HTML

Közép-európai Elemző Központ

Friss topikok

Címkék

"egységben lét" (1) "felszabadító" (1) "narancsos forradalom" (1) A.Rar (2) A. Janukovics (1) A. Kvasnewski (1) Abe (1) agytröszt (1) akciók (1) aknamező (1) alaptörvény-modosítások (1) Alekszand Rar (1) állam (1) Államcsíny (1) államfői találkozó (1) államiság (2) Állami Duma (1) Amerika (2) amerikaiak (1) amerikai jog (1) Angela Merkel (1) Arbuzov (1) Argentina (1) Arkagyij Babcsenko (1) árulás (1) átalakulás (1) Atlanti Híd (1) auditálás (1) Auschwitz (1) az elit ideológiája (1) a hatalom ára (1) a jövő céljai (1) a történelem tanuságai (1) B.Komorowski (1) baloldal (1) Bandera (1) beavatkozás (2) befektetők (1) béke (4) békekötés (1) belső kiegyezés (1) Beszarábia (1) betartott kötelezettség (1) Biden (3) biologiai-háború (1) biológiai háború (1) Blinken (1) börtönből szabadulás (1) Brezsnyev (1) Bronislaw Komorowski (1) Brzezinski (2) Budapesti Memorandum (1) Bukovina (2) burzsoá-demokratikus forradalom (1) Bush (3) bűvészinas (1) Capitólium (1) civil-társadalom (1) civilizáció (1) civilizációs forradalom (1) civil kontroll (1) civil szervezetek (1) Corriere della Sera (1) családi klánok (1) csatlakozás (1) csúcstalálkozó (1) D.Grybauskaite (1) D.Trump (1) D.Vidrin (1) David Cameron (1) deja vu érzés (1) Dél-Kórea (1) Déli Áramlat (1) demokrácia (4) demokraták (1) Demokrata Párt (1) Deutschland (1) dialógus (1) dilemma (1) dilemmák (1) diverzio (1) doktrina (1) Donald Trump (3) dopping (2) EBESZ (1) egészségi állapot (1) egyenlő érték (1) egyenlő jog (1) Egyesült Államok (2) egyezkedés (1) egypárt-rendszer (1) együttműködés (2) elemzés (1) életfogytiglani szabadság (1) elit (2) ellenzék (1) ellenzéki lázadás (1) Elmar Brok (1) elnök-választás (2) elnökhöz közel álló üzletemberek (1) elnökválasztás (4) ember (2) ember-ember (1) ember-természet (1) emberiség (1) ember viszonya (1) energetikai problémák (1) energia (1) epidemia (1) érdekviszonyok (1) Erdély (1) Erdogan (1) értékek (1) esély (1) esélyek (1) Észak-Korea (1) eszmék (1) EU (1) EU-társulási szerződés (1) EU-Ukrajna Együttműködési Tanács (1) EU-Ukrajna megállapodás (1) Eurázsia (1) EurÁzsiai Szövetség (1) Eurázsiai Szövetség (2) eurointegració (1) Euronest (1) Európa (3) Europäische Union (1) Európai Bizottság (1) európai értékek (1) Európai integráció (1) európai jogellenes döntések (1) európai Magyarország (1) Európai Parlament (1) Európai Unió (18) Európa Békéjének Napja (1) Európa elitje (1) EU beteg-gyermeke (1) EU együttműködési megállapodás (1) EU parlamenti választás (1) fegyverszünet (1) felelősség (1) felhozó-verseny (1) felszabadulás (1) feszültségek (1) Fidesz (1) föderáció (1) fogvatartás (1) folyamat (2) folytatásos (1) főpolgármester választás (1) fordulat (1) Fordulat és Reform (1) fordulópont (1) forradalom (1) G-20 (2) G-7 (1) G-8 (1) G.Westerwelle (1) Gajdos István (3) Galicia (2) gáz (2) gazdaság (1) gazdasági helyzet (1) gázimport-csökkentés (1) gázpiac (1) gázszállítás (1) gázvezeték (1) gáz árak (1) geopolitika (1) geopolitikai helyzet (1) geopolitikai konfliktusok (1) glasznoszty (1) Globális-integráció (1) globális-lokális (1) globális kapitalizmus (1) globális vlágrend (1) globalizáció (1) Gorbachev (1) Gorbacsov (7) GPS (1) Gurmai Zita (1) gyermek (1) gyógykezelés (1) Győzelem Napja (1) háború (2) hadikommunizmus (1) halálmenet (1) hamis-momentum (1) harc (1) Hármas-szövetség (1) hatalmi vákuum (1) Hegyi Karabah Köztársaság (1) Helsinki (1) Heritage Foundation (1) hidegháború (5) Hillary Clinton (1) hitel (1) hitelprogram (1) Hollande (1) holnap választás (1) holodomor (1) Holodomor (1) holokauszt (1) Horn Gyula (1) hrivnya árfolyam (1) Hruscsov (1) Huntington (1) ideológia (4) Ikarus (1) IMF (3) India (2) integracia az EU-val avagy Oroszországgal (1) integráció (4) interju (1) internet (1) irányított kaosz (1) Ivan Gasparovic (1) J.Timosenko (2) Janukovics (4) Japán (1) Jelcin (2) Jerevan (1) jogerős börtön-büntetés (1) John McCrain (1) jövő (2) Jövő (1) Ju.Timosenko (1) Júlia Timosenko (2) Julia Timosenko (4) Juscsenko (2) kacsanyivkai korház (1) Kádár János (2) kalandorság (1) kanossza (1) kapitalizmus (2) kapitalizmus-reinkarnációja (1) karabahiak elfogadják (1) Karl Marx (1) Kárpát-Alja (1) Kárpátalja (2) kárpátaljai magyarok (1) Kék Áramlat (1) kelet-európa (1) Kelet-Ukrajna (1) Keleti Partnerség (1) Kerch (1) Kercsi-szoros (1) kéziratok (1) kiegyezés (2) kilépések (1) Kína (6) klíma-katasztrófa (1) koalició (1) kölcsönös bizalom (1) Komjáthi Imre (1) kommunisták (1) kompország (1) kompromisszum (1) konfliktus (1) könyvvizsgáló (1) konzervatív (1) konzervatívizmus (1) konzervatívok (1) kormány (1) korona-vírus (1) Koszigin (1) Közép-európai országok (1) központi erőtér (1) Krausz Tamás (1) Kravcsuk (2) krétakör (1) Krím (1) Krim (1) krizis (1) Kronstadt (1) Kucsma (2) külföldi gyógykezelés (1) kulissza (1) kűlső nyomás (1) kultúra (1) Kurt Volker (1) látvány (1) Legfelsőbb Rada (1) legitim hatalom (1) Lenin (4) liberálisok (2) liberális ideológia (1) logika (1) lyukak (1) M.Azarov (2) M.Gorbacsov (1) M.Turski (1) ma (1) magyarok (1) Magyar Irka (1) magyar kisebbség (1) Majdan (2) Málta (1) manipuláció (1) marxizmus-leninizmus (1) Marxizmus-leninizmus (1) Matenadaran (1) média (1) megállapodás (1) megbokrosodott (1) megegyezés (2) megújúlás (1) mélyszegények (1) Merkel (2) mesterséges intelligencia (2) migránsok (1) Mihail Gorbacsov (1) milonga (1) mindenki jól jár (1) mini-hidegháború (1) MinszkiMegegyezés (1) Minszki Megállapodás (1) Mit tegyünk! (1) Mit tehetünk? (1) mi történik (1) Mogherini (1) Moszkva (1) MSZP (2) munka (1) N.Azarov (1) nácik (1) nacionalista (1) nacionalisták (1) nacionalista ideológia (1) Nagy Imre (1) napló (1) NATO (1) négy szakasz (1) Németország (2) nemzetállam (1) nemzetközileg nem elfogadott (1) nemzetközi választási megfigyelők (1) neo-horthysta-rendszer (1) neokon-neolib (1) neoliberalizmus (1) NEP (1) népfelkelés (1) népfront (1) NGO (1) Ny.Azarov (2) nyelvhasználat (1) nyitott társadalom (1) Nyugat (2) nyugatbarát (1) nyugati bankok (1) O.Zarubinszkij (1) Óbudai Forradalom (1) okoskodás (1) olaj (1) oligarcha (1) oligarchák (3) olimpia (1) önállóság (1) önálló államiság (1) önkormányzat (1) önmerénylet (1) Orbán (1) Orbán-lufi (1) Orbán Viktor (1) Örményország (1) oroszok (1) Oroszország (19) Oroszországi Föderáció (1) Oroszország -1996 (1) orosz bankok (1) Orosz Föderáció (2) összekötő kapocs (1) osztályharc (1) P. Kooks (1) palagáz-mező (1) Pamfilova (1) pandemia (1) parlamenti választás (1) párt (1) partnerek (1) Patchwork (1) patriota gazdaság (1) peresztrojka (1) Periferiális-kapitalista (1) perspektívikus feladatok (1) Persztrojka (1) Plotnyickij (1) polarizált politikai klima (1) polgárháború (2) politika (1) politikai-rendszer (1) Politikai "burok" (1) politikai helyzet (1) politikai küzdelem (1) politikai lázálmok (1) politikai vákuum (2) Porosenko (4) poszteurópai modell (1) poszthidegháborús helyzet (1) posztindusztriális (1) posztindusztriális civilizácio (1) pravoszlavok (1) Pricewaterhouse Coopers (1) problémák (1) proletárforradalom (1) protektorátus (1) pszichológia (2) puccs (2) Putyin (10) Putyin Szovjetunió (1) rabszolga-törvény (1) rabszolgatörvény (1) radikális jobboldal (1) Reagan (3) Reagen (1) reform (1) reform-közgazdászok (1) reformok (1) Reform és demokrácia (1) Régiók Pártja (1) Rendszerszerűen (1) rendszerváltás (4) republikánusok (1) Republikánus Párt (1) revansiszták (1) robban (1) robotok (1) Románia 1989 (1) rossz hitelek (1) Rosztyiszláv Iscsenko (1) Russia (1) START-3 (1) Steinmeier-formula (1) Strasbourg (1) Stratégia (1) stratégia (1) stratégiai érdekek (1) stratégiai partnerek (1) Sz.Arbuzov (2) Sz.Karaganov (1) szabadonengedés (1) Szabadság-párt (1) Szabadságpárt (1) szabadulás a börtönből (1) szabad kereskedelmi övezet (1) szabad oktatás (1) szakszervezetek (2) szegény (1) szegény-ország (1) szegénység-politika (1) szellemi kínkeservek (1) szélsőjobb erői (1) szemfény-vesztő (1) szeparatisták (1) Szevasztopol (1) SZKP (2) Szlovákia (1) szocialista (1) szocialisták (1) szociális alávetettség (1) szociális irányultság (1) szolidaritás (1) szövetség (1) Szovjetunió (4) Sztálin (1) sztrájk (2) szükségtelen (1) Taktika (1) Tamás Gáspár Miklós (1) tanácsok hatalma (1) tangó (1) tárgyalás (1) tárgyalás Szocsiban (1) Tariel Vaszadze (1) tározók (1) társadalom (1) társulási megállapodás (2) Társulási szerződés (1) Társulási Szerződés (1) társulási szerződés (1) társult tagság (1) Tea Party (1) tegnap (1) tényezők rendszere (1) természet (1) természetes intelligencia (2) természet lázadása (1) terror (1) terrorizmus (1) területen kívüliség (1) területi megosztás (1) tettek (1) Theresa May (1) The Guardian (1) Timosenko (2) timosenko-adó (1) Timosenko-per (1) többpárt-rendszer (1) tőke (1) történelem (1) történelmi reminiszcenciák (1) totális rendszer (1) Tramp (1) Trump (4) TTF (1) tudat-forradalma (1) tudományos-technikai forradalom (2) tulajdonosváltás (1) tüntetés (1) tüntetések (2) Tyágnyibok (1) Tyimosenko (1) új-neokonok (1) újgeneráció (1) újra alapítás (1) új civilizáció (1) új idők (1) új külpolitikai gondolkodás (1) új nemzedék (1) Ukraina (4) Ukraine (1) Ukrajna (33) Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (1) Ukrajna Megmentésének Bizottsága (1) ukrán (1) ukránok (1) ukrán alkotmány (1) ukrán és orosz nyelv (1) ukrán gazdaság (1) ukrán Golgota (1) ukrán ipar (1) ukrán közvélemény (1) ukrán nácik (2) UkrAvto (1) Ungarn (1) US-Russian Relation (1) USA (13) USA "visszatér" (1) USA választások (1) útkereszteződés (1) uzsoraszerződés (1) V.Janukovics (14) V.Putyin (3) V. Putyin (1) V/4 csúcstalálkozó (1) vádak (1) vádak Timosenko ellen (1) választás (3) választások (1) válság (2) váltás (1) változatok (1) vámunió (2) Vámunió (3) védelmi kiadások (1) Velencei Bizottság (1) verseny (1) versenyképesség (1) versenyképtelen (1) veszélyek (1) veszélyesség (1) veszélyes játék (1) vezérelv (1) Vidámak és Leleményesek Klubjalu (1) Viktor Janukovics (6) Viktor Orban (1) világ-hatalmi válság (1) világháború (1) Világháború (1) világrend (1) Vilnus (1) virus (1) Visegrádi 4-k (1) viszony Moszkvához (1) viták (1) vita tézisek (1) Vlagyimir Putyin (3) vonakodva csatlakozás (1) World Economy (1) XVIII. kongresszus (1) XXI.század (1) Zaharcsenko (1) zarándoklat (1) zártország (1) zárvány (1) Zelenszkij (4) Zjugánov (1) zsákutca (3) zsidók (1) исторический контекстн (1) Конституция (1) поправки (1) Президент (1) Путин (1) Российская Федерация (1) Címkefelhő

Armenia will manage “to keep a foot in both worlds”

2013.10.20. 09:50 KeményLászló

 

ArmInfo’s interview with László Kemény, Professor of Political Science (Hungary)  by Marianna Mkrtchyan

 The ruling party of Armenia claims that the decision to access the Customs Union stems from national security of Armenia. How much grounded is that statement, given that Russia sells weapons to Azerbaijan amid Kazakhstan’s demands to immediately close the borders with Nagorno Karabakh? What did really motivate Armenia to access the CU?

 

The national security of all countries, including Armenia, is a complicate system having its secrets and nuances that are not subject to disclosure. I suppose that Armenia’s decision was based on long-term interests of your people. The geopolitical location of your country, as well as the political, economic, military and other developments around it should also be taken into account.  It is necessary to take into account also the social and economic situation in the country, external factors, the attitude of external forces towards Armenia, their possible pressure and the country’s ability to resist that pressure or use it in its favor. I could bring further arguments to show how complicate was that decision, but the responsibility for that decision is laid upon the leadership of Armenia and the people will assess whether it was a right decision at the next democratic elections.

 

As regards the sale of arms of Azerbaijan and Kazakhstan’s pressure on Nagorno Karabakh’s ‘hot-button subject,’ one can assess those actions only taking into consideration all the aforementioned.

 

In Armenia’s decision to access the Customs Union besides strategic factors, there were also specific calculations and historical experience of partnership with super powers. Now we observe a new world order where every country is free to decide what integration process is more beneficial for it, though some political forces still force their vision of ‘cold war.’  Armenia has decided that it is more favorable for it to access Russia’s Customs Union to establish ties with the countries of that integration bloc.

 

What prospects will Armenia have in the Customs Union and will there be any prospects at all? What impact will this decision have on the republic? Experts say that by making this decision the republic has once for all refused European integration. How much grounded is this opinion? What has Armenia lost by refusing the Association Agreement?     

 

When speaking of “Armenia’s intention to join the Customs Union”, one should remember that Armenia has been negotiating with the representatives of the Customs Union and the European Union for a long time. In the meantime, Armenia also announced its intention to get integrated into the Eurasian Union. The country has been participating in the European Neighborhood Policy since 2004 and in the Eastern Partnership program since 2009. Moreover, a public opinion poll conducted in 2005 demonstrated that almost two-thirds of the country’s population would like to see Armenia in the European Union. In the meantime, Armenia has close ties with Russia and it stated in both 2006 and 2010 that there was no alternative to those relations.

 

The process is rather complicated. In the course of time the participants’ approaches towards the two major integration projects have changed. For instance, on 10 July 2013, Stefan Fule, European Commissioner for Enlargement and European Neighbourhood Policy, said in Yerevan that the European Union did not make Armenia choose between the integration projects. Your issue (http://www.arminfo.info/index.cfm?objectid=B96E67A0-EA06-11E2-A9410EB7C0D21663) said that Fule did not know whether Russia exerted pressure on Armenia though he followed the news and was aware of a number of problems. Fule thought that the signing of the Association Agreement would not restrict Armenia's interaction with other countries. It would help Armenia to strengthen its positions even more, he said. In the meantime, the European Commissioner stressed that there should be elementary compatibility between the two integration projects. He said that the EU did not force its partners to restrict their relations with Russia. He added that the EU would encourage the cooperation with Russia in the fields that met Armenia's interests. 

 

On 11 September, 2013, Fule pointed out that the member states of Eastern Partnership could expand their cooperation with the Customs Union, however, as observers only, since the Customs Union membership was incompatible with Deep and Comprehensive Free Trade Area. A day later he met with Armenian Foreign Minister Edward Nalbandian and stressed that the issue of initialing the Association Agreement was no longer on the agenda given that on Sept 3 Armenian President Serzh Sargsyan announced Armenia’s decision to join the Customs Union and to contribute to the formation of the Eurasian economic union.   

 

On October 8, Edward Nalbandian, Foreign Minister of Armenia, had a meeting in Brussels with Catherine Ashton, the EU High Representative for Foreign Affairs. Minister Nalbandian underlined that Armenia wished to move forward the partnership with the EU in all possible directions relying on those achievements and progress which were jointly made in recent years in Armenia-EU relationships. High Representative Catherine Ashton noted that the EU wished to continue the development of comprehensive cooperation with Armenia in all areas, which could be compatible with the decision of Armenia to join the Customs Union (http://www.mfa.am/en/press-releases/item/2013/10/08/eu_hight/).

 

The impression is that Armenia will be able “to keep a foot in both worlds” and create a similar development prospect for other countries as well.  

 

What should Armenia expect from the Eastern Partnership Summit in Vilnius? Will EU offer Armenia a new format of cooperation?

 

The Eastern Partnership has undergone various changes since its establishment. Its initial goal announced in 2008 was to develop integration processes of the EU and the partner countries: Ukraine, Moldova, Azerbaijan, Armenia, Georgia and Belarus. The situation has changed after the Constituent Meeting in Prague on 7 May 2009 when a new joint declaration was adopted to boost the political and economic integration between the EU and the EaP countries. However, the political and economic impact on these countries has not been fully justified.

 

 The prior component of EU's new initiative is the energy component, particularly, energy supply to Europe alternative to Russia's deliveries. Another evident goal is to break Russia's geopolitical influence in Eastern Europe and strengthen the EU's positions there. Some Russian experts still think that the EU intends to finally disintegrate the post-Soviet area via the Eastern Partnership project and bring the CIS countries out of Russia's influence.

Actually, none of the six countries is able to fulfill the EU's requirements. Ukraine is closer to the EU partnership more than others, but it has faced an impassable barrier - "Timoshenko case."  Ukraine will be able to overcome these obstacles only if it fulfills the EU's requirements, which have not been coordinated with the Ukrainian public yet. As for Armenia, it is out of the question.

 

 

             Армения может стоять на "двух ногах".                                                                    

 

1. Правящая партия Армении утверждает, что решение о вступлении в ТС исходит из национальной безопасности страны. На сколько это обоснованно, особенно если учесть, что та же Россия продает оружие Азербайджану, а один из членов ТС, Казахстан, требует незамедлительного закрытия границ с Нагорным Карабахом. Как вы считаете, чем в действительности мотивированно решение Армении вступить в Таможенный союз?

 

- Национальная безопасность Армении – как и всех государств – очень сложное дело. Должны быть такие составляющие, которые известны только руководителям страны. Я не беру на себя груз «разведки» тайных моментов обоснования стратегии национальной безопасности Армении. Но, предполагаю, что методика разработки и решения иcходит из взаимосвязи долгосрочных и непосредственных интересов вашего народа. Необходимо учитывать и геополитическое положение страны, и происходящие политические, экономические, военные и т.д. события вокруг страны и по отношении к ней. Условием стратегии является и учёт внутреннего состояния народа, стремления людей, единство или раздробленность нации, экономическую и социальную ситуации. Нужно принимать во внимание и такие внешние факторы, как стратегии со стороны других сил по отношению Армении, их возможные давления и способность противостоять им или использовать их в своих интересах. Можно было бы продолжать аргументации сложности решения по национальной безопасности, но и так ясно, что ответственность за неё берёт на себя руководство государства и правильность судить будет народ на демократических выборах.

Такие конкретные обстоятельства, о которых Вы напоминали в связи с продажей российского оружия, давления Казахстана на «мазоль» по Нагорному Карабаху и т.д., можно оценить только учитывая вышесказанное.

А мотивацию вступления Армении в Таможенный союз – кроме общих стратего-образующих факторов – в дейстительности обосновывают, по моему, ещё и конкретные расчёты и исторический опыт парнёрства с великими державами. Сейчас такое время, когда создаётся новый миропорядок и каждой стране придётся выбирать в какой интеграционной структуре найдёт своё лучшее будущее. Хотя некоторые политические силы навязывают ещё своё «холодновоенное» ведение о противостоянии «блоков» на открыто взаимодействующий мир, всё же новый миропорядок строится на сети глобально интегрираванных объединений всех стран. По идее, каждая страна может выбрать для себя ту интеграцию, которая больше соответствует её интересам, и тем самым может находить и другие взаимодействия в сети этих интеграций. Армения рассчитала, что для неё выгоднее быть в интеграции, создающейся вокруг России, и рассчитывает на то, что в составе «Таможенного союза» состыкуется и с другими странами разных интеграций.      

    

 

2. Какие перспективы ждут Армению в ТС, и будут ли эти перспективы вообще? Как в дальнейшем отразится на республике это молниеносное решение? Есть мнение, что данным шагом республика навсегда отказалась от евроинтеграции, насколько оно обоснованно. Что потерял Армения отказавшись от Ассоциативного соглашения?

 

 

-            Такие решения не могут быть «молниеносными». Должны быть какие-то предварительные расчёты, разработки разных вариантов и т.д. Об этом не обязательно ведут пропаганду в СМИ.

 А, если конкретно о заявлении «о намерении Армении вступить в Таможенный союз», то необходимо вспомнить, что переговоры долгое время велись с представителями и той и другой организации. Напоминаю, что Армения заявляла о намерениях в отношении европейской интеграции и даже декларировала вступление в ЕС долгосрочной целью, участвуя в программе «Европейской политики соседства» с 2004 года, а в «Восточном партнёрстве» — с момента его создания в 2009 г.. Проведённый в 2005 году опрос населения показал, что почти две трети населения страны желали бы видеть страну в ЕС. В то же время Армения долгие годы имела тесные отношения с Россией, заявляя, как в 2006 г., так и в 2010 г., что альтернативы им нет.

 Процесс очень сложный, и со временем менялись взгяды участников относительно взаимодействия двух крупных интеграций. Например, 10 июля 2013 г. в Ереване  Комиссар ЕС по вопросам расширения и европейской политики соседства Штефан Фюле заявил, что  Евросоюз не ставит Армению перед выбором "или, или". И дальше читаю в Вашей заметке (http://www.arminfo.am/index.cfm?objectid=E2CBC4F0-EA04-11E2-A9410EB7C0D21663) высказывание Фюле: "Я не могу сказать, оказывается ли давление со стороны России, хотя я слежу за новостями, и знаком и с рядом других возникших вопросов. Но в наших отношениях с партнерами нет места давлению". По его словам, если поставить вопрос, ограничит ли подписание Ассоциативного соглашения взаимодействие Армении с другими странами, то ответ будет однозначно нет. При этом он добавил, что это позволит Армении еще больше укрепить свои позиции. В тоже время он подчеркнул, что между двумя интеграционными проектами должна быть элементарная совместимость. "Мы говорим нашим партнерам, что Ассоциативное соглашение "Восточного партнерства" не является задачей цивилизации. Мы не принуждаем наших партнеров уменьшать отношения с Россией. И то же самое мы говорим Москве. Мы будем лишь поощрять сотрудничество с РФ в тех сферах, которые исходят от интересов Армении", - заявил Фюле.

 Тот же Фюле 11 сентября с.г. на пленарном заседании Европейского Парламента, заявил, что «государства-члены Восточного партнерства могут расширять своё сотрудничество с Таможенным союзом, однако лишь в качестве наблюдателей, так как членство в Таможенном союзе несовместимо с созданием углублённой и всеобъемлющей зоны свободной торговли». А, через день уже в Ереване на встрече с главой армянского МИДа, с Эдвардом Налбандяном, он подчеркнул «одновременно, вопрос парафирования соглашения об ассоциации с Арменией снят с повестки дня, учитывая то, что по итогам переговоров с президентом РФ Владимиром Путиным 3 сентября, президент Армении Серж Саргсян заявил о намерении Армении вступить в Таможенный союз, а также в последующем участвовать в формировании Евразийского экономического союза».

В продолжении, 8 октября в Брюсселе Эдвард Налбандян на встрече с верховным представителем Евросоюза по иностранным делам и политике безопасности Кэтрин Эштон, заявил, что «Армения желает продвигать сотрудничество с ЕС по всем возможным направлениям, основываясь на совместных достижениях и прогрессе, которые были зарегистрированы в двусторонних отношениях за последние годы». В свою очередь Эштон отметила, что эта встреча является хорошей возможностью для обмена мнениями вокруг дальнейших совместных шагов по развитию отношений между Арменией и ЕС. По ее словам, Евросоюз желает продолжить развитие всестороннего взаимодействия с Арменией по всем направлениям, совместимым с решением Еревана вступить в Таможенный союз.

Выглядит так, что Армения сумеет «усидеть на двух стульях», и тем самым создать такую же перспективу развития и для других стран. Это может быть и примером для оформления связей разных интеграций.

 

3.  Чего стоит ожидать Армении от Вильнюсского саммита «Восточного партнерства». Предложит ли ЕС Армении новый формат сотрудничества, и каким оно будет?

 

- Проект «Восточное партнёрство» - на мой взгляд – перетерпел множество изменений с момента его образования. Основной, заявленной целью в 2008 году, являлось развитие интеграционных связей Евросоюза с шестью новыми странами, бывшими республиками СССРУкраинойМолдавиейАзербайджаномАрмениейГрузией и Белоруссией.

7 мая 2009 года в Праге прошла учредительная встреча в верхах, где была принята совместная декларация по вопросам «Восточного партнёрства» и состоялось его официальное учреждение. Главной целью новой инициативы было декларировано «создание необходимых условий для ускорения политической и экономической интеграции между Европейским союзом и заинтересованными странами-партнёрами» путём содействия политическим и социально-экономическим реформам в странах-участницах «Восточного партнёрства». При этом в Пражской декларации - по инициативе тогдашних «антироссийских» руководителей Польши - подчеркивалось, что в своей деятельности «Восточное партнёрство» будет руководствоваться принципом «кондициональности», то есть продвижения вперёд лишь при условии выполнения странами — участницами программы определённых требований ЕС.

Однако, с этого момента в политическом сообществе России, преобладали скептические и негативные оценки этой новой инициативы, связанные с опасениями возникновения новых разделительных линий в Европе и возможного подрыва российского геополитического влияния на постсоветском пространстве. По мнению российских экспертов, наиболее приоритетным компонентом новой инициативы явился его энергетическая «составляющая» — в частности, создание альтернативных России путей энергоснабжения Европы. Ещё одна очевидная цель — подрыв геополитического влияния России в Восточной Европе и укрепление здесь позиций ЕС. Ряд российских экспертов говорят и сейчас о намерении Евросоюза окончательно дезинтегрировать постсоветское пространство с помощью «Восточного партнёрства» и вывести страны СНГ из-под влияния России.

Как показывают конфликты, политические и экономические воздействия на эти страны за пройдённый период, проект не полностью оправдал себя. В настоящий момент из первоначальных шести стран не одна не в состоянии выполнять требования Европейского Союза. Украина ближе всех может быть ассоциированным партнёром ЕС, но на её пути непреодолимым барьером стоит «дело Тимошенко».

На ноябрь 2013 года намечено проведение очередного саммита «Восточного партнёрства» в Вильнюсе. На сегоднашний день большие планы исчерпаны. Парафировать соглашение о Зоне свободной торговли повидимому ни с кем не удастся, а подписать Соглашение об ассоциации Украины с Европейским союзом возможно будет только при выполнении условий, пока до конца несогласованных с украинским обществом.

Так что, речь здесь может идти не об Армении.

 

Szólj hozzá!

Címkék: csatlakozás Európai Unió Oroszország Örményország Vámunió

A bejegyzés trackback címe:

https://ke-elemzokozpont.blog.hu/api/trackback/id/tr975589159

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása