint novemberben írja alá a társulási szerződést Brüsszellel és egyben az uniós szabadkereskedelmi övezethez is csatlakozik.

"Az ukrán kollégák mindazonáltal azt mondták, hogy tovább keresik a kompromisszumos megoldást" - számolt be a megbeszélésekről az orosz kormánytag.

Előbb a szakértői munkacsoportok tárgyaltak az orosz fővárosban, majd tárcaközi egyeztetések zajlottak az orosz és az ukrán kormány küldöttségének képviselői részvételével. Ezt követte Dmitrij Medvegyev orosz, valamint Mikola Azarov ukrán kormányfő több mint kétórás megbeszélése Gorkiban, a miniszterelnöki rezidencián.

Igor Suvalov összegzése szerint az orosz kormányban arra jutottak, hogy amennyiben Ukrajna aláírja az Európai Unióval a szabadkereskedelmi megállapodást, komoly a veszély, hogy ellenőrzés nélkül jutnak be egyes uniós termékek az orosz-fehérorosz-kazah vámunió területére, vagy azok kiszorítják az ukrán termékeket és azok helyébe lépnek a Független Államok Közössége(FÁK) három tagállamának piacán.

Alekszej Lihacsov orosz gazdaságfejlesztési miniszter-helyettes a Vedomosztyi című orosz lapnak elmondta: a moszkvai tárgyalásokon az ukránok értésére akarták adni, hogy igen fontos döntés előtt állnak és annak minden következményével számolniuk kell. Ezek lehetnek a termékek behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozások, de ideiglenes vámtarifák bevezetéséről, vagy a vámvizsgálat nehezítéséről is szó lehet, hogy megállapítsák az exportáruk eredetét.

http://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/hitelt_ker_ukrajna_az_europai_gazellatas_biztositasahoz.562843.html

2013. augusztus 27. MTI

Hitelt kér Ukrajna az európai gázellátás biztosításához

Ukrajna hajlandó ötmilliárd köbméterrel több földgázt vásárolni Oroszországtól, hogy biztosítsa Európa gázellátásának biztonságát, de cserébe annak hozzávetőleges árának megfelelő, 2 milliárd dollár (450 milliárd forint) kamatmentes hitelt követel Moszkvától - írta kedden a Kommerszant-Ukrajina című lap.

Az ukrán gazdasági minisztérium és a Gazprom orosz állami vállalat két magas rangú tisztségviselőjére hivatkozva közölte az újság, hogy megkezdődtek a két ország közötti tárgyalások az ukrajnai gáztározók feltöltéséről. Ukrajna idén eredetileg csak 14 milliárd köbméter Oroszországból származó földgázt tervezett a tárolóiba átszivattyúzni, ám a Gazprom vállalat az európai uniós államokba irányuló gázszállítások akadálymentessége érdekében megkövetelte, hogy a mennyiséget 19 milliárd köbméterre növelje.

"Nem akarjuk, hogy megismétlődjön az, ami 2009-ben és 2011-ben történt, amikor is azzal vádoltak meg bennünket, hogy az EU nem kapta meg tőlünk a teljes orosz gázmennyiséget. Valójában a Gazprom csökkentette a szállítmányt, de ezt nem tudtuk bizonyítani. A gáztranzitrendszerünk még mindig nincs mindenütt felszerelve mérőberendezésekkel, amelyek alapján bizonyítható, mennyi földgáz érkezett Oroszországból" - magyarázta a lapnak az ukrán energetikai minisztérium tisztségviselője.

Az orosz gázóriás illetékese megerősítette a lapnak, hogy jelenleg vizsgálják a 2 milliárd dolláros kamatmentes hitellel kapcsolatos ukrán igényt. Az újság információi szerint tavaly a Gazprombank adott a Naftohaz ukrán állami gázvállalatnak 2 milliárd dollárt, de 8,5 százalékos éves kamattal és június 24-i visszafizetési határidővel. Később a bank beleegyezett a határidő meghosszabbításába azzal a feltétellel, hogy az ukrán állam további garanciákat vállal.

A múlt héten az ukrán Razumkov intézet egyik szakértője arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ősszel leállíthatja a gázszállítást Ukrajnába, amiért Kijev nem fizette ki azt a 7 milliárd dollárt, amelyet az általa tavaly nem megvásárolt földgázért a 2009-ben megkötött, máig érvényben lévő gázmegállapodásban foglalt "take-or-pay" elvre hivatkozva követel tőle Moszkva. (A megállapodásban rögzítettek egy minimum mennyiséget, amelynek árát akkor is ki kell fizetnie Kijevnek, ha annál végül kevesebbet vesz át.)

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/moszkva_beszolt_brusszelnek.563150.html

2013. augusztus 29.  MTI

Moszkva beszólt Brüsszelnek

Moszkva nem erőltet semmilyen döntést Kijevre, és felszólítja az Európai Uniót, ne ferdítse el a valóságot - közölte csütörtökön az orosz külügyi szóvivő.

Alekszandr Lukasevics cáfolta, hogy Oroszország rá akarná kényszeríteni a szomszédos Ukrajnát, hogy csatlakozzon az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz és ne az európai uniós szabadkereskedelmi övezetet válassza.

"Az ukrán vezetésnek és az ukrán népnek kell önállóan döntést hoznia. Mi az ukrán elnök és az ukrán kormány nyilatkozataiból indulunk ki, miszerint arra törekszenek, hogy megőrizzék és fejlesszék a privilegizált, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat a vámunió tagállamaival" - mondta az orosz külügyi szóvivő. Egyben arra hívta fel Brüsszelt, hogy ne érzelmi alapon, hanem objektíven, gazdaságilag megalapozott érvekkel támassza alá, milyen forgatókönyv vár Ukrajnára az európai uniós társulási szerződés aláírását követően.

Novemberben Vilniusban az EU keleti partnerségi csúcstalálkozóján a tervek szerint aláírják a társulási szerződést Ukrajnával. Kijev egyúttal csatlakozik az uniós szabadkereskedelmi övezethez.

A Kreml képviselője uniós biztosok utóbbi napokban elhangzott nyilatkozataira reagált meglehetősen keményen. Catherine Ashton külügyi főképviselő hétfőn az észt fővárosban, Stefan Füle bővítési ügyekkel foglalkozó EU-biztos pedig kedden, Kijevben bírálta Moszkvát. Az orosz külügyi szóvivő szavai szerint azért, mert a Kreml állítólag minden erejével vissza akarja tartani Ukrajnát a Kijev számára előnyös társulási szerződéstől és gazdasági intézkedésekkel fenyegetőzve "be akarja kényszeríteni" Kijevet az orosz-fehérorosz-kazah vámunióba.

Moszkva sohasem lépett fel az ellen, hogy Ukrajna úgymond Európát válassza - mondta az orosz diplomata. Lukasevics ugyanakkor bírálta az EU-Ukrajna társulási szerződés nemrég nyilvánosságra hozott tervezetét, mert abból szerinte kiderül, "miért tartották azt évekig titokban az ukránok és a nemzetközi közösség előtt". "Még felületes elemzés után is meg lehet állapítani, hogy az nem tartalmaz valódi előnyöket Ukrajna számára, hanem az országot az európai uniós termékek piacává teszi" - tette hozzá.

Hétfőn a Mikola Azarov miniszterelnök vezette ukrán kormányküldöttség a két ország gazdasági együttműködéséről egyeztetett Moszkvában. A megbeszéléseket követően Igor Suvalov, az orosz kormányfő első helyettese közölte, nem látják értelmét tovább tárgyalni arról, hogy Ukrajna egyszerre legyen az orosz-fehérorosz-kazah vámunió és az európai uniós szabadkereskedelmi övezet tagja.

http://www.napi.hu/kulfold/az_imf_aggodik_az_ukran_tartozas_miatt.562061.html

Barabás T. János

2013. augusztus 21. 

Az IMF aggódik az ukrán adósság miatt

A Nemzetközi Valutaalap a program kifutásától függetlenül továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy Ukrajna vegyen részt monitoring programjában, vagyis változatlanul ellenőrzése alatt akarja tartani az ország gazdaságpolitikáját - ez vélhetően annak a jele, hogy az IMF aggódik, képes lesz-e Kijev visszafizetni azt a 8 milliárd dollárt, amivel tartozik neki. A valutaalap 2011-ben befagyasztotta 15 milliárd dolláros hitelprogramját, miután Ukrajna nem teljesítette vállalásait, különös tekintettel a lakossági gázárak emelésére.

A szervezet kétségei megalapozottnak tűnnek - az ország valutatartaléka csak három havi importszükségletét fedezi, és nem elegendő a 2014 közepéig lejáró adósságszolgálatra. Az optimista kormánynyilatkozatokkal ellentétben az IMF szerint idén nem várható az ukrán gazdaság komoly növekedése, különösen amíg legfőbb exportcikke, az acél termelése csökken. Az év elején az ukrán kormány újrakezdte egy hitel reményében tárgyalásait a valutaalappal, de később közölte, hogy erre egyelőre nincs szüksége, miután alternatív forrásokat talált a pénzpiacokon. Az év első felében sikerrel értékesítette mind szuverén, mind hazai államkötvényeit, azonban az elemzők úgy vélik, nincs garancia ennek megismétlődésére. Ennek ellenére a kormány bízik benne, hogy orosz és kínai hitelekhez juthat, amelyek ugyan drágábbak a valutaalapénál, de nem kötik politikailag kellemetlen reformokhoz.
Az ukrán gazdaság egyértelműen lejtőre került - 11 hónapja folyamatosan csökken, visszaestek a külföldi befektetések és az ipar termelése. A második negyedévben a GDP 1,1 százalékkal volt kevesebb a tavalyi azonos időszakénál, az ipar kibocsátása pedig 5,3 százalékot zuhant, amit a mezőgazdaság a kiváló terméseredmények dacára sem lesz képes pótolni. Paradox módon ugyanakkor nő a lakossági fogyasztás, ami azt jelzi, hogy az emberek nem hivatalos forrásokból, vagyis az árnyékgazdaságból jutnak pénzhez - írta a The Moscow Timesban Ihor Umanyszki, Julia Timosenko egykori kormányának pénzügyminisztere, aki szerint a reformok elmaradása éppen a jövő évi választások előtt okozhat súlyos gazdasági válságot.

NAPI

http://www.168ora.hu/globusz/nem-kaphat-menedeket-magyarorszagon-ukran-politikus-117394.html

Nem kaphat menedéket Magyarországon az ukrán politikus

Nem kaphatja meg a politikai menekült státust Magyarországon Olekszandr Sepelev volt ukrán parlamenti képviselő és neje, mivel mindkettőjüket súlyos bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják Ukrajnában – közölte kedden az ukrán külügyminisztérium sajtóosztálya.

Nem kaphatja meg a politikai menekült státust Magyarországon Olekszandr Sepelev volt ukrán parlamenti képviselő és neje, mivel mindkettőjüket súlyos bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják Ukrajnában – közölte kedden az ukrán külügyminisztérium em kaphat menedéket Magyarországon egy ukrán politikus

A tárca a budapesti ukrán nagykövetségtől származó információkra hivatkozva közölte, hogy a magyar illetékes szervek jelenleg az Ukrajnának történő kiadatásuk kérdését vizsgálják.

Sepelevet még július elején vették őrizetbe egy budapesti szálloda éttermében nemzetközi körözés alapján. Ukrajnában gyilkossági kísérlettel és sikkasztással gyanúsítják. A politikus tagadja az ellene felhozott vádakat. Sepelev két ciklusban volt parlamenti képviselő Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő frakciójának tagjaként. 2010-ben azonban kizárták frakciójából, ezért csatlakozott a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártjához. A tavalyi parlamenti választásokon egyéni jelöltként indult a nyugat-ukrajnai Vinnyicja megye egyik körzetében, de nem jutott be a parlamentbe, írja az MTI.

Sepelev apja, aki egyben ügyvédje is, nyilvánosságra hozta, hogy a fia és annak házastársa kiadatásáról szóló döntést szeptemberre halasztotta az ügyben eljáró magyar bíróság. Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy augusztus 14-ig a budapesti bíróságnak döntenie kellene a kiadatás ügyében. Állítása szerint viszont a magyar fél úgy határozott, hogy meghosszabbítják Sepelev és neje fogva tartását. A bírósági határozat elnapolása mellett az ügyvéd állítása szerint „a volt képviselő politikai üldöztetése, a politikusokkal szemben Ukrajnában elterjedtté vált nyomásgyakorlás, továbbá a vádak nem kellő megalapozottsága” miatt döntött Budapest.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=672787

Brüsszeli segítséget vár az ukrán ellenzék

Amennyiben a szíriai válság nem írja felül az eredeti menetrendet, az egyiptomi helyzet és az orosz-ukrán kereskedelmi háború kérdését tűzi napirendre az Európai parlament külügyi bizottság mai ülése.

Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök kilátásba helyezte további intézkedések meghozatalát az orosz és az orosz-kazah-fehérorosz vámuniós piac védelmében, Viktor Janukovics ukrán elnök rendszerének több korábbi bírálója is Kijev pártjára állt, elutasítva az orosz zsarolást.

Az Ukránok Világkongresszusa levélben kérte tegnap a külügyi bizottságot, hogy az Európai Parlament nyilvánosan is ítélje el az orosz vezetést, amiért akadályozza Ukrajna és az EU közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodást. A levelet aláíró Jevhen Csolij, a Világkongresszus elnöke Elmar Broknak, az EP külügyi bizottsága elnökének címzett levelében kiemelte: az orosz fél lépései Ukrajna szuverenitása elleni fenyegetések.

Ugyancsak az EU-tól vár segítséget az ukrán ellenzék is. A három ellenzéki parlamenti párt - a Timosenko formációja köré tömörült jobbközép, Vitalij Kilicsko liberálisai és a szélsőjobb Svoboda - vezetői tegnap bejelentették, Brüsszelbe utaznak és részt vesznek a mai ülésen.

Eközben Mikola Azarov ukrán miniszterelnök vezetésével egy kormányküldöttség még hétfőn Moszkvába ment, jobb belátásra bírni a Kremlt. Sikertelenül, ugyanis az orosz vezetés kitart azon álláspontja mellett, hogy Ukrajna nem lehet egyszerre a vámunió és az EU szabadkereskedelmi övezetének is tagja.

NÉPSZAVA-információ /

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=672301

Két tűz között Kijev

Múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnök megfenyegette Ukrajnát, hogy súlyos következményekkel kell számolnia, ha társulási szerződést köt az Európai Unióval. A Kreml ura szerint ebben az esetben az orosz-fehérorosz-kazah vámunió védőintézkedéseket vezethet be. Oroszország ezt azért tartja indokoltnak, mert ha Ukrajna liberalizálja vámszabályait az EU-val szemben, akkor piacát el fogják árasztani a "kiváló minőségű külföldi árucikkek", kiszorítva onnan a hazai gyártmányokat.

Moszkva természetesen nem elsősorban az ukrán piacért aggódik, hanem azért, hogy Ukrajna tovább exportálhatja a nyugati árucikkeket az orosz, illetve az Oroszország uralta volt szovjet tagköztársaságok piacára is. Hogy mennyire nem üres fenyegetés a putyini intelem, azt már megtapasztalhatta Kijev, amikor a múlt hét elejéig szigorított vámellenőrzést tartottak az ukrán-orosz határon, s kockázatos minősítés ürügyén gyakorlatilag nem engedték be Oroszországba az ukrán árukat.

Az orosz vámszolgálat döntése nyilvánvalóan politikai jellegű zsarolás volt, célja nem más, mint az orosz érdekszférában tartani, vagy oda kényszeríteni az EU felé is kacsingató nyugati szomszédot. A jelenlegi ukrán vezetés, Viktor Janukovics államfő és környezete ugyanis "a kecske is jól lakjon, s a káposzta is megmaradjon" középutas elképzelést szeretné megvalósítani - egy időben tagja lenni az orosz vezetésű vámuniónak és aláírni az uniós társulási és szabadkereskedelmi egyezményt is. Ám úgy tűnik, ez nem fog menni, mindaddig, míg Putyin számára presztízskérdés a vámunió kiterjesztése.

Az orosz elnök egyik legnagyratörőbb terve épp az Eurázsiai Unió megvalósítása, amelybe bevonná a kazahok és fehéroroszok mellett Ukrajnát, Örményországot, Azerbajdzsánt, Grúziát, Kirgizsztánt, Moldovát, Tadzsikisztánt, Türkmenisztánt, Üzbegisztánt. A leendő tagállamokat látva, bírálói talán nem teljesen alaptalanul állítják, hogy Putyin a Szovjetuniót készül restaurálni. A Kreml elutasítja a feltételezést, hangoztatva, hogy Moszkva célja nem egyéb, mint egy modern, európai típusú gazdasági közösség megteremtése.

Bármi legyen az indíték, az egyértelműen látszik, Moszkva, mindaddig, míg Vlagyimir Putyin a Kreml lakója, nem adja fel egykönnyen terveit, s lépésről-lépésre építi vissza gazdasági-politikai nemzetközi hátterét. És ha ebben a törekvésben Ukrajna gátolja, akkor pedig mindent megtesz azért, hogy az akadályt elhárítsa az útból. Az elnök egyik tanácsadója öngyilkos lépésnek nevezte az ukrán szándékot az uniós szabadkereskedelmi egyezmény aláírására és jelezte: Oroszország felkészül annak megakadályozására, hogy a megállapodást követően az európai áruk Ukrajnán keresztül elárasszák az orosz piacot.

Vagyis nem egyszerű Kijev helyzete - az Európai Unió és a társulási egyezmény egyaránt messze van, az EU bővítése kelet felé egyelőre csak álom, Oroszország viszont ott van a szomszédban. A novemberi vilniusi Keleti Partnerségi csúcstalálkozón elméletileg akár alá is írhatják az EU-ukrán társulási szerződést, amennyiben az ukrán kormányzat teljesíti az uniós feltételeket. A kérdés az, hogy milyen áron, hogy Ukrajnának akkor is megéri-e, ha ezzel az egyezménnyel kivívja maga ellen Oroszország, vagy legalábbis Putyin haragját?

Volt szovjet tagköztársaságként ugyanis ezer szállal kötődik az egykori centrumhoz, exportjának több mint 60 százaléka Oroszországba és a többi volt tagköztársaságba irányul. E piac elvesztése végzetes lenne Kijev számára. A gazdasági kockázaton túlmenően a mindenkori ukrán vezetésnek a politikai kockázatokkal is kell számolnia, mindenekelőtt azzal, hogy a lakosság körében töretlenül nagy a szovjet éra iránti nosztalgia.

Az is a dilemma része, hogy az EU komoly fenntartásokkal viszonyul Ukrajnához és az évek óta halogatott egyezmény aláírásához. Eddig eléggé valószínűtlennek tűnt, hogy Vilniusban erre sor kerülhet, ám a putyini zsarolás Viktor Janukovics leghevesebb uniós bírálóit is mellé állította. A német Elmar Brok és a lengyel Jacek Saryusz-Wolski EP képviselők közös nyilatkozatban szögezték le, hogy többről van szó, mint egy orosz-ukrán kereskedelmi háborúról. Nagyon komoly politikai konfliktus ez geopolitikai háttérrel, amelyben az EU-nak mint érdekelt félnek lépnie kell Ukrajna védelmében, állították.

Az Európai Bizottság (EB) gyorsan és keményen reagált, elítélte Oroszország kísérletét, hogy megfélemlítéssel tántorítsa el Ukrajnát az unióhoz való közeledéstől. Brüsszel bírálta a szigorított orosz vámellenőrzést, s bár Moszkva megszüntette az Ukrajnának komoly anyagi kárt okozó eljárást, a Bizottság és az Európai Parlament (EP) egyaránt elítélte a történteket. Az uniós fórumok azt az álláspontot képviselik, hogy Ukrajnának az unióval folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásai nem zavarhatják meg Kijev tervét, hogy konstruktív kapcsolatokat alakítson ki az oroszok vezette vámunióval és eurázsiai gazdasági térséggel.

(A moszkvai vezetés azonban más véleményen van, amit nagyon határozottan képvisel is: Ukrajnának választania kell, melyik gazdasági közösséghez csatlakozik, Oroszország pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy saját gazdasági érdekszférájában tartsa a szomszédos államot.) Brüsszel visszafogottabban reagált a történtekre. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy az Ukrajna-EU társulási egyezmény aláírásának nincs hátsó szándéka egy harmadik féllel szemben. "Az EU 1991-től több mint 3 milliárd eurót folyósított Ukrajnának, ezenkívül egyes uniós tagállamok közvetlenül kétoldali támogatást is nyújtottak" - emlékeztetett Ashton.

Az EP viszont aktívabb a kérdésben. Több képviselő közös nyilatkozata szerint az EU nem lehet csak megfigyelő, mert az orosz vezetés lépései nemcsak Ukrajnával, hanem az EU-val szemben is ellenségesek. Ezért az Európai Uniónak diplomáciai és politikai támogatást kell nyújtania Ukrajnának - állítják. Augusztus 28-án, az egyiptomi helyzettel együtt ezt a kérdést is napirendre tűzi az EP külügyi bizottsága.Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy eldőlt az EU-Ukrajna egyezmény sorsa, hogy Vilniusban pont kerül az évek óta húzódó folyamat végére.Ellenben az sem zárható ki, hogy Putyin keménykedése felülírta az uniós fenntartásokat Janukovics rezsimjével szemben.

Az ukrán államfő szombaton, a Függetlenség Napján elmondott beszédében úgy tett mintha nem értette volna meg a putyini figyelmeztetést. Megerősítette, hogy Ukrajna kész az uniós társulási egyezmény aláírására, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is törekszik a kapcsolatok mélyítésére az orosz-ukrán viszonylatban, illetve a vámunióhoz tartozó államokkal. Putyin üdvözletét küldte az ünnepre, kiemelve "a két nép több évszázados barátságának a sérthetetlenségét". Vélhetően nem ez lesz az utolsó üzenet részéről a novemberi vilniusi csúcs előtt.

Nem mindenkinek ünnep

Augusztus 24-e a legfontosabb ukrán nemzeti ünnep, a Függetlenség Napja. Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-i referendumon a lakosság többsége megszavazott. A kezdeti lelkesedés azonban az idő teltével alább hagyott, a szovjet éra utáni nosztalgia pedig komoly teret nyert. Ezt nem tudta kiszorítani az uniós integrációs törekvés sem.

Egy májusi felmérés szerint a lakosság 41 százaléka még mindig visszasírja a szovjet múltat, alig magasabb, 44 százalék azok aránya, akik nem bánkódnak Szovjetunió felbomlása miatt. Az adatok egyértelműen mutatják, hogy nem csupán a mintegy 20 százaléknyi orosz lakosság nosztalgiázik, illetve azt, hogy a jelenség nem köthető egyik ideológiai irányzathoz sem, hiszen minden nagy parlamenti párt választói között megtalálhatók azok, akik visszasírják a szovjet birodalmat.

Még a szélsőjobboldali Svoboda hívek között is akad 5 százaléknyi nosztalgiázó. A kommunista párt támogatói körében a legnagyobb ez az arány, 81 százalék. A Janukovics vezette Régiók Pártja hívei 58, a Timosenko párt Batykivscsina támogatói közül 28, Vitalij Klicsko liberális UDAR-jának szavatói között pedig 21 százalék fejezi ki még mindig sajnálatát a Szovjetunió sorsa miatt.

EU- elvárások Ukrajna felé

A litván uniós soros elnökség szerint legalább három feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy a novemberi vilniusi Keleti Partnerségi csúcstalálkozón aláírják az EU-ukrán társulási szerződést: a "szelektív igazságszolgáltatás" gyakorlatának megszüntetése (utalás a Julija Timosenko perére), az igazságügyi rendszer általános reformja, valamint a választási rendszer reformja. Az elvárás nem meglepetés Kijev számára. Az EU külügyminiszteri tanács 2012 decemberében megfogalmazott hasonlókat, majd idén február 28-i EU-ukrán csúcsra készült uniós állásfoglalás ugyanezt ismételte meg.

Az igazságügyi rendszer reformja kapcsán az EU rég szorgalmazza az ukrán ügyészi hivatal működésének az átvilágítását az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve. Uniós megítélés szerint az ukrán büntető törvénykönyv, a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács, a rendőrség működése, valamint a bírók jogállásáról és az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvények is felülvizsgálatra szorulnak.

A politikailag legkényesebb kérdés változatlanul a Timosenko-ügy. Guido Westerwelle német külügyminiszter júniusban még úgy fogalmazott: a "Tinosenko-kérdés rendezése az EU-ukrán kapcsolatok kulcsa". Az ukrán vezetés az utóbbi időben igyekezett a felsorolt kérdésekben előrelépést felmutatni, ám Timosenko ügyében mindeddig nem engedett.

Gál Mária / Népszava