HTML

Közép-európai Elemző Központ

Friss topikok

Címkék

"egységben lét" (1) "felszabadító" (1) "narancsos forradalom" (1) A.Rar (2) A. Janukovics (1) A. Kvasnewski (1) Abe (1) agytröszt (1) akciók (1) aknamező (1) alaptörvény-modosítások (1) Alekszand Rar (1) állam (1) Államcsíny (1) államfői találkozó (1) államiság (2) Állami Duma (1) amerikaiak (1) amerikai jog (1) Angela Merkel (1) Arbuzov (1) Argentina (1) árulás (1) átalakulás (1) Atlanti Híd (1) auditálás (1) Auschwitz (1) a hatalom ára (1) a jövő céljai (1) a történelem tanuságai (1) B.Komorowski (1) baloldal (1) Bandera (1) beavatkozás (2) befektetők (1) béke (4) békekötés (1) belső kiegyezés (1) Beszarábia (1) betartott kötelezettség (1) Biden (2) biologiai-háború (1) biológiai háború (1) Blinken (1) börtönből szabadulás (1) Brezsnyev (1) Bronislaw Komorowski (1) Brzezinski (2) Budapesti Memorandum (1) Bukovina (2) burzsoá-demokratikus forradalom (1) Bush (2) civil-társadalom (1) civilizációs forradalom (1) civil kontroll (1) civil szervezetek (1) Corriere della Sera (1) családi klánok (1) csatlakozás (1) csúcstalálkozó (1) D.Grybauskaite (1) D.Trump (1) D.Vidrin (1) David Cameron (1) deja vu érzés (1) Dél-Kórea (1) Déli Áramlat (1) demokrácia (4) demokraták (1) Deutschland (1) dialógus (1) dilemma (1) dilemmák (1) diverzio (1) Donald Trump (3) dopping (2) EBESZ (1) egészségi állapot (1) egyenlő érték (1) egyenlő jog (1) Egyesült Államok (2) egyezkedés (1) egypárt-rendszer (1) együttműködés (2) elemzés (1) életfogytiglani szabadság (1) elit (1) ellenzék (1) ellenzéki lázadás (1) Elmar Brok (1) elnök-választás (2) elnökhöz közel álló üzletemberek (1) elnökválasztás (4) ember (2) ember-ember (1) ember-természet (1) emberiség (1) ember viszonya (1) energetikai problémák (1) epidemia (1) érdekviszonyok (1) Erdély (1) Erdogan (1) értékek (1) esélyek (1) Észak-Korea (1) eszmék (1) EU (1) EU-társulási szerződés (1) EU-Ukrajna Együttműködési Tanács (1) EU-Ukrajna megállapodás (1) Eurázsia (1) Eurázsiai Szövetség (2) EurÁzsiai Szövetség (1) eurointegració (1) Euronest (1) Európa (2) Europäische Union (1) Európai Bizottság (1) európai értékek (1) Európai integráció (1) európai jogellenes döntések (1) európai Magyarország (1) Európai Parlament (1) Európai Unió (18) Európa Békéjének Napja (1) Európa elitje (1) EU beteg-gyermeke (1) EU együttműködési megállapodás (1) EU parlamenti választás (1) fegyverszünet (1) felelősség (1) felhozó-verseny (1) felszabadulás (1) feszültségek (1) Fidesz (1) föderáció (1) fogvatartás (1) folyamat (1) folytatásos (1) főpolgármester választás (1) fordulat (1) fordulópont (1) forradalom (1) G-20 (2) G-7 (1) G-8 (1) G.Westerwelle (1) Gajdos István (3) Galicia (2) gáz (1) gazdaság (1) gazdasági helyzet (1) gázimport-csökkentés (1) gázpiac (1) gázszállítás (1) gázvezeték (1) gáz árak (1) geopolitika (1) geopolitikai helyzet (1) geopolitikai konfliktusok (1) globális-lokális (1) globális vlágrend (1) globalizáció (1) Gorbachev (1) Gorbacsov (5) GPS (1) Gurmai Zita (1) gyermek (1) gyógykezelés (1) Győzelem Napja (1) háború (2) hadikommunizmus (1) halálmenet (1) hamis-momentum (1) Hármas-szövetség (1) hatalmi vákuum (1) Hegyi Karabah Köztársaság (1) Helsinki (1) Heritage Foundation (1) hidegháború (5) Hillary Clinton (1) hitel (1) hitelprogram (1) Hollande (1) holnap választás (1) Holodomor (1) holodomor (1) holokauszt (1) hrivnya árfolyam (1) Hruscsov (1) Huntington (1) ideológia (3) Ikarus (1) IMF (3) India (2) integracia az EU-val avagy Oroszországgal (1) integráció (4) interju (1) internet (1) irányított kaosz (1) Ivan Gasparovic (1) J.Timosenko (2) Janukovics (4) Japán (1) Jelcin (2) Jerevan (1) jogerős börtön-büntetés (1) John McCrain (1) jövő (2) Jövő (1) Ju.Timosenko (1) Júlia Timosenko (2) Julia Timosenko (4) Juscsenko (2) kacsanyivkai korház (1) Kádár János (1) kalandorság (1) kanossza (1) kapitalizmus (2) karabahiak elfogadják (1) Karl Marx (1) Kárpát-Alja (1) Kárpátalja (2) kárpátaljai magyarok (1) Kék Áramlat (1) kelet-európa (1) Kelet-Ukrajna (1) Keleti Partnerség (1) Kerch (1) Kercsi-szoros (1) kéziratok (1) kiegyezés (2) kilépések (1) Kína (6) klíma-katasztrófa (1) koalició (1) kölcsönös bizalom (1) Komjáthi Imre (1) kommunisták (1) kompország (1) kompromisszum (1) konfliktus (1) könyvvizsgáló (1) konzervatívizmus (1) konzervatívok (1) kormány (1) korona-vírus (1) Koszigin (1) Közép-európai országok (1) központi erőtér (1) Krausz Tamás (1) Kravcsuk (2) krétakör (1) Krím (1) Krim (1) krizis (1) Kronstadt (1) Kucsma (2) külföldi gyógykezelés (1) kulissza (1) kűlső nyomás (1) kultúra (1) Kurt Volker (1) látvány (1) Legfelsőbb Rada (1) legitim hatalom (1) Lenin (4) liberálisok (2) liberális ideológia (1) logika (1) M.Azarov (2) M.Gorbacsov (1) M.Turski (1) ma (1) Magyar Irka (1) magyar kisebbség (1) Majdan (2) Málta (1) manipuláció (1) Marxizmus-leninizmus (1) Matenadaran (1) média (1) megállapodás (1) megbokrosodott (1) megegyezés (2) megújúlás (1) Merkel (2) mesterséges intelligencia (2) migránsok (1) milonga (1) mindenki jól jár (1) mini-hidegháború (1) MinszkiMegegyezés (1) Minszki Megállapodás (1) Mit tegyünk! (1) Mit tehetünk? (1) mi történik (1) Mogherini (1) Moszkva (1) MSZP (2) munka (1) N.Azarov (1) nácik (1) nacionalista (1) nacionalisták (1) nacionalista ideológia (1) Nagy Imre (1) napló (1) NATO (1) négy szakasz (1) Németország (2) nemzetállam (1) nemzetközileg nem elfogadott (1) nemzetközi választási megfigyelők (1) neo-horthysta-rendszer (1) neokon-neolib (1) neoliberalizmus (1) NEP (1) népfelkelés (1) népfront (1) NGO (1) Ny.Azarov (2) nyelvhasználat (1) nyitott társadalom (1) Nyugat (2) nyugatbarát (1) nyugati bankok (1) O.Zarubinszkij (1) Óbudai Forradalom (1) okoskodás (1) oligarcha (1) oligarchák (2) olimpia (1) önállóság (1) önálló államiság (1) önkormányzat (1) Orbán (1) Orbán Viktor (1) Örményország (1) oroszok (1) Oroszország (19) Oroszországi Föderáció (1) Oroszország -1996 (1) orosz bankok (1) Orosz Föderáció (2) összekötő kapocs (1) osztályharc (1) P. Kooks (1) palagáz-mező (1) Pamfilova (1) pandemia (1) parlamenti választás (1) párt (1) partnerek (1) Patchwork (1) patriota gazdaság (1) peresztrojka (1) Periferiális-kapitalista (1) perspektívikus feladatok (1) Plotnyickij (1) polarizált politikai klima (1) polgárháború (2) politika (1) politikai-rendszer (1) Politikai "burok" (1) politikai helyzet (1) politikai küzdelem (1) politikai lázálmok (1) politikai vákuum (2) Porosenko (4) poszteurópai modell (1) poszthidegháborús helyzet (1) posztindusztriális (1) posztindusztriális civilizácio (1) pravoszlavok (1) Pricewaterhouse Coopers (1) problémák (1) proletárforradalom (1) protektorátus (1) pszichológia (2) puccs (2) Putyin (9) Putyin Szovjetunió (1) rabszolgatörvény (1) radikális jobboldal (1) Reagan (3) reform (1) reformok (1) Régiók Pártja (1) Rendszerszerűen (1) rendszerváltás (3) republikánusok (1) revansiszták (1) robotok (1) Románia 1989 (1) rossz hitelek (1) Rosztyiszláv Iscsenko (1) Russia (1) START-3 (1) Steinmeier-formula (1) Strasbourg (1) Stratégia (1) stratégiai érdekek (1) stratégiai partnerek (1) Sz.Arbuzov (2) Sz.Karaganov (1) szabadonengedés (1) Szabadság-párt (1) Szabadságpárt (1) szabadulás a börtönből (1) szabad kereskedelmi övezet (1) szakszervezetek (1) szegény (1) szegény-ország (1) szegénység-politika (1) szellemi kínkeservek (1) szélsőjobb erői (1) szemfény-vesztő (1) szeparatisták (1) Szevasztopol (1) SZKP (2) Szlovákia (1) szocialista (1) szocialisták (1) szociális alávetettség (1) szociális irányultság (1) szolidaritás (1) szövetség (1) Szovjetunió (4) Sztálin (1) sztrájk (2) Taktika (1) Tamás Gáspár Miklós (1) tanácsok hatalma (1) tangó (1) tárgyalás (1) tárgyalás Szocsiban (1) Tariel Vaszadze (1) tározók (1) társadalom (1) társulási megállapodás (2) Társulási szerződés (1) Társulási Szerződés (1) társulási szerződés (1) társult tagság (1) Tea Party (1) tegnap (1) tényezők rendszere (1) természet (1) természetes intelligencia (2) természet lázadása (1) terror (1) terrorizmus (1) területen kívüliség (1) területi megosztás (1) tettek (1) Theresa May (1) The Guardian (1) Timosenko (2) timosenko-adó (1) Timosenko-per (1) többpárt-rendszer (1) tőke (1) történelem (1) történelmi reminiszcenciák (1) totális rendszer (1) Tramp (1) Trump (3) tudat-forradalma (1) tudományos-technikai forradalom (2) tulajdonosváltás (1) tüntetés (1) tüntetések (1) Tyágnyibok (1) Tyimosenko (1) új-neokonok (1) újgeneráció (1) újra alapítás (1) új civilizáció (1) új nemzedék (1) Ukraina (4) Ukraine (1) Ukrajna (33) Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (1) Ukrajna Megmentésének Bizottsága (1) ukránok (1) ukrán alkotmány (1) ukrán és orosz nyelv (1) ukrán gazdaság (1) ukrán Golgota (1) ukrán ipar (1) ukrán közvélemény (1) ukrán nácik (2) UkrAvto (1) Ungarn (1) US-Russian Relation (1) USA (13) útkereszteződés (1) uzsoraszerződés (1) V.Janukovics (14) V.Putyin (3) V. Putyin (1) V/4 csúcstalálkozó (1) vádak (1) vádak Timosenko ellen (1) választás (3) választások (1) válság (2) változatok (1) Vámunió (3) vámunió (2) védelmi kiadások (1) Velencei Bizottság (1) verseny (1) versenyképesség (1) versenyképtelen (1) veszélyesség (1) vezérelv (1) Vidámak és Leleményesek Klubjalu (1) Viktor Janukovics (6) Viktor Orban (1) világ-hatalmi válság (1) világrend (1) Vilnus (1) virus (1) Visegrádi 4-k (1) viszony Moszkvához (1) vita tézisek (1) Vlagyimir Putyin (3) vonakodva csatlakozás (1) World Economy (1) XVIII. kongresszus (1) XXI.század (1) Zaharcsenko (1) zarándoklat (1) zártország (1) zárvány (1) Zelenszkij (4) Zjugánov (1) zsákutca (3) zsidók (1) исторический контекстн (1) Конституция (1) поправки (1) Президент (1) Путин (1) Российская Федерация (1) Címkefelhő

A világ-stratégia történelmi hagyatékai.

2021.04.22. 17:23 KeményLászló

Vannak elvarratlan történelmi reminiszcenciák, amelyek stratégiai gondot okoznak, és többnyire szubjektív indíttatásból, személyes ambíciókból vezéreltetve, mindennapi ütközésekhez vezetnek.

Kevesebb figyelem fordult eddig a – talán legnagyobb és rejtetten robbanható – orosz-kínai-japán-koreai térség felé. Ugyanakkor nincs lezárva békeszerződéssel a II. világháború a Szovjetunió (Oroszország!) és Japán viszonyában. Ebből adódóan állandó feszültség forrás a Kuril-szigetek ügye; de ez érinti az USA-t, Kínát; a Koreai félszigetet is. A háború maradványa a hadifoglyok, ill. a halottak ügye is; pl. még a II. világháború lezárásából, de az 1950-s évek belháborújának következménye Korea kettéosztottság stb. De, az USA és Japán, valamint Kína viszonyában is jelen vannak a háborús maradványok. S ott van még Tajvan is; és Oroszország és Kína ügyei is visszanyúlnak az elvarratlan történelmi-ideológiai szálakhoz.

A hidegháború abbahagyását követően a térségben is megváltoztak az erőviszonyok. Kína, Japán, India, Dél-Korea és Oroszország önálló pólussá lépett elő. Ezek, kiegészülve Észak-Koreával és Tajvannal (és jelentős mértékben idesorolhatóan a velük szomszédos Délkelet Ázsia országai -Vietnám, Thaiföld, stb. - saját stratégiát igyekeznek megvalósítani, nem igazán számolva a többiek stratégiájával; ill. már vannak kezdeményezések az integrálódásra, kétoldalú vagy többoldalú integrációra (lásd: APEC). De, akadályozza a térség és az egyes országok feszültség mentesebb működését az elvarratlan történelmi reminiszcenciák hatása. Rendezni a geopolitikai és gazdasági feszültségeket nem lehet az USA részvétele nélkül, amelynek természetszerűleg saját stratégiai és biztonsági érdekei és gazdasági törekvései vannak a térséggel kapcsolatban.

Az utóbbi évtized tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy Oroszország kezdett el legintenzívebben foglalkozni a térségben vezető-koordináló szerepének kialakításával.  Ehhez elsődlegesen az érdekét abból vezeti le, hogy időszerűnek értékeli az országon belüli Távol-Kelet és a Kelet-Szibéria régióinak a felfejlesztését az európai régiók szintjére. Ezeknek a fejlesztési projekteknek a külső kapcsolódási lehetőségei azonban az említett elvarratlan történelmi reminiszcenciák miatt hiányoznak, vagy éppen ellenérdekeltségeikkel gátat jelentenek.

A kedvező körülmények megteremtéséhez indította el Putyin azt a diplomáciai, csúcs szintű tárgyalási offenzívát, amelyek főként azután erősödtek fel, hogy kihúzták a „szőnyeget” a korábbi kedvenc elképzelése alól, és eliminálódott a „Gibraltártól-Vlagyivosztokig„ gazdasági térség kialakításának koncepciója. (Az EU – Oroszország: együttműködési megállapodás – amelyet 1994-ben 10 évre kötöttek – lejárt, és a Merkel – Sarkozy – Medvegyev találkozó, 2010. 10. 10-én, Deauvillben, az említett Gibraltár-Vlagyivosztok térség partnerségi projektjéről, nem született meg). A térség és a világ jövőjét is alapvetően befolyásolhatja az a Gazdasági Fórum, amelyre napjainkban, 2018. szeptember 11-13 között kerül sor Vlagyivosztokban. A japán miniszterelnök Abe, nem titkoltan azzal a szándékkal érkezett, hogy befejezzék a békeszerződés aláírásának előkészületeit. Ott van már a kínai elnök, Xi Jinping is, olyan gigantikus üzleti körök delegációinak az élén, mint az Alibaba és mások. Várják Dél-Korea elnökét (Észak-Korea elnöke közben bejelentkezett oroszországi látogatásra és fogadják is majd). Látványosan hiányzik Trump, amerikai elnök, ami mutatja, hogy a belső harc a hatalomért az USA-ban hatalmas károkat okoz, az első számú világhatalom stratégiai szerepvállalásaiban.

A Gazdasági Fórum elsődlegesen a hatalmas fejlesztési projekt szeleteinek a felosztását szolgálja. Oroszországnak az olaj, gáz és más természeti értékeik exportjához jelentős fizetőképes kereslettel rendelkező piacokat kellett találnia. Számításba jött elsősorban Kína, Japán, Dél-Korea, de a velük kiépítendő piaci, kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokhoz először rendezni kellett a politikai ügyeket, és szerezni olyan befektetőket, akik megépítik a szükséges infrastruktúrát – csővezetéket, vasutakat, utakat, kikötőket stb.

Nézzük részletesebben a szereplőket. Kína visszafogott magabiztossággal figyelte és többnyire rejtetten befolyásolta a világot, és saját szuperhatalmi ambíciónak távlataira figyelt. Ebbe beletartozhatott a stratégiai megegyezés Oroszországgal; a BRIKS, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SOSZ); az APEC stb. létrehozása és a kétoldalú kapcsolatok átrendezése is. S a gyakorlatban a  rubel-jüan kölcsönös fizetési eszközé tétele, kínai hitelekért orosz olaj, gáz szállítása; stb.  A kínai vezetői cserék azonban részben változtatnak a fő irányokon, ill. hangsúlyossá váltak a saját érdekek és stratégiai törekvések, s ezért az „összebútorozási” folyamat lecsendesült.

Előtérbe kerülhetett a kapcsolatok rendezése Japánnal. (A Koreai-félsziget problémái szintén szerepeltek az orosz gondolkodásban, de azok bonyolultsága, és a sokszereplős - USA, Kína, Japán stb. – részvétel szükségessége, ezt az irányt későbbre halasztatta). Ugyanakkor, mint említettük, Japán és a (Szovjetunió) Oroszország viszonyát meghatározza, hogy nem kötöttek békeszerződést a II. világháború után, és ebből adódóan máig megoldatlan a viszály közöttük elsősorban a Kuril-szigetek hovatartozása miatt. A békeszerződés megkötésére még a Szovjetunio létezése során tettek számos sikertelen kísérletet (A két ország 1956-ban közös deklarációt fogadott el, amely formálisan kijelentette a háború végét és az együttműködés kezdetét), de a tényleges és érdemi lépések 2016-ban kezdődtek, amikor Putyin 2016. december 15-én Japánba látogatott. Abe Sindzó japán kormányfővel addig jutottak el, hogy még az ő országvezetői idejükben, dűlőre jutnak a két ország békés kapcsolataiban. (A találkozóhoz az orosz (szovjet)-japán kapcsolatok és problémák történetét saját szempontból értékelő történeti összefoglaló „dossziét” adott ki a TASSZ: История российско-японского территориального спора. Досье. Биографии и справки 14 декабря 2016.  http://tass.ru/info/3873269 ) Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter, a találkozót megelőzően 2016. május végén úgy nyilatkozott, hogy a második világháború "pontot tett a történelemben" azzal, hogy a szigetek gazdát cseréltek. "Nem adjuk át Japánnak a Kuril-szigeteket, nem könyörgünk békeszerződésért" - fogalmazott a tárcavezető. Emlékeztetett rá, hogy az 1956-os szovjet-japán nyilatkozat értelmében Moszkva és Tokió kötelezte magát a békekötésre. Hangsúlyozta: csak ennek létrejötte után lehet mérlegelni azt a kérdést, hogy a Szovjetunió akkor kötelezettséget vállalt arra, hogy a jóindulat gesztusaként átad két szigetet a négyből. Hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy lehetetlen a második világháború végeredményének elismerése nélkül tárgyalni e területi kérdés kölcsönösen elfogadható módon történő rendezéséről. A The Mainichi című, angol nyelvű japán hírportál közlése szerint, ezen a találkozón Tokió új szögből közelíti meg az "Északi Területek" ügyének rendezését: Tokió kész lenne arra, hogy ha Oroszország visszaadja Japánnak a szóban forgó négy szigetet, a már ott élő orosz állampolgároknak engedélyezze a maradást. Az értesülést a japán kormány utóbb cáfolta. Tény, hogy ez a két megközelítés 2016 óta a kapcsolatok tovább gondolásának alapja.

Ebben a szakaszban számos közelítő lépést tett mindkét fél. (A gazdasági és politikai kapcsolatok állásáról folyamatosan készülnek publíkált összeállítások: pl. Российско-японские экономические отношения. Досье. http://tass.ru/info/3260618 ; Япония считает отношения с Россией наиболее перспективными. https://rg.ru/2018/01/22/iaponiia-schitaet-otnosheniia-s-rossiej-naibolee-perspektivnymi.html ). Különösen felgyorsultak az események – bizonyára az USA-nak a Koreai-félszigeten történtekkel kapcsolatos stratégiai jelentőségű tevékenységének hatására is – a 2018. márciusi oroszországi elnökválasztást követően.  Abe miniszterelnök 300 fős delegáció élén érkezett Szentpétervárra a 2018. májusi Gazdasági Fórumra, ahol figyelemre méltó bejelentéseket tett. A közel 15 ezer fős hallgatóság soraiból felkérte azt a miniszterét, aki a japán-orosz kapcsolatok fejlesztése elnevezésű tárca élén áll, hogy mutatkozzon be, és mondja el, mennyi oroszországi „szubjektumban” mérte már fel azokat a fejlesztési, befektetési lehetőségeket, amelyek segíteni tudják az ottani technikai-termelési viszonyok világszínvonal fölé emelését. Emellett elmondta, hogy kormánya – a 2016-s találkozón ígérteknek megfelelően - 8 pontban dolgozta ki azokat a koncepciókat, amelyekkel hozzájárulhatnak a Putyin által elnöki programjában megjelölt célok megvalósításához.  (Putyin és Abe a japán üzletemberekkel még külön fórumot is tartott! https://www.youtube.com/watch?v=iyXsKCH-lA4 ). A jelenleg zajló csúcstalálkozó előkészítése viszont arra enged következtetni, hogy nagy horderejű bejelentésekre számíthatunk. Erre utal pl. hogy Lavrov orosz külügyminiszter és Soygu védelmi miniszter – két évvel előbbi tókiói látogatások pandantjaként – Moszkvában fogadták 2018. július 31-én a japán külügy és védelmi minisztereket. Az orosz külügyminisztérium ismertetője szerint a két csúcsvezető találkozójának előkészítéseként a regionális biztonság kérdéseit és a megállapodást a békéről, beszélték meg.

Ha mindehhez társítjuk az oroszok kapcsolatrendszer építését Japánon és Kínán kívül, a két Koreával (visszafogottabban Észak-Koreával – bár Lavrov ott is járt az elmúlt hónapokban, és az elnököt meg is hívták Moszkvába, de nem zavartak be Trump elnök stratégiai törekvéseibe. A jelenlegi Gazdasági Fórum bevezetőjében Putyin kiemelte a Trump-Kim Jong-un tárgylások sikerének fontosságát!  Dél-Korea viszont maga keresi a kapcsolatok szélesítését és mélyítését, de még nem igazán „került sorra” Putyinnál.). Ha folytatjuk a kapcsolatépítést az Ázsiai-Csendes óceáni térség többi érintett és érdekelt országával, akkor válik érthetővé a stratégiai jelentősége ennek az átorientálódásnak.

Milyen következtetéseket vonhatunk le: a legfontosabb, hogy az ütközések elkerülése a térségben mindenki érdeke. Megoldások változatai:

- az akkut feszültségek békés megoldása az érintettek között, ha kell a nem közvetlenül érintettek segítségével, garanciáival; példa lehet az USA-Észak-Korea elnökeinek találkozója, és a két Korea kapcsolat keresése,

- le kell zárni a békeszerződést Japán és Oroszország között az USA és Kína részvételével;

- az 1975-s Helsinki Megállapodás mintájára a térség államai és az USA részvételével csúcsértekezleten kell véglegesíteni a határokat, a gazdasági együttműködés és az emberek szabad mozgásának kérdéseit.

Szólj hozzá!

Címkék: Japán USA Oroszország Kína Észak-Korea történelmi reminiszcenciák Dél-Kórea

A bejegyzés trackback címe:

https://ke-elemzokozpont.blog.hu/api/trackback/id/tr4816509820

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása