Közép-európai Elemző Központ

Eltelt egy évtized azóta, hogy a Magyar Köztársaság teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak. Ideje mérleget készíteni a tíz év alatt történtekről. Szükség van erre azért is, mert most először kell együtt valamennyi tagországgal megválasztani a magyar nép képviselőit az Európai Parlamentbe.

Elősegítendő az értékelést és a döntést a választásokon, a barátaim figyelmébe ajánlom az induláskori írásom a hazánk előtt akkor körvonalazódó feladatokról, ill. a különböző politikai erők viszonyáról európai integrációnkkal kapcsolatban.

(Megjelent: 2004. 01. 19. Tények és Tétek, 2004. 2 sz. )

Magyarország perspektivikus feladatai a következő 6-7 évre

Az utóbbi tizenöt évben Magyarország működésének vezérelve az Európai Unióba történő bekerüléshez kötődött:

1. A magyar társadalom még időben ismerte fel, hogy a civilizáció fejlődésében kibontakozó tudományos-technikai forradalom egyik velejárójaként fokozatosan globális egységgé válik a világ, s ennek folyamatában szükségszerűen növekszik meg az egymásra utaltság, a kölcsönös függőség a földrészek, a régiók és az országok között. A legfejlettebb országok erőpozíciója köré szerveződő integrációból kimaradókra, pedig az elmaradottság, a kiheverhetetlen hátrányok várnak. A felismerésnek az is része volt, hogy beláttuk: társadalmi rendszerünk nem integráció képes. Történelmi követelménnyé vált a „rendszerváltás”, vagyis a fejlett országok berendezkedéséhez illeszkedni tudó viszonyok kialakítása.
2. A rendszerváltás menetében a mindent átfogó állami tulajdont felváltotta a meghatározóvá lett magántulajdon; a tervgazdaság helyére a piac került; s a paternalista jóléti-rendszer leépülésével az egyének önmagukról való gondoskodása helyeződött előtérbe; az egypárt-rendszer bázisán működött parancsuralmi államirányítás felszámolása pedig, teret nyitott az érdekek pluralizmusát kifejező többpárti parlamenti demokrácia jogállamának. Mindezen belső gyökeres fordulatoknak az eredményeként vált lehetővé a korábbi nemzetközi kapcsolatok átváltása az új integrációs követelményeknek megfelelően, előbb felvételünkkel a NATO-ba, majd a fordulat betetőzéseként 2004 május 1-én végérvényes tagságunkkal az Európai Unióban.    

 3. A vezérelv érvényesülésének feltételeit vizsgálva   megállapítható, hogy:

• a rendszerváltás nemzedékekre ható társadalmi és sorsokat átforgató személyes megrázkódtatásait csak úgy lehetett békés viszonyok között levezényelni és konszolidálni, hogy – az egyik oldalról támogató, a másikról, pedig beletörődő és engedékeny nemzetközi közeg megléte mellett - a vezérelvekben sikerült minimálisan elegendő nemzeti közmegegyezésre jutni;
• a konfliktusok, a különböző beállítottságú erők kibékíthetetlen szembenállásai, a feszültségek levezetéseként születő ellentétes színezetű protest kormányváltások hátterében a rendszerváltoztatás szükségességének okait, a folyamat irányítás politikai gyakorlatát, módszereit és stílusát tekintve meglévő, főként történelmi gyökerű és ihletettségű ellentétek törtek felszínre;
• a kialakult érték- és érdekviszonyok ugyan végső soron nem tudták eliminálni a magyar társadalomnak az európai integrációban való részvétele feltételeinek a létrehozásához kapcsolódó eredeti vezérelveket, de olyan polarizált politikai klímát konstruáltak, amely a következetesen igent mondó többség mellett, jelentős tömegeket bizonytalanított el az integrálódás történelmi szükségességét illetően:

         = a szélsőséges nacionalizmus elhanyagolható kisebbségének – csatlakozás ellenes - meglétével;

        = jelentős tábort gyűrt befolyása alá az a – mindenekelőtt a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség által                    hirdetett - jobboldali nemzeti-konzervatív ideológia, amely meghirdette a „vonakodva csatlakozást”, a               „valamivel több érv szól a csatlakozás mellett, mint ellene” jelszavával. 

           Az országnak a belépését az Európai Unióba, már nem képesek megtorpedózni. A népszavazásra                        mozgósítás „elmímelésével”, majd ezt feledve, azzal, hogy – a hazai hatalomra törésüket elrejtve az                      európai parlamenti választások tétjei mögé – feltranszformálják a „nemzeti érdekek jó képviseletének”                    szükségességét az európai képviselők megválasztásának elsődleges kritériumává, olyan helyzetet                    igyekeznek azonban teremteni, amelyben viszályára fordítódik az integrációnk. Azt hirdetik,                    hogy az a politikai erő képviselje a magyarokat az európai parlamentben, amelyik elsődlegesen a                          „nemzeti újraegyesítés” elérésének autentikus szervezeteként, a „nemzeti autonómia” megvalósítása                     garanciájaként fogja azt fel és nem azok, akik az ország modernizációjának, gazdasági-szociális                         felzárkózásának – a rendszerváltás eredeti vezérelvének megfelelő – letéteményeseként számolnak az                EU-csatlakozással. 

        = holott a Kormány, a szocialista és a szabaddemokrata pártok, valamint a civil társadalom és szervezetei              mozgósítására éppen az a többség nyilvánult meg a népszavazáson, amelyik a rendszerváltással az                ország európai integrációját kívánta elérni.

II.

Az európaiuniós Magyarország fejlődését a továbbiakban meghatározó vezérelv most már az integrációban létünkből adódik.  

1. A magyar társadalomnak arra kell koncentrálnia, hogy:

• a leghatékonyabban mozgósítsa minden téren az erőforrásokat, hogy a gazdasági és szociális felzárkózás az Európai Unióban részvevő tagországok átlagszintjére a legrövidebb időn belül biztosítható legyen;
• megtalálja azokat az eszközöket és módszereket, amelyek elősegítik az integrációban való részvételünk előnyeinek optimális kihasználását, illetve a kikerülhetetlenül megjelenő alkalmazkodási nehézségek lehető legkevésbé hátrányos, feszültségmentes feloldását;
• mielőbb feltárja azokat a kitörési pontokat, amelyeken keresztül versenyképességünk tartósan megalapozottá válhat, s ami által minden téren elérhető a lépéstartás a legfejlettebb régiókkal;
• az ország felzárkózásával együtt az egyes emberek életminőségében is bekövetkezzen az „európaiasodás”, vagyis a szociális felzárkóztatás és az esélyteremtés programjával mindenki elérhesse az adott időszak civilizációs minimum szintjét, s az ezen felüli gazdagodás, differenciálódás a vállalkozások szabadságából és a tehetségek, teljesítmények támogatásából valósuljon meg;
• az integrációs közösségen belül is a magyarság megőrizze identitását, gazdagítsa kultúráját, s elősegítse a nemzet egyesítéséhez szükségesen az érintett országok bekapcsolódását az Európai Unióba.

2.Az EU-csatlakozás bekövetkeztével induló új történelmi korszak vezérelve – a felzárkózás és lépéstartás, az integráció előnyeinek kihasználása, mindannyiunk európaiasodása, a magyar nemzet megerősítése – gyakorlatba ültetésének és mielőbbi megvalósításának az alap feltétele:

• a különböző politikai erőcsoportok kiegyezése a „rendszerváltás” lezárultában; abban, hogy adott esetben a demokratikus választási küzdelem a konszolidált társadalmi berendezkedés hatékonyabb kormányzásáért, s nem a rendszer jellegének megváltoztatásáért, a politikai ellenfelek kirekesztéséért, megsemmisítéséért folyjék;             
• sikerüljön nemzeti közmegegyezésre jutni az Európai Unió tagjaként továbbélő Magyarország megnevezett fő vezérelveiben és célkitűzéseiben;
• a társadalmi béke megteremtése és az összefogás valamennyi meglévő erőforrásunk mozgósítására.

III.

        Az európai Magyarország fő célkitűzéseinek a megvalósítására szolgáló program alapjait már lefektette a szocialista-szabaddemokrata koalíciós Kormány, és további keretet nyújt az új körülményekhez történő korrekciójához az EU-nak - „Szociális Európa” címmel közrebocsátott - alkotmány-szerződés tervezete és fejlesztési programjai. 

1. Az Európai Unió átlagához történő felzárkózás kiemelt modernizációs és fejlesztéspolitikai programja a Nemzeti Fejlesztési Tervben koncentrálódik. Ez az alapja a következő években a nemzeti forrásokhoz kapcsolódó Európai Uniótól származó támogatások lehívásának:

• a már elkészült, 2004-től 2006-ig terjedő időszakra szóló NFT-hez kapcsolódva, így mintegy 1350 milliárd forint értékű fejlesztés valósítható meg;
•  a 2007-től 2013-ig terjedő európai uniós tervezési időszakban – amelynek a megalapozó programját Magyarországnak 2005 végéig kell elkészítenie – a mai értéken előreláthatóan mintegy 10 ezer milliárd forint európai közösségi forrás szolgálhatja az ország társadalmi, gazdasági modernizációját és felzárkózását;

2.  Az optimális időben megvalósuló csatlakozásunk az euró-zónához hatékonyság növelő eszköze lehet az európai uniós források és piac kihasználásának, a gazdasági kooperációs, pénzügyi-bankári tevékenységnek.
3. A globális piac és az európai integráció megköveteli, hogy versenyképesek legyünk. Ugyanakkor nem lehet minden területen a világ élvonalával (a velünk azonos szinten lévőkkel) azonosan versenyképesnek lenni, de vannak területek, ahol nem lehet és nem is szabad nem versenyképesnek lenni. Ez utóbbi területek az emberek életfeltételeihez, életminőségéhez kapcsolódnak (Egészség: táplálkozás, egészségmegőrzés, megelőzés, gyógyítás, az egészségügyi szolgáltatások egész vertikuma; stb.; Tudás: szabad hozzáférés a világban meglévő ismeretekhez; hatékony segítségnyújtás az ismeretek, információk tudássá transzformálásához és időszerű hasznosításához; stb.). A versenyképesség – bármely területen és összefüggésben - szemlélet kérdése is, amely abból táplálkozik, hogy a társadalomban mennyire tudatosított és ösztönzött a verseny, mint a kiválasztódás, az érvényesülés alapja, s ezért mennyire elfogadott a versenyben való részvétel szükségessége:

• Versenyképesen menedzseljük azt, aki tud és akar versenyezni: újítók, feltalálók; tehetségek, stb.;
• Szisztematikusan és folyamatosan tárjuk fel azokat a fékeket, visszahúzó „béklyókat” (bürokrácia, túlszabályozottság, szervezetlenség, emberi tényező, stb.), amelyek akadályoznak a gyorsabb haladásban, az innovációban, a versenyképességben, és dolgozzuk ki, léptessük életbe azt az automatizmust, amely folyamatosan és időben megszabadít tőlük;
• Módszeresen és rendszerszerűen tanulmányozzuk és adaptáljuk a versenyképes országok „titkait”, kérjünk tőlük (ha lehet és megoldható) segítséget; kapcsolódjunk hozzájuk; integrálódjunk a versenyképességükbe;
• Fogjunk össze a velünk hasonló helyzetben lévő országokkal, hogy együtt lehessünk versenyképesek (általában és konkrét területeken);
•  Tárjuk fel az ország (egyes ágazatok, termékek, régiók, közösségek, korosztályok, egyének, stb.) versenyképességi állapotát: ami ma versenyképes (s ez megőrizhető/nem megőrizhető); ami rövid idő alatt (EU-csatlakozás járulékaként/más módon) maradandóan/átmenetileg versenyképessé tehető; ami hosszú távon (vállalható/túlzott erőfeszítéssel) versenyképessé válhat; ami nem tehető versenyképessé (de: szükséges/nem szükséges megtartani);

4. Az új évezreddel elkezdődött a lényegileg új elvekre épülő világrendszer kiépülése. A győztes-vesztes alávetettségi viszonyt felváltja a partnerség, az egyenjogúak együttműködése. Ezért a nemzetközi kapcsolatokban – főként a gazdasági együttműködésben - nekünk is a partneri viszonyt kell erősíteni mindenkivel, aki ebben részt kíván venni. Vonatkozik ez a felelősségünkre is, a körülöttünk lévő országokkal való kapcsolatok építésében. Az új nemzetközi intézmény rendszer már adekvát a globalizáció és az EU-integráció követelményeinek, s ebben Magyarországnak is helye lesz. Részt tudunk venni a döntésekben, befolyásolhatjuk a pénzügyi, kereskedelmi folyamatokat:

• A tőke, az áruk és a szolgáltatások, részben a munkaerő szabad áramlása, - a megbízható adósként számon tartott, stabil politikai helyzetben lévő Magyarországot, - a szabadon áramló tőkék számára kívánatos cél-országgá tette. Az ide betelepült multinacionális vállalatok biztos piacot jelentenek a beszállító, alvállalkozó magyar vállalatoknak, míg a készáruk főként export célú értékesítéséről nemzetközi hálózataikon keresztül a multik többnyire maguk gondoskodnak. Ezt a pozíciót fenn kell tartani a jövőben is;
• A pozícióinkat az EU-n kívül is valamennyi régióban (USA, Oroszország, Kína, India, Japán stb.) újra kell teremteni és megerősíteni, mert ez lehet az egyik kitörési pont, amelyen keresztül a magyar gazdaság valóságosan fel tud zárkózni a fejlett világ folyamataihoz;
• Hatékonyabbá és nagyobb volumenűvé kell tenni a magyar tőkekihelyezést és a kooperációt a magyarok lakta szomszédos országokba.

 5.Az európai – főként gazdasági, kulturális, turisztikai – vérkeringésbe,  a fejlett országokkal azonos szintű bekapcsolódás döntő feltétele a velük azonosan fejlett, kompatibilis infrastruktúra megléte:

• Mielőbb meg kell építeni a fő tranzit útvonalak korszerű autópályáit;
• Az európai közösség programjaiba kapcsolódva hasznosítsuk a vízi útjainkat;
• Teljeskörűen kiépített, mindenki számára hozzáférhető, a legfejlettebb országokkal lépést tartani képes, velük kompatibilis  kommunikációs technikával (mobil, digitális stb. rendszerek, internet) szereljük fel az országot és az embereket;

6. A rendszerváltás polarizálta a társadalmat. Rövid idő alatt kialakult egy gazdag tulajdonosi-vállalkozói réteg, ugyanakkor a lakosság nagyobbik fele vesztesé vált. Az utóbbi évek gazdasági teljesítmény növekedése sem változtatott ezen a helyzeten, a munkavállalók nem részesültek a növekedés gyümölcseiből. A munkanélküliség jelentős, a szegénység a lakosság több mint egyharmadát érinti. A gazdaság további kiegyensúlyozott növekedése, s főként a társadalmi béke, a családok boldogulása érdekében is, szükség van a jóléti rendszerek reformjának befejezésére, úgy, hogy a reformokra fordított költségeket ne a lakossággal fizettessék meg. Hanem a „termőre fordult” új rendszerek hasznát a lakosság úgy élvezhesse, hogy általa valamennyi társadalmi csoport felzárkózhasson legalább az európai közösség civilizációs minimum szintjére. A megtermelt többlet javakból az utóbbi években elszegényedett, kritikus helyzetbe került emberek, családok kapjanak kitüntetetten többet, hogy esélyük legyen a pozíciójuk javítására, a kitörésre a periférikus állapotukból. Feloldjuk a konfliktust, amely az állami paternalizmus megszűntével az „öngondoskodás” még kellően ki nem alakult feltételrendszere miatt alakult ki.  Ezért kell prioritást nyújtani annak, hogy:

• a bérek és nyugdíjak mielőbb elérjék az Európai Unióban elfogadott szintet, s megfelelő reformokkal csökkenjenek az adó és járulék terhek;
• a heti munkaidőt - fokozatos csökkentéssel - mielőbb a mai leterhelés mellett elviselhető 36 órában lehessen meghatározni, ezzel is segítve a teljes foglalkoztatás elérését;
• a nyugdíjba vonulás korhatára 55 éves kortól rugalmas és választható lehessen;
• új munkahelyek létrehozásával és különleges elbírálással, személyre szóló támogatással esélyt kapjanak a boldogulásra a 40 év felettiek, a pályakezdők, a cigányok, a gyermekgondozásból visszatérők stb.;
• a munkaadók - megfelelő kormányzati támogatással - érdekeltek legyenek a munkavállalóik folyamatos tovább- és átképzésében, az élethosszig való tanulás intézményének a kialakításában és igénybe vételében;
• a többletbevételek felhasználásakor érvényesüljenek a szociális szempontok is, különösen az arra rászorulók - munkanélküliek, hajléktalanok, fogyatékosok stb. - segélyezésében; a gyermekvállalás és nevelés támogatásában; a fiatalok lakáshoz juttatásában;

7. Egyszerűbbé, korszerűvé, eurókonformmá és állampolgárbaráttá   alakul át a közigazgatási rendszer:

• A kistérségek fejlesztésével, alulról indulva, fokozatosan kiépül a regionalizmus, s az ehhez kapcsolódó terület- és településfejlesztés, agrárinnováció; 
• Az állampolgárok ügyeinek intézése egy-csatornás megoldással, személyre szóló kódolással (digitális regisztráció) kapcsolódik majd az e-kormányzat minden államigazgatási szintet magába foglaló rendszeréhez;

8. A civil társadalom közügyekbe bevonásának kiszélesítésével megvalósul a képviseleti és a közvetlen demokrácia szimbiózisa:

• Széles körű összefogás kezdeményezésével egy új EU-konform Alkotmány kerül kidolgozásra és elfogadásra, amely biztosítja többek között a nemzetiségek és kisebbségek részvételét a parlament munkájában;
• Minden szinten megerősítésre és intézményesítésre kerülnek az érdekegyeztetés fórumai a kormányzat és az önkormányzatok, illetve a munkaadói- és vállalói- valamint a civil szervezetek között, megkezdi működését a Gazdasági-Szociális Tanács, amely a társadalmi megállapodások meghatározó fóruma lesz;
• Széleskörű társadalmi előkészítés eredményeként megalkotásra kerül a Népesedési Program, a Gyermek- és Ifjúsági törvény, valamint az Idősügyi törvény;
• Létrejönnek a társadalombiztosítási alapok társadalmasított felügyeletei;
• A környezetvédelmi mozgalmakkal együttműködve kidolgozásra és elfogadásra kerül a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája;

 9. Befejeződik a hadsereg reformja és a továbbiakban nem sorozott, hanem professzionális, szerződött katonák szervezete lesz.

10. Magyarország EU-csatlakozásával várhatóan negatív irányban nagyobb lesz a különbség a mai helyzet és a kimaradó országokban élő magyarokra váró állapotok között. Ezért a MÁÉRT keretében kidolgozásra kerül a csatlakozásra felkészítés nemzeti programja.