HTML

Közép-európai Elemző Központ

Friss topikok

Címkék

"egységben lét" (1) "felszabadító" (1) "narancsos forradalom" (1) A.Rar (2) A. Janukovics (1) A. Kvasnewski (1) Abe (1) agytröszt (1) akciók (1) aknamező (1) alaptörvény-modosítások (1) Alekszand Rar (1) állam (1) Államcsíny (1) államfői találkozó (1) államiság (2) Állami Duma (1) Amerika (2) amerikaiak (1) amerikai jog (1) Angela Merkel (1) Arbuzov (1) Argentina (1) Arkagyij Babcsenko (1) árulás (1) átalakulás (1) Atlanti Híd (1) auditálás (1) Auschwitz (1) az elit ideológiája (1) a hatalom ára (1) a jövő céljai (1) a történelem tanuságai (1) B.Komorowski (1) baloldal (1) Bandera (1) beavatkozás (2) befektetők (1) béke (4) békekötés (1) belső kiegyezés (1) Beszarábia (1) betartott kötelezettség (1) Biden (3) biologiai-háború (1) biológiai háború (1) Blinken (1) börtönből szabadulás (1) Brezsnyev (1) Bronislaw Komorowski (1) Brzezinski (2) Budapesti Memorandum (1) Bukovina (2) burzsoá-demokratikus forradalom (1) Bush (3) bűvészinas (1) Capitólium (1) civil-társadalom (1) civilizáció (1) civilizációs forradalom (1) civil kontroll (1) civil szervezetek (1) Corriere della Sera (1) családi klánok (1) csatlakozás (1) csúcstalálkozó (1) D.Grybauskaite (1) D.Trump (1) D.Vidrin (1) David Cameron (1) deja vu érzés (1) Dél-Kórea (1) Déli Áramlat (1) demokrácia (4) demokraták (1) Demokrata Párt (1) Deutschland (1) dialógus (1) dilemma (1) dilemmák (1) diverzio (1) doktrina (1) Donald Trump (3) dopping (2) EBESZ (1) egészségi állapot (1) egyenlő érték (1) egyenlő jog (1) Egyesült Államok (2) egyezkedés (1) egypárt-rendszer (1) együttműködés (2) elemzés (1) életfogytiglani szabadság (1) elit (2) ellenzék (1) ellenzéki lázadás (1) Elmar Brok (1) elnök-választás (2) elnökhöz közel álló üzletemberek (1) elnökválasztás (4) ember (2) ember-ember (1) ember-természet (1) emberiség (1) ember viszonya (1) energetikai problémák (1) energia (1) epidemia (1) érdekviszonyok (1) Erdély (1) Erdogan (1) értékek (1) esély (1) esélyek (1) Észak-Korea (1) eszmék (1) EU (1) EU-társulási szerződés (1) EU-Ukrajna Együttműködési Tanács (1) EU-Ukrajna megállapodás (1) Eurázsia (1) EurÁzsiai Szövetség (1) Eurázsiai Szövetség (2) eurointegració (1) Euronest (1) Európa (3) Europäische Union (1) Európai Bizottság (1) európai értékek (1) Európai integráció (1) európai jogellenes döntések (1) európai Magyarország (1) Európai Parlament (1) Európai Unió (18) Európa Békéjének Napja (1) Európa elitje (1) EU beteg-gyermeke (1) EU együttműködési megállapodás (1) EU parlamenti választás (1) fegyverszünet (1) felelősség (1) felhozó-verseny (1) felszabadulás (1) feszültségek (1) Fidesz (1) föderáció (1) fogvatartás (1) folyamat (2) folytatásos (1) főpolgármester választás (1) fordulat (1) Fordulat és Reform (1) fordulópont (1) forradalom (1) G-20 (2) G-7 (1) G-8 (1) G.Westerwelle (1) Gajdos István (3) Galicia (2) gáz (2) gazdaság (1) gazdasági helyzet (1) gázimport-csökkentés (1) gázpiac (1) gázszállítás (1) gázvezeték (1) gáz árak (1) geopolitika (1) geopolitikai helyzet (1) geopolitikai konfliktusok (1) glasznoszty (1) Globális-integráció (1) globális-lokális (1) globális kapitalizmus (1) globális vlágrend (1) globalizáció (1) Gorbachev (1) Gorbacsov (7) GPS (1) Gurmai Zita (1) gyermek (1) gyógykezelés (1) Győzelem Napja (1) háború (2) hadikommunizmus (1) halálmenet (1) hamis-momentum (1) harc (1) Hármas-szövetség (1) hatalmi vákuum (1) Hegyi Karabah Köztársaság (1) Helsinki (1) Heritage Foundation (1) hidegháború (5) Hillary Clinton (1) hitel (1) hitelprogram (1) Hollande (1) holnap választás (1) holodomor (1) Holodomor (1) holokauszt (1) Horn Gyula (1) hrivnya árfolyam (1) Hruscsov (1) Huntington (1) ideológia (4) Ikarus (1) IMF (3) India (2) integracia az EU-val avagy Oroszországgal (1) integráció (4) interju (1) internet (1) irányított kaosz (1) Ivan Gasparovic (1) J.Timosenko (2) Janukovics (4) Japán (1) Jelcin (2) Jerevan (1) jogerős börtön-büntetés (1) John McCrain (1) jövő (2) Jövő (1) Ju.Timosenko (1) Júlia Timosenko (2) Julia Timosenko (4) Juscsenko (2) kacsanyivkai korház (1) Kádár János (2) kalandorság (1) kanossza (1) kapitalizmus (2) kapitalizmus-reinkarnációja (1) karabahiak elfogadják (1) Karl Marx (1) Kárpát-Alja (1) Kárpátalja (2) kárpátaljai magyarok (1) Kék Áramlat (1) kelet-európa (1) Kelet-Ukrajna (1) Keleti Partnerség (1) Kerch (1) Kercsi-szoros (1) kéziratok (1) kiegyezés (2) kilépések (1) Kína (6) klíma-katasztrófa (1) koalició (1) kölcsönös bizalom (1) Komjáthi Imre (1) kommunisták (1) kompország (1) kompromisszum (1) konfliktus (1) könyvvizsgáló (1) konzervatív (1) konzervatívizmus (1) konzervatívok (1) kormány (1) korona-vírus (1) Koszigin (1) Közép-európai országok (1) központi erőtér (1) Krausz Tamás (1) Kravcsuk (2) krétakör (1) Krím (1) Krim (1) krizis (1) Kronstadt (1) Kucsma (2) külföldi gyógykezelés (1) kulissza (1) kűlső nyomás (1) kultúra (1) Kurt Volker (1) látvány (1) Legfelsőbb Rada (1) legitim hatalom (1) Lenin (4) liberálisok (2) liberális ideológia (1) logika (1) lyukak (1) M.Azarov (2) M.Gorbacsov (1) M.Turski (1) ma (1) magyarok (1) Magyar Irka (1) magyar kisebbség (1) Majdan (2) Málta (1) manipuláció (1) Marxizmus-leninizmus (1) marxizmus-leninizmus (1) Matenadaran (1) média (1) megállapodás (1) megbokrosodott (1) megegyezés (2) megújúlás (1) mélyszegények (1) Merkel (2) mesterséges intelligencia (2) migránsok (1) Mihail Gorbacsov (1) milonga (1) mindenki jól jár (1) mini-hidegháború (1) MinszkiMegegyezés (1) Minszki Megállapodás (1) Mit tegyünk! (1) Mit tehetünk? (1) mi történik (1) Mogherini (1) Moszkva (1) MSZP (2) munka (1) N.Azarov (1) nácik (1) nacionalista (1) nacionalisták (1) nacionalista ideológia (1) Nagy Imre (1) napló (1) NATO (1) négy szakasz (1) Németország (2) nemzetállam (1) nemzetközileg nem elfogadott (1) nemzetközi választási megfigyelők (1) neo-horthysta-rendszer (1) neokon-neolib (1) neoliberalizmus (1) NEP (1) népfelkelés (1) népfront (1) NGO (1) Ny.Azarov (2) nyelvhasználat (1) nyitott társadalom (1) Nyugat (2) nyugatbarát (1) nyugati bankok (1) O.Zarubinszkij (1) Óbudai Forradalom (1) okoskodás (1) olaj (1) oligarcha (1) oligarchák (3) olimpia (1) önállóság (1) önálló államiság (1) önkormányzat (1) önmerénylet (1) Orbán (1) Orbán-lufi (1) Orbán Viktor (1) Örményország (1) oroszok (1) Oroszország (19) Oroszországi Föderáció (1) Oroszország -1996 (1) orosz bankok (1) Orosz Föderáció (2) összekötő kapocs (1) osztályharc (1) P. Kooks (1) palagáz-mező (1) Pamfilova (1) pandemia (1) parlamenti választás (1) párt (1) partnerek (1) Patchwork (1) patriota gazdaság (1) peresztrojka (1) Periferiális-kapitalista (1) perspektívikus feladatok (1) Persztrojka (1) Plotnyickij (1) polarizált politikai klima (1) polgárháború (2) politika (1) politikai-rendszer (1) Politikai "burok" (1) politikai helyzet (1) politikai küzdelem (1) politikai lázálmok (1) politikai vákuum (2) Porosenko (4) poszteurópai modell (1) poszthidegháborús helyzet (1) posztindusztriális (1) posztindusztriális civilizácio (1) pravoszlavok (1) Pricewaterhouse Coopers (1) problémák (1) proletárforradalom (1) protektorátus (1) pszichológia (2) puccs (2) Putyin (10) Putyin Szovjetunió (1) rabszolga-törvény (1) rabszolgatörvény (1) radikális jobboldal (1) Reagan (3) Reagen (1) reform (1) reform-közgazdászok (1) reformok (1) Reform és demokrácia (1) Régiók Pártja (1) Rendszerszerűen (1) rendszerváltás (4) republikánusok (1) Republikánus Párt (1) revansiszták (1) robban (1) robotok (1) Románia 1989 (1) rossz hitelek (1) Rosztyiszláv Iscsenko (1) Russia (1) START-3 (1) Steinmeier-formula (1) Strasbourg (1) stratégia (1) Stratégia (1) stratégiai érdekek (1) stratégiai partnerek (1) Sz.Arbuzov (2) Sz.Karaganov (1) szabadonengedés (1) Szabadság-párt (1) Szabadságpárt (1) szabadulás a börtönből (1) szabad kereskedelmi övezet (1) szabad oktatás (1) szakszervezetek (2) szegény (1) szegény-ország (1) szegénység-politika (1) szellemi kínkeservek (1) szélsőjobb erői (1) szemfény-vesztő (1) szeparatisták (1) Szevasztopol (1) SZKP (2) Szlovákia (1) szocialista (1) szocialisták (1) szociális alávetettség (1) szociális irányultság (1) szolidaritás (1) szövetség (1) Szovjetunió (4) Sztálin (1) sztrájk (2) szükségtelen (1) Taktika (1) Tamás Gáspár Miklós (1) tanácsok hatalma (1) tangó (1) tárgyalás (1) tárgyalás Szocsiban (1) Tariel Vaszadze (1) tározók (1) társadalom (1) társulási megállapodás (2) társulási szerződés (1) Társulási szerződés (1) Társulási Szerződés (1) társult tagság (1) Tea Party (1) tegnap (1) tényezők rendszere (1) természet (1) természetes intelligencia (2) természet lázadása (1) terror (1) terrorizmus (1) területen kívüliség (1) területi megosztás (1) tettek (1) Theresa May (1) The Guardian (1) Timosenko (2) timosenko-adó (1) Timosenko-per (1) többpárt-rendszer (1) tőke (1) történelem (1) történelmi reminiszcenciák (1) totális rendszer (1) Tramp (1) Trump (4) TTF (1) tudat-forradalma (1) tudományos-technikai forradalom (2) tulajdonosváltás (1) tüntetés (1) tüntetések (2) Tyágnyibok (1) Tyimosenko (1) új-neokonok (1) újgeneráció (1) újra alapítás (1) új civilizáció (1) új idők (1) új külpolitikai gondolkodás (1) új nemzedék (1) Ukraina (4) Ukraine (1) Ukrajna (33) Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (1) Ukrajna Megmentésének Bizottsága (1) ukrán (1) ukránok (1) ukrán alkotmány (1) ukrán és orosz nyelv (1) ukrán gazdaság (1) ukrán Golgota (1) ukrán ipar (1) ukrán közvélemény (1) ukrán nácik (2) UkrAvto (1) Ungarn (1) US-Russian Relation (1) USA (13) USA "visszatér" (1) USA választások (1) útkereszteződés (1) uzsoraszerződés (1) V.Janukovics (14) V.Putyin (3) V. Putyin (1) V/4 csúcstalálkozó (1) vádak (1) vádak Timosenko ellen (1) választás (3) választások (1) válság (2) váltás (1) változatok (1) vámunió (2) Vámunió (3) védelmi kiadások (1) Velencei Bizottság (1) verseny (1) versenyképesség (1) versenyképtelen (1) veszélyek (1) veszélyesség (1) veszélyes játék (1) vezérelv (1) Vidámak és Leleményesek Klubjalu (1) Viktor Janukovics (6) Viktor Orban (1) világ-hatalmi válság (1) Világháború (1) világháború (1) világrend (1) Vilnus (1) virus (1) Visegrádi 4-k (1) viszony Moszkvához (1) viták (1) vita tézisek (1) Vlagyimir Putyin (3) vonakodva csatlakozás (1) World Economy (1) XVIII. kongresszus (1) XXI.század (1) Zaharcsenko (1) zarándoklat (1) zártország (1) zárvány (1) Zelenszkij (4) Zjugánov (1) zsákutca (3) zsidók (1) исторический контекстн (1) Конституция (1) поправки (1) Президент (1) Путин (1) Российская Федерация (1) Címkefelhő

Ukrajna vagy Timosenko?

2013.08.03. 10:42 KeményLászló

Az Európai Unió évek óta azon dolgozik, hogy megszilárdítsa a kapcsolatait Kelet-Európa országaival. Az EU külön szervezetet is létre hozott erre a feladatra. Az Euronest, az Európai Unió és kelet-európai partnereinek parlamenti intézménye, öt országgal (Ukrajna, Moldova, Azerbajdzsán, Gruzia, Örményország) együttműködve, mára addig jutott el, hogy lehetővé válhat a társult tagságról szóló megállapodás aláírása velük, 2013. novemberben, a litván fővárosban Vilnusban sorra kerülő közgyűlésen.

Addig  azonban még néhány problémát meg kell oldani. Ilyen pl. az “ukrán kérdés”. Egyrészt Ukrajnának fel kell oldania a feszültséget: miként tud úgy partnere lenni az EU-nak, hogy fenntartja szoros kapcsolatait Oroszországgal is. Másrészt pedig számos EU tagország képviselőinek dilemmájára kell meggyőző megoldást találni Júlia Timosenko, exkormányfő sorsát illetően.

Ez utóbbi kérdés megválaszolását segítette elő Gurmai Zita, szocialista európai parlamenti képviselő, a PES Nőszervezetének elnöke, valamint német és bolgár kollegináinak látogatása Júlia Timosenkónál. Az általuk tapasztaltakról a 168 óra online interjújából kaphatunk hiteles információt. 

(Az alábbiakban a magyarul megjelent interjút és annak orosz nyelvű fordítását közöljük)  

 

http://www.168ora.hu/globusz/magyar-latogato-harkivi-bortonkorhazban-116925.html

 Ujvári Flórián írása

Julija Timosenko is közeledne az EU-hoz?

Magyar látogató a harkivi börtönkórházban

Gurmai Zita szocialista párti EP (európai parlamenti) képviselő a napokban a vinnyicai nőszervezet meghívására Ukrajnába látogatott, és a programhoz kapcsolódóan kért – és kapott – lehetőséget a Harkiv melletti kacsanyivkai női börtön kórházában fekvő Julija Timosenko volt kijevi kormányfő felkeresésére.

 – Mi volt ukrajnai látogatásának a célja, és milyen tapasztalatokat szerzett a Timosenko asszonnyal lezajlott találkozón?

– A nők közéleti szerepvállalásáért harcolok Európában, így Ukrajnában is ez volt látogatásom alapcélja. Jó lenne, ha egy európai Ukrajnában az ukrán nők is európaiak lennének. Nem a félmeztelenül közbotrányokat okozó Feminre gondolok, hanem például a vinnyicai nőszervezetre, amely fiatal politikusokat nevel, vagy a harkivira, akik a vakok, gyengénlátók és egyéb egészségkárosultak beilleszkedését segíti. Ahhoz, hogy több nő legyen politikus, gazdasági vezető, főszerkesztő, miniszter vagy főorvos, példaképek kellenek. Ukrajnában én is ismerek nem egyet, ők erkölcsileg feddhetetlenek, műveltek, az ambícióik tisztességesek, a szerepvállalásuk átlátható. Julija Timosenko nem ilyen, és nem is ilyen idolokra van szükség.

– Kemény szavak! Ám előbb arról, hogy a kórházi találkozón esett-e szó a politikus asszony egészségi állapotáról? Hírek szerint Berlinből már korábban felajánlották, hogy egy német kórházban gyógyítanák...

– Az egykori miniszterelnök a találkozó alatt nem vetette fel esetleges külföldi gyógykezeltetésének kérdését. Ugyanakkor valóban eljött az idő arról dönteni végre, hogy Julija Timosenko engedi-e magát valamilyen módon alaposan megvizsgálni. Akkor kiderülhet betegsége – ha van –, és megfelelő gyógykezelést vagy műtétet hajthatnak végre rajta. Ha viszont nem engedi magát kivizsgálni, akkor visszakerül a büntetés-végrehajtási intézetbe, hogy leülje a bíróság által jogerősen megítélt éveket.

– De miért lenne jó az neki, ha továbbra is bizonytalanságban élne, és ebben tartaná szűkebb-tágabb környezetét?

– Főként a külföld miatt. Az Európai Unió egyes tagországaiban továbbra is az a vélemény a meghatározó, hogy Ukrajna addig nem lehet az EU társult tagja, amíg Timosenko asszony börtönben van. Most beszéltem vele, és már ő is úgy látja, hogy személye semmiképpen nem lehet akadály Ukrajna sorsa alakításának útjában. Sőt miniszterelnökként ő kezdte el a felzárkózást az unióhoz – mondta. Kifejezte óhaját, hogy „országa csatlakozzon az EU-hoz, mert ez Ukrajna közös kívánsága, és ez pártjának (Batykivscsina, magyarul Haza) legfontosabb célja”. Azzal is lényegében egyetértett, hogy közel 50 millió ukrán élete nem lehet kiszolgáltatva egy embernek – még ha nő is az illető. Márpedig ha ő is így látja, akkor EU egyes politikusainak is tudomásul kell venni: Ukrajna döntésébe ne szóljanak bele. Nem lehet zsarolniuk Julijával!

– Ámde nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a világban sokan hisznek Timosenko ártatlanságában...

– ... és bedőlnek a pártja által terjesztett propagandának, miszerint ő politikai üldözött, és az élete is veszélyben forog. Ezt Ukrajnában ma már egyre kevesebben látják így. Szinte közhelynek számít, hogy Lazarenkóval, a volt miniszterelnökkel ellopták az állam kasszáját. Azt is kevesen vitatják Ukrajnában, hogy gázügyekben visszaélt a hatalmával, Putyin orosz elnökkel előnytelen szerződésben állapodott meg, saját országát megkárosítva ez által – ezért került börtönbe. De akad ennél súlyosabb ügy is, az 1996-os Scserbany-gyilkosság. Ma már sok forrás utal arra, hogy Timosenkónak köze volt konkurense, Jevhen Scserbany korábbi kijevi parlamenti képviselő lelövetésének megrendeléséhez, megszervezéséhez és finanszírozásához. Időközben előkerültek dokumentumok, általa aláírt számlák, tanúk nyilatkozatai. Ezek és egyéb bűnügyek is sorakoznak a rovásán, amelyeket az ország törvényeinek megfelelően kell kezelni.

– E tények ismeretében mit szándékozik most tenni?

– Mindenek előtt tudatosítani, hogy Julija nem mártír, hanem egy bűneiért jogosan elítélt, és ezért politikailag súlytalan egykori közéleti szereplő, akinek korábbi „mennybemenetele” jelentős mértékben összefügg az Európai Parlamentben jelenleg többséget élvező Európai Néppárt szándékaival és támogatásával. Amióta azonban Timosenko asszony pártja az őszi választások kapcsán együttműködési megállapodást kötött a magát „Szabadság”-nak nevező ukrán – mondjuk ki: fasiszta – párttal, ez a politikai erő Európában szalonképtelenné vált. Az Európai Szocialista Pártnak és más progresszív erőknek meg kell találniuk a módját a Néppárt egyoldalú támogatásának helyre tételére. Úgy gondolom, hogy az ESZP Nőszervezetének elnökeként ezzel a látogatással a munkát elkezdtem. Szándékomban áll tapasztalataimról beszámolni a pártnak és a frakciómnak

 

Юлия Тимошенко приблизилась бы к Евросоюзу?

Венгерский посетитель в харьковской больнице.

 Зита Гурмаи, депутат Европарламента, от социалистической партии, по приглашению винницкой женской организации на днях была в Украине, и просила включить в программу – и получила возможность – посешение под Харьковом в каченевской больнице, экспремьерминистра, Юлию Тимошенко.

 Что являлось целью вашего посешения Украины, и какие впечатления вы получили от встречи с госпожой Тимошенко?

–  Я борец за общественную роль женшин в Европе. Это являлось основной целью моего посешения и в Украине. Было бы хорошо, если в европейской Украине и украинки были «европейками»! Я думаю не о «Фемине», полуголых девушках, которые скандальничают по всему континенту, а о тех женских организациях, которые, например, в Виннице воспитывают молодых политиков, или о харьковчанках, которые помогают незрячим и другим страдающим от повреждения здоровья, включаться в полноценную жизнь. Для того, чтобы больше женщин стали политиками, руководителями предприятий, бизнесменами, главными редакторами, министрами или главными врачами, нужны примеры для подражания. В Украине я знаю не мало таких женшин, кто морально безупречен, образован, честен в своих амбициях, прозрачен в обшественных ролях. Тимошенко не такая и таких «идолов», как она и не должно быть.   

Жёсткие слова! Но, прежде о том, что говорили ли Вы о состоянии здоровья госпожи Тимошенко? По некоторым информациям из Берлина уже поступило предложение, что готовы поправить её здоровье в немецкой больнице ...

– Экспремьер во время встречи не поднимала вопрос о возможной лечебной процедуре за границей. Однако, действительно настало время для решения: Юлия Тимошенко наконец даёт возможность себя полностью обследовать каким-то образом, чтобы выяснить чем болеет или болеет ли вообше? Если да, то выясниться какая должна быть процедура лечения или проведения операции. А, если не даёт себя обследовать врачам, то может возвращаться в колонию, чтобы отседеть годы, законно присуждённые ей.

Но, почему было бы ей подходящим жить и в дальнейшем в неопределённости, и в таком состоянии держать своих близких и широкое окружение?

– В большинстве своём из-за внешнего мира. В некоторых странах Евросоюза и сейчас определяющим является мнение о том, что Украина не может быть ассоциированным партнёром Евросоюза, пока госпожа Тимошенко находится в тюрьме. Я только что имела с ней беседу, и выяснила, что уже и она считает свою личность невозможной - ни в коем случае - преградой на пути сформирования судьбы Украины. Более того, «будучи премьерминистром» – сказала она – «начала подтягивать Украину к Евросоюзу». Она выразила желание, чтобы её страна присоединилась к Евросоюзу, потому что это всеобщее желание Украины, и это самая важная цель «Батькивщины», её партии. Она в сущности согласилась и с тем, что судьба почти 50 миллион украинцев не может быть заложником одного человека, если даже этот человек – женщина. А, если она так считает, то и все политики Евросоюза должны принять это к сведению. Нельзя вмешиваться в решения Украины, нельзя шантажировать народ «делом Юлии».

 Но, всё же нельзя не принимать во внимание тот факт, что в мире многие верят в невинность Тимошенко...

– ... потому что поддаются обману пропаганды, распространяемой её партией. Они проповедуют, что её преследуют за политические взгляды, что её жизнь в опасности. В Украине всё меньше тех, кто так считает. Можно сказать, что люди  уже шаблонно воспринимают тот факт, что она вместе с бывшим премьером Лазаренко, ограбили государственную казну. В Украине мало кто дискутирует о том, что она в газовых делах превысила свою власть, и подписала контракт с президентом, Путиным, нанёсщий ущерб своей стране, за что и попала в тюрьму. Однако есть и более тяжкое дело. А именно убийство в 1996-ом Щербаня. Сегодня уже многие достоверные источники подтверждают причастность Тимошенко к заказу, организации и финансированию убийства Евгения Щербаня, народного депутата и её конкурента. В последнее время появились документы, подписанные ею счета, заявления свидетелей, говорящие о её причастности. Эти и другие преступления на её совести, к которым необходимо отнестись по законам страны.

Познакомившись с этими фактами, что Вы собираетесь делать?

 – Прежде всего хочу способствовать осознанию того, что Юлия Тимошенко не является жертвой, а за свои преступления законно наказанная. Поэтому она, как общественный деятель, уже политически не принимается в счёт. Её прежнее «возвышение» в значительной степени зависело от стремлений и поддержки Европейской Народной Партии, фракция которой всё ешё самая численная в Европарламенте. В тоже время, с тех пор, как партия госпожи Тимошенко на прошлогодних выборах подписала документ о взаимодействии с партией, которая себя называет « Свободой», - но на самом деле фашисткая – эта политическая сила в Европе стала не пристойной.  Европейская Социалистическая Партия и другие прогрессивные силы должны найти способ  коррекции одностороннего подхода и поддержки со стороны Народной Партии. Я думаю, что, как председатель Женского Движения ЕСП, с этим посешением начала эту деятельность. Я готова выступить с отчётом об этом на заседании партии и фракции.

Szólj hozzá!

Címkék: Ukrajna egészségi állapot Julia Timosenko Euronest kacsanyivkai korház jogerős börtön-büntetés

Középpontban a gazdaság

2013.07.18. 12:19 KeményLászló

Bármiről is van szó a közbeszédben végül eljutunk a gazdasági feltételekhez. Az utóbbi negyedszázad viharos átalakulásainak következtében Kelet-Európában különösen érvényes ez a megállapítás. Az áttérés a mindenre kiterjedő állami tulajdonról a magán-tulajdon mindenhatóságára; a tervutasításos rendszerről a piac-gazdaságra, és nem utolsó sorban a többszintes pénzügyi, banki rendszerre, alapjaiban rendítette meg a meggyökeresedett viszonyokat és főként az emberek szemléletét.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy még ennyi idő után sem működnek az új folyamatoknak megfelelően az egyes országokon belüli törvények, a szabályozók, az emberek viszonyulása a változásokhoz, s nem kevésbé ellentmondásosak az országok közötti kapcsolatok, áthatják azokat az ellentétes érdekek.

Néhány példán szemléltetve a mondottakat, megbizonyosodhatunk az átalakulás korrigálásának, az új kiegyezéseknek a szükségességéről, az ezzel járó nehézségek közteherkénti, igazságos vállalásának követelményéről.

Ukrajnában például, a Kommerszant-Ukrajina tudósítására hivatkozva a Kárpáti Igaz Szó online írása kiemeli, hogy a Miniszteri Kabinet ülésén, melyen a 2013 első felében elérteket elemezték, Mikola Azarov, kormányfő megelégedéssel szólt a gazdasági eredményekről. Az ország gazdasága a mutatók többségét teljesítette, számos ágazatban dinamikus fejlődés tapasztalható. A miniszterelnök kiemelte a kereskedelmi mérleg pozitív mérlegét, a bérek növekedését és a reméltnél is alacsonyabb inflációt. Az első félévben nyújtottak igazolták a kormány gazdasági stratégiájának helyességét. Hasznosnak bizonyultak az import hazai termékekkel való kiváltására tett erőfeszítések és bizakodásra ad okot a kiskereskedelmi forgalom 12 százalékos, illetve a reálbérek 10 százalékos növekedése. Aza­rov az előremutató jelek közt említette az orosz–belarusz–kazah vámszövetséggel kapcsolatos ukrán lépéseket, s azt, hogy megfelelő ütemben haladnak az Európai Unióval kötendő szerződés előkészületei, melynek novemberben esedékes aláírásával az ország az EU társult tagjává válhat.

Ugyanakkor a Podrobnosti.ua arról tájékoztat, hogy az „ukrajnai törvényhozás problémái miatt az országból millionyi grívnya „vándorolt ki””. Szergej Arbuzov, a miniszterelnök elsőhelyettese (aki jelenleg a 3 hetes szabadságát töltő kormányfőt helyettesíti) ezt azzal kapcsolatban emelte ki, hogy a Cipruson bekövetkezett ismert bank-válság következtében érzékelhető veszteségeket szenvedett Ukrajna. Az okot abban jelőlte meg, hogy hiányzott a megállapodás Ukrajna és Ciprus között a kettős adózás elkerüléséről és az adó meg nem fizetés megakadályozásáról. Az ennek pótlását jelentő törvény ratifikálását fogadta el július 5-én a Legfelsőbb Rada. Sz. Arbuzov azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a törvény realizálásával az állami költségvetés sok millió grívnyával gazdagodhat: „ezek adó-milliók, ezek az országból kivitt pénzek, amelyek a törvény hiánya miatt adózatlanul maradtak”.

Ugyancsak az ellentmondásokat és érdekellentéteket példázza az a hír, amelyről Barabás T. János tudósít a Napi Gazdaság online nemzetközi rovatában. Az orosz és nyugati lapok híranyagainak elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy jön az ukrán-orosz gázháború új fordulója. Mérsékelt ellátási zavarokat okozhat Ukrajnában és Délkelet-Európában a Gazprom legújabb döntése, mely szerint a Gazprom legalább 2015-ig megszünteti az eddigi rendszert, és nem hajlandó előleget fizetni Ukrajnának a gáztranzit-díjakra. Ezek az előfizetések kulcsfontosságúak az állami tulajdonban levő ukrán gáztársaság, a Naftogaz számára, amely ebből és a költségvetési támogatásból egyenlíti ki a mesterségesen alacsonyan tartott hazai lakossági gázárak okozta veszteségét.

A gáz ügy mellett újabb probléma is nehezíti az ukrán gazdaság fejlődését. Dmitrij Medvegyev, orosz miniszterelnök az Orosz Föderáció kohászatának fejlesztésével foglalkozó tanácskozáson jelentette be, hogy az Ukrajnában gyártott csövekre ezentúl, ha Oroszországba szállítják azokat, behozatali járulékot vetnek ki.

Elemzők ezeket az érdekellentéteket többségében arra vezetik vissza, hogy napirenden van Ukrajna integrációs döntése: Oroszországgal tart, avagy az EU-hoz kapcsolódik, s a társult tagságot választja. Kegyes Csilla, az MTI tudósítója, arról adott hírt Moszkvából 2013. július 17-én, hogy Vlagyimir Putyin, orosz államfő másfél hét múlva várhatóan Kijevbe látogat, ahol talán az utolsó esélye nyílik arra, hogy lebeszélje az ukrán vezetést az Európai Unióhoz való közeledésről. Május 31-én Minszkben emlékeztetőt írtak alá Ukrajna és az orosz-fehérorosz-kazah vámunió, valamint az Eurázsiai Gazdasági Bizottság közötti együttműködés elmélyítéséről, de a földgáz áráról és az ukrán gázszállító rendszer alapján létesítendő közös vállalatról nem sikerült megegyezni. Ahogy arról sem, ki fizeti az ukrajnai földalatti gáztározók feltöltését. A Gazprom nem akar erre költeni, Kijevnek pedig nincs rá pénze és ez az európai gázellátást veszélyezteti - emlékeztetett a Kommerszant. Az orosz lap értesülése szerint Moszkvában nem zárják ki, hogy Viktor Janukovics Kijevben meg akarja majd vitatni orosz kollégájával a két ország kapcsolatainak "érzékeny" kérdéseit. A gázkérdés mellet komoly ellentétek alakultak ki a kétoldalú kereskedelemben is: szabályos vámháború van kibontakozóban Ukrajna és Oroszország között.

S, azért, hogy ne csupán a problémákat emeljük ki, érdemes figyelemmel kísérni azt a folyamatot is, amelyről Ujvári Flórián írása tudósít a 168ora.hu honlapon. A Transzszibériai vasútvonal Európával történő összekapcsolásáról kötöttek előzetes egyezséget júliusban Oroszország, Ukrajna, Szlovákia és Ausztria vasúti társaságainak vezetői. Amennyiben a terv megvalósul, akár Sanghajból az Európai Unióba tartó áru közvetlenül, fele annyi idő alatt jutna el célállomásához, mint ma. Igaz, a Távol-Keletről Közép- és Dél-Európába irányuló orosz (és kínai) vasúti szállítások zöme ezzel elkerülné Magyarországot. Ez azonban már egy másik értékelés témája.

 http://kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=14123

  Kárpáti Igaz Szó online

 A kormányfő elégedett a féléves gazdasági eredményekkel

A Miniszteri Kabinet ülésén, melyen 2013 első felében elérteket elemezték, Mikola Azarov megelégedéssel szólt arról, hogy az ország gazdasága a mutatók többségét teljesítette. Számos ágazatban dinamikus fejlődés tapasztalható – tudósít a Kommerszant-Ukrajina.

A miniszterelnök kiemelte a kereskedelmi mérleg pozitív mérlegét, a bérek növekedését és a reméltnél is alacsonyabb inflációt.

Az első félévben nyújtottak igazolták a kormány gazdasági stratégiájának helyességét. Hasznosnak bizonyultak az import hazai termékekkel való kiváltására tett erőfeszítések – állapította meg a kormányfő, s hozzátette: bizakodásra ad okot a kiskereskedelmi forgalom 12 százalékos, illetve a reálbérek 10 százalékos növekedése.

A kormánynak sikerült megszerveznie, hogy Európából az oroszországinál olcsóbban kerüljön gáz a hazai energiapiacra, aktivizálódott az együttműködés a világ vezető olajtermelő és -feldolgozó vállalataival. Aza­rov az előremutató jelek közt említette az orosz–belarusz–kazah vámszövetséggel kapcsolatos ukrán lépéseket, s azt, hogy megfelelő ütemben haladnak az Európai Unióval kötendő szerződés előkészületei, melynek novemberben esedékes aláírásával az ország az EU társult tagjává válhat.

A politikus a feladatok sorában elsőként a gazdasági szereplők banki kölcsönhöz jutásának egyszerűsítését, a hitelpolitika javítását, a tőkebeáramlás ösztönzését nevezte meg. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök megbízta a szaktárcákat, hogy még a parlament őszi ülésszakának kezdetéig dolgozzanak ki törvénytervezeteket az igazságügy megreformálására a korrupció elleni harc, valamint az üzleti klíma javítása érdekében.

A parlamenti ellenzék képviselői szkeptikusan fogadták a kormányfő optimista elemzését. Legfőbb ellenvetésük az volt, hogy miként lehet eredményességről beszélni akkor, amikor a központi és a helyi költségvetés bevételi oldalát immár második éve nem teljesítik.

  http://podrobnosti.ua/economy/2013/07/15/917431.html

Из-за пробелов в законодательстве из Украины уходили миллионы гривен, - Арбузов

15 июля 2013 |

 Уже через месяц соглашение между правительствами Украины и Кипра об устранении двойного налогообложения будет реализовываться на практике, сообщил первый вице-премьер-министр Сергей Арбузов.  "Закон принят в обоих чтениях, мы ждем подписания у президента. Как только он будет подписан, и будут отработаны необходимые условия в Кабинете министров, документ начнет работать. Я думаю, это произойдет через месяц", - сообщил он.

При этом Арбузов выразил убеждение, что реализация документа принесет миллионные поступления в государственный бюджет. "Это миллионы налогов, это миллионы, которые были выведены, неуплаченные из-за того, что не было прозрачности. В результате у страны останутся миллионные налоги", - убежден первый вице-премьер-министр.

Напомним,что 5 июля Верховная рада приняла закон о ратификации конвенции между правительствами Украины и Кипра во избежание двойного налогообложения и предотвращения налоговых уклонений от уплаты налогов на доходы.

В поддержку соответствующего закона за заседании украинского парламента отдали голоса 244 народных депутата.

Согласно ратифицированной конвенции, дивиденды, которые уплачиваются компанией-резидентом договорного государства резиденту другого договорного государства, могут облагаться налогом в этом государстве

 

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/jon_az_ukran-orosz_gazhaboru_uj_forduloja.559371.html

 Jön az ukrán-orosz gázháború új fordulója

 Mérsékelt ellátási zavarokat okozhat Ukrajnában és Délkelet-Európában a Gazprom legújabb döntése.

A Gazprom döntése, hogy legalább 2015-ig megszünteti az eddigi rendszert, és nem hajlandó előleget fizetni Ukrajnának a gáztranzit-díjakra, idén télen mérsékelt ellátási zavarokat okozhat Délkelet-Európában - állította a Fitch Ratings elemzése. Ezek az előfizetések kulcsfontosságúak az állami tulajdonban levő ukrán gáztársaság, a Naftogaz számára, amely ebből és a költségvetési támogatásból egyenlíti ki a mesterségesen alacsonyan tartott hazai lakossági gázárak okozta veszteségét.

 Gazprom szerint jelenleg Ukrajna 7,5 milliárd köbméternyi tartalékkal rendelkezik, és még 12 milliárdra lenne szüksége ahhoz, hogy elegendő gázzal rendelkezzen télre, és ne kelljen megcsapolnia az Európába tartó szállításokat. Folyó árakon ez mintegy 4,8 milliárd dollárba kerülne, amit a Naftogaz nem engedhet meg magának - írta a Reuters. Tavaly év elejétől az orosz gáztársaság 3,5 milliárd dollár előleget fizetett az ukránoknak, de a napokban közölte velük, hogy az utolsó 1 milliárd dolláros részlet 2015 elejéig fedezi a költségeket, tehát addig nem adnak többet. A Fitch utalt arra, hogy ez a lépés válasz arra, hogy Kijev csökkentette vásárlásait a Gazpromtól, és az orosz gázt olcsóbban vette meg harmadik országoktól, mint Magyarország és Szlovákia.

 A The Sofia Globe szerint az ügy ugyan valószínűleg nem lesz jelentős hatással az európai piacra, de Ukrajnán kívül negatívan érintheti azokaz az országokat is, amelyek rajta keresztül jutnak az orosz gázhoz, mint Bulgária, Görögország és Törökország. A vezető orosz gazdasági napilap, a Vedomosztyi által idézett szakértő úgy vélte, a Gazprom az Ukrajnát elkerülő Déli Áramlat támogatására használhatna fel egy újabb gázellátási zavart Európában. A cél vélhetően az Európai Unió eddigi kemény álláspontjának puhítása volna, amely elutasította, hogy a Déli Áramlatot felmentse a harmadik energiacsomagjának előírásai alól, amely kötelezővé teszi a szállítási kapacitás 50 százalékának felajánlását harmadik feleknek.

 

 Источник: Подробности

Украинские трубы в России обложат пошлинами

16 июля 2013,

Премьер-министр РФ Дмитрий Медведев на совещании по развитию черной металлургии в РФ сообщил о решении относительно поставок украинской трубной продукции в РФ.

«Мною принято решение не продлевать действие квот на поставку украинской трубной продукции в этом полугодии, несмотря на ряд обращений по этому поводу», — сказал Медведев.

Премьер РФ подчеркнул, что надо грамотно использовать преимущества Таможенного союза для защиты от недобросовестной конкуренции иностранных производителей.

Поставки трубной продукции свыше квот облагаются антидемпинговыми пошлинами: на обсадные трубы — 18,9%, насосно-компрессорные — 19,9%, нефтепроводные — до 37,8%. Заградительные пошлины действуют до ноября 2015 года.

Напомним, в сентябре 2011 года Украина, Россия, Белоруссия и Казахстан подписали соглашение, регулирующее объемы беспошлинных поставок украинских труб в страны Таможенного союза. В рамках этого соглашения квота Украины на поставки труб в РФ в 2011 и 2012 годах составляла по 300 тысяч тонн. В конце декабря прошлого года стороны внесли в соглашение изменения, согласно которым квота на беспошлинные поставки труб в РФ для Украины была установлена на период с 1 января по 30 июня 2013 года в объеме 120 тысяч тонн.

Вчера у Путина жестко раскритиковали Украину за выбор в пользу Европы, а не ТС.

 

Putyin Kijevben megpróbálja majd lebeszélni Ukrajnát az EU-hoz való közeledésről

Kegyes Csilla, MTI
Moszkva, 2013. július 17.

Vlagyimir Putyin másfél hét múlva várhatóan Kijevbe látogat, ahol az orosz elnöknek talán az utolsó esélye nyílik arra, hogy lebeszélje az ukrán vezetést az Európai Unióhoz való közeledésről - írta a Kommerszant című orosz napilap szerdai számában.

Az ukrán fővárosban azt ünneplik július 27-én, hogy az Oroszország történelmi bölcsőjének tartott Kijevi Rusz, Vlagyimir nagyfejedelem uralkodása idején, 988-ban felvette a kereszténységet. A programban való részvétel szerepel az orosz államfő naptárában, Putyint Kirill orosz ortodox pátriárka is elkíséri az 1025. évforduló rendezvényeire - tudta meg a tekintélyes politikai-gazdasági újság az orosz elnöki hivataltól.
Putyin harmadik államfői ciklusának kezdete, tavaly május 7. óta csupán egy alkalommal látogatott el Ukrajnába, akkor is Jaltában járt, ahol az orosz-ukrán államközi bizottság ülésezett. Eközben Viktor Janukovics ukrán elnök ötször tárgyalt Oroszországban Putyinnal - jegyezte meg a lap. 

Május 31-én Minszkben emlékeztetőt írtak alá Ukrajna és az orosz-fehérorosz-kazah vámunió, valamint az úgynevezett Eurázsiai Gazdasági Bizottság közötti együttműködés elmélyítéséről, de a földgáz áráról és az ukrán gázszállító rendszer alapján létesítendő közös vállalatról nem sikerült megegyezni. Ahogy arról sem, ki fizeti az ukrajnai földalatti gáztározók feltöltését. A Gazprom nem akar erre költeni, Kijevnek pedig nincs rá pénze és ez az európai gázellátást veszélyezteti - emlékeztetett a Kommerszant. 

Az orosz lap értesülése szerint Moszkvában nem zárják ki, hogy Viktor Janukovics Kijevben meg akarja majd vitatni orosz kollégájával a két ország kapcsolatainak "érzékeny" kérdéseit. A gázkérdés mellet komoly ellentétek alakultak ki a kétoldalú kereskedelemben is: szabályos vámháború van kibontakozóban Ukrajna és Oroszország között.
A Kommerszant szerint Vlagyimir Putyinnak akár ez lehet az utolsó esélye arra, hogy lebeszélje az ukrán elnököt az Európai Unióhoz (EU) való közeledésről. Novemberben, a litván uniós elnökség idején, Vilniusban tartják az EU keleti partnerségi csúcstalálkozóját. Ez alkalomból a tervek szerint aláírják a társulási szerződést Ukrajnával, amely az uniós szabadkereskedelmi övezethez is csatlakozik.
Vlagyimir Kornyilov ukrajnai politológus szerint ez komoly vereséget jelentene Moszkva számára. A Kommerszantnak egy meg nem nevezett diplomáciai forrás pedig elmondta, hogy Moszkva nem egyszer figyelmeztette már Kijevet az Európai Uniós integráció negatív következményeire. "Ukrajna számára ez hatalmas politikai és gazdasági kockázatot jelent" - idézte forrását az orosz lap.

www.kommersant.ru/doc/2235439

 

Ujvári Flórián írása

Orosz–ukrán–szlovák–osztrák vasúti szándéknyilatkozat

A Transzszib Bécsig nyúlhat?

A Transzszibériai vasútvonal Európával történő összekapcsolásáról kötöttek előzetes egyezséget júliusban Oroszország, Ukrajna, Szlovákia és Ausztria vasúti társaságainak vezetői. Amennyiben a terv megvalósul, a Távol-Keletről Közép- és Dél-Európába irányuló orosz (és kínai) vasúti szállítások zöme elkerülné Magyarországot. Akár Sanghajból az Európai Unióba tartó áru közvetlenül, fele annyi idő alatt jutna el célállomásához, mint ma. Az elképzelést azonban több oldalról is vitatják.

Ami tény, hogy az egykori Szovjetunió nyugati határaiig húzódó vasútvonalak széles nyomtávúak, azaz 1520 milliméter a sínek közötti távolság. Ezért a személyvagonok forgóvázait Ukrajna és Belarusz nyugati határain lecserélik a keskenyebb, európai szabvány szerinti futóművekre, a teherszállítmányokat pedig átrakják a normál nyomtávú tehervagonokba. Mindez időigényes, de főleg költséges művelet, s ráadásul rontja a vasúti szállítás gazdaságosságát. Némi kivételt képez Szlovákia, ahol még a „duplaátkos”
években (kommunista is, meg csehszlovák is) építettek egy széles nyomtávú vágányt a határtól egészen Kassáig, s ezen átrakás nélkül szállíthatták a vasércet a krimi Krivoj Rogban található lelőhelytől a kassai vasműig. Ez a logisztikai útvonal jelenleg is működik, jóllehet a gyáróriást ma már a US Steel üzemelteti.

(A teljesség kedvéért említést érdemel, hogy hasonló módon, egy több mint 600 kilométeres, széles nyomtávú vasútvonalon látják el nyersanyaggal a lengyelországi Katowicében található kohókombinátot. Orosz részről – egyelőre csak a tervvel szemben különböző kifogásokat hangoztató szlovák „akadékoskodók” meggyőzése szándékával – elhangzott már olyan kijelentés is, hogy ha Szlovákia nem akar részese lenni a XXI. század egyik legnagyobb európai infrastrukturális beruházásának, akkor Katowicétől Csehországon keresztül fogják megépíteni a Bécsig vezető széles nyomtávú vasutat.)

Az ágcsernyő-kassai, mintegy 80 kilométeres szlovákiai szakasz meghosszabbításáról folynak tehát a tárgyalások. Szlovákia nyugati határáig 500, az osztrák fővárosig további 60 kilométer pálya megteremtéséről van szó. Sőt, szlovák részről azt a gondolatot is dédelgetik, hogy az új sínpár(ok) mentén kiépítenék a régóta hiányzó déli autópályát. Természetesen maga a vasútépítés is horribilis pénzbe, több mint hatmilliárd euróba kerülne. A négy „bevállaló” ország az Európai Unió támogatására is számít, legalábbis Pozsony és Bécs feltétlenül. Azonban az EU nem igazán érdekelt abban, hogy a kínai és az orosz termékek minél hamarabb és egyszerűbben jussanak el a területére (tengeren egyébként hosszabb, de olcsóbb a szállítás). Tavaly az Európai Bizottság el is utasította azt a felvetést, hogy pénzügyi támogatásban részesítse a széles nyomtávú vasútvonal szlovákiai meghosszabbítását. Az elképzelés hívei viszont azzal érvelnek, hogy a vasútvonal az 5-ös számú páneurópai közlekedési korridor része, így tehát segítendő a megvalósítása.

A tervet idegenkedve, sőt idegeskedve figyelik a Szlovákiával szomszédos országok, így Lengyelország és Magyarország is. Ez végül is érthető, hiszen mindkét helyen óriási átrakó kapacitás (hazánkban Záhony és környéke) válna majdhogynem feleslegessé, tetemes bevételkiesést jelentve az államnak és ami nem mellékes szempont, hogy több ezer munkavállaló is elveszítené eddigi biztos megélhetését. Ez a veszély egyébként a hasonló helyzetben lévő ágcsernyőieket is fenyegetné.

(Ez a szlovák-ukrán-magyar államhatár találkozási pontja közelében fekvő település – Čierna nad Tisou – volt a helyszíne 1968 nyarán annak a csúcstalálkozónak, amelyen Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára arról igyekezett meggyőzni a csehszlovák elvtársakat, hogy ők vessenek véget a „prágai tavasznak”. A végeredmény közismert: nem Dubčekék tettek pontot az emberarcú szocializmus megteremtésére irányuló kísérlet végére...)

Visszakanyarodva a mához: a Fico-féle pozsonyi vezetés erőteljesen támogatja a „szélesnyomtávú terv” megvalósítását, az ellenzék inkább tamáskodik. A Híd-Most szlovák-magyar párt alelnöke, Simon Zsolt felszólította a kormányt, hogy a Bécsig kiépítendő széles nyomtávú vasúti pálya helyett inkább az ágcsernyői átrakóállomás korszerűsítésével foglalkozzon. „Robert Fico ezzel a tervvel azt üzeni az ágcsernyőieknek, hogy munkanélküliek lesznek. Ez aztán a szociális biztonság!” – nyilatkozta Simon Zsolt a sajtónak. A Híd párt állásfoglalása szerint „Bécsben mintegy 200 hektárnyi területen szeretnének vasúti átrakó-állomást építeni, amelytől mintegy 3.000 új munkahely létrejöttét várják és legalább 120 millió eurós évi bevételre számítanak”. A terv megvalósulása „mindössze” annyit jelentene, hogy az évente 24-25 millió tonna áru szlovákiai átrakása Ausztriába kerülne...

Az Ázsia és Európa közötti széles nyomtávú vasúti összeköttetés megteremtése iránt Oroszországon és Kínán kívül Thaiföld is érdeklődést mutat. Az ASEAN tagországok idén május közepén Bécsben megrendezett találkozóján, a thaiföldi miniszterelnök tanácsadója kijelentette, hogy országa komoly összegeket (mintegy 20 milliárd dollárt) áldoz arra, hogy korszerű gyorsvasúti összeköttetést építsen ki Kínával és Kínán keresztül a kazah, az orosz, a belarusz és az ukrán széles nyomtávú vasutakkal. Thaiföld és az ASEAN országok ezzel egy költséghatékony szárazföldi kapcsolatot teremtenek Európával. A Délkelet-Ázsia és Európa közötti közvetlen vasúti összeköttetés a hajóúthoz képest jelentősen csökkentené a szállítás időtartamát. Pansak Vinyaratn szerint a szlovák-ukrán határtól Bécsig húzódó széles nyomtávú vasútvonal gazdaságosságát tekintve hét éven belül a légi szállítással is felvenné a versenyt.

A vasútépítés hívei viszont cáfolják a kifogásokat. Jana Martinková a projekt egyik menedzsere azt állítja, hogy a szóban forgó vasúti pálya megépítése mintegy 8000 ember számára teremtene új munkalehetőséget Szlovákiában. Pozsony szempontjából kifejezetten előnyösnek tartja, hogy a széles nyomtávú vasút osztrák teheráru-terminálja nem Bécsben lesz – miként azt a sajtó tudni véli –, hanem valószínűleg a már működő köpcsényi (Kittsee) vagy pándorfalui (Parndorf) ipari parkban. Ausztria számára ez lenne a legolcsóbb, Szlovákiának pedig gazdasági és közlekedés-stratégiai szempontból is a legelőnyösebb megoldás. A széles nyomtávú vasút végállomása helyének ilyen kiválasztása jó kapcsolatot biztosítana a pozsonyi kikötőhöz és repülőtérhez, a szlovákiai autópálya- és vasúthálózathoz. A Pozsony-Bécs gazdasági térség ezzel az Európa, Ázsia és Oroszország közötti know-how, technológiai és gazdasági együttműködés közvetítő centrumává válna. Ráadásul a szomszédos pozsonyi Duna-kikötő, amelyet most fejlesztenek intermodiális, azaz többféle eszközt kombináló terminállá, rendelkezik a kapacitásbővítéshez szükséges feltételekkel.

A vasútépítés támogatói szerint ez a projekt komoly esélyt adna arra, hogy Szlovákián keresztül vezessen a kelet-nyugati árucsere fő ütőere, amiből az országnak számos előnye származna. A vasútvonal és a logisztikai központok tervezésével valamint kivitelezésével összefüggő feladatok több mint kétharmadának az elvégzése a szlovák vállalkozókra hárulna, továbbá Ágcsernyő és Pozsony között egy újabb teheráru-terminál, Csehország, illetve Magyarország határa mentén pedig átrakóállomások épülnének.

http://www.168ora.hu/globusz/transzszib-becsig-nyulhat-116341.html

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság Európai Unió Ukrajna V.Janukovics Sz.Arbuzov Ny.Azarov Orosz Föderáció gáz árak V. Putyin

Az új globális világrend dilemmái

2013.07.14. 15:42 KeményLászló

A nemzetközi viszonyok alakulása arra utal, hogy elkezdődött a kapcsolat rendszerek – s ezzel a geopolitikai befolyásolás – átrendeződése. A meghatározó „pólus” országokban 2012-13 években lezajlott (a szeptemberben esedékes németországit is ide értve) választások eredményeként berendezkednek azok a politikai (és ideológiai) erők, amelyek a belátható időben kialakítják a globális fejlődés stratégiáját és gyakorlatát. Ezzel véget ért a poszthidegháborús korszak. S, mindenki sorsát érintő kérdésként jelentkezik, hogy a jövő tendenciája az integrációk összekapcsolódó hálójában az együttműködés, avagy a szembefordulás lesz e a rendszerszervező. A politikai folyamatok, a politikusok megnyilatkozásai és a figyelmet érdemlő elemzések egyelőre többféle változatot prezentálnak.

A „G-8„ észak-írországi csúcsértekezletét követően az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői bejelentették, hogy tervezik a „történelem legnagyobb kereskedelmi egyezményének” aláírását. Az USA elnökének, Barack Obamának, az Európai Bizottság vezetőjének, Jose Manuel Barossonak és Nagy-Britannia miniszterelnökének, David Cameronnak az együttes sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy „ilyen lehetőség nemzedékenként csupán egyszer fordulhat elő, s mi arra készülünk, hogy megragadjuk ezt”.  Ez a szabadkereskedelmi megállapodás – David Cameron szavaival – „az export és a gazdasági növekedés ösztönzésére irányul”. Véleménye szerint „ilyen egyezmény sikeres megkötése nagyobb hatással lenne a világra, mint valamennyi eddigi hasonló egyezkedések összessége”.

Nem véletlen, hogy Alexandr Rar, német politológus – a Német Külpolitikai Tanács vezető elemzője, aki a német politikai elit legelismertebb konzulense a posztszovjet térség kérdéseit illetően – arról osztja meg gondolatait, hogy egyelőre miért nem realizálódnak az álmok a Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó térség “összeurópai házként” működését illetően. A globális folyamatok és az az európai – főként német – realitások rendszerszerű elemzéséből arra a következtetésre jut, hogy “az USA törekszik ellehetetleníteni az orosz-európai szövetség létrejöttét”. Miután az Egyesült Államoknak – véli A. Rar – “érdekében áll az európai jelenlétének megőrzése, nem engedheti be oda az orosz konkurenst”. Emellett azonban, “Amerika nem lehet ellensége az Orosz Föderációnak”. Egyszerűen, arról van szó, hogy “Washingtonnak saját kőkemény geopolitikai érdekei vannak”.

Ezek az amerikai érdekek hatással vannak az európaiak viselkedésére is. A.Rar már ezt érzékeli abban, hogy a “korábbi baráti melegség elveszett Moszkva és Berlin politikai dialógusából”. A német Bundestag pl. határozatot fogadott el, amely elítéli a “nem demokratikus tendenciákat az orosz belpolitikában”. Joachim Gauck, államfő pedig Németország példájának követésére szólította fel Oroszországot abban, hogy kérjen bocsánatot a totalitárius múltjáért. Természetesen a német viselkedés megváltozásában más okok is szerepet játszanak. Németországban olyan fiatal poltikus nemzedék van már hatalmon, amelyik nem élte át a hideg háborút. Erre az új elitre nagy hatással vannak a civil szerveződések és ebből adódóan rendkívül érzékenyek az emberi jogok érvényesülésére, az ellenzéki nézetek megjeleníthetőségére. A német politikusok ezért nem mélyülnek el az orosz, vagy az ukrán viszonyok történelmi formálódásába, hanem rendkívül agresszívam kérik számon, hogy miért kerülnek ellenzéki politikusok börtönbe, miért vannak törvénytelen üldöztetésnek kitéve, vagy akadályoztatva a választáson való részvételük.  

Egyre határozottabban érvelő elemzések szólnak arról, hogy az USA „rátelepszik” Európára, s ezzel ellehetetleníti a nemzetközi viszonyok alakulásának azt a változatát, amely feltételezte az Európai Föderáció létrejöttét Németország (és Franciaország) vezérletével, és összekapcsolódását az Oroszország köré szerveződő EurÁzsiai Szövetséggel. Ennek hátterében lényegét tekintve a globális világberendezkedés jövőjével kapcsolatos két koncepció ütközéséről van szó. Az USA továbbra is azt erőlteti, hogy egy-polusúvá lett a világ és ennek kell alávetnie magát mindenkinek. Oroszország a már megerősödött és tovább fejlődő többi polus – Kína, India, Brazilia, Dél-Afrika a „G-20” – egyenrangúsága mellett érvel. Az amerikaiak és az őket elfogadó európaiak azt hírdetik, hogy az emberiség egészének egységes értékrendszer szerint kell élnie. Az oroszok és a frissen megerősödött „polus-országok”, nemzetek a kulturális és érték sokféleség mellett törnek lándzsát. A „Nyugat” a helyi háborúk vérontásának megakadályozása és a polgári lakosság védelme miatt elfogadottnak tartja a beavatkozást bármely országban, még fegyveres intervenció formájában is. Oroszország az élharcosa az államok szuverenitása védelmének. A sort lehetne még folytatni, hogy világossá válljon milyen új kritériumok alapján különböznek a globális világrend stratégiai választásai. A konklúziót abban foglalhatjuk össze, hogy az USA egyedül kívánná uralni a folyamatokat, még esetleg elfogadva a „G-8”- t egyfajta „világ-kormányként”. Oroszország pedig – mintegy szóvivőként – ammelett érvel, hogy a megváltozott erőviszonyok közepette a globális világrend kérdéseit a „G-20” szintjén kell rendezni.

Ezek az általános megközelítések áthatják a konkrét együttműködési, szövetségkötési problémákat is. Különösen érvényes ez a következtetés Ukrajnára és a posztszovjet térség többi új államára. Az Európai Unió meghírdette a „Keleti Partnerség” politikáját, amely konkrét megállapodások realizálása előtt áll. Litvánia EU-s elnökségének időszakában, 2013 novemberében, Vilnusban kerül sor arra a csúcsértekezletre, ahol a már előkészített társulási megállapodások aláírására kerülhet sor Ukrajnával, Azerbajdzsánnal, Grúziával. Örményországgal és Moldovával. Ugyanakkor minden országgal kapcsolatban felmerülnek a fent vázolt általános kérdések: a társulás a teljes jogú tagság megelőlegezését jelenti e; milyen módon érinti az országok viszonyát Oroszországhoz; elősegíti e a részvételüket a globális folyamatok befolyásolásában?

Ukrajnát illetően a döntéseket továbbra is akadályozza az ország megosztottsága. Vannak, akik vagy-vagy alapon itélik meg az integrálódás lehetőségeit. Vagy csatlakozás az EU-hoz, leválva Oroszországról; vagy szövetség Oroszországgal (a Vámunióval, az EurÁzsiai Szövetséggel), elfeledve az európai „álmokat”. Ezeket az aggályokat igyekeznek eloszlatni az ukrán vezetők – V. Janukovics, államfő, Ny. Azarov, miniszterelnök és más illetékesek – tárgyalásai orosz és euróuniós vezetőkkel. Az EU bővítési biztosa, Stefan Füle az utóbbi látogatásai során országonként hansúlyozta: az „EU lehetővé teszi a társulási megállapodást és a Vámúnió tagságát egyazon ország számára”. Legutóbb Örményországban fogalmazta meg, hogy az „EU nem állítja őket „vagy-vagy” választás elé”. Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter is hasonlóan nyilatkozott. „Moszkva abból indul ki - mondta - hogy az Európai Unió és Oroszország kölcsönösen elismeri az unió keretében és a posztszovjet térségben zajló integrációs folyamatok összeegyeztethetőségét, és azt, hogy azok egymást kiegészítik”. Arra figyelmeztetett, hogy „ne állítsák mesterségesen egymással szembe ezeket a folyamatokat, ne ütköztessék azokat egymással”. 

Az alapállás mellett azonban vannak más jellegű problémák is. Ukrajna esetében ilyen – a német megközelítések értelmezésénél már említett – „emberjogi” probléma halmaz, s főként J. Timosenko ügye. Bizonyosra vehető – a háttér tárgyalások és a politikai folyamatok alapján –hogy az ország egészének az érdeke előbbrevaló, mintsem a volt miniszterelnök személyén bukjon meg.

Ukrajna jelenlegi vezetői abból indulnak ki, hogy „csupán akkor maradhat fenn magasan fejlett technológiával rendelkező gazdaságu országként”, ha képesek lesznek megőrizni az eddigi együttműködést a Vámunió országaival, és megtalálják az európai kapcsolatrendszerhez kötődés előnyeit is. Ez az „összekötő-kapocs” szerep lehet Ukrajna sikerének záloga. Arra azonban nagyon kell vigyázzni, hogy Ukrajna nehogy a „kétszék közé essen”.  

США и ЕС хотят заключить «самое большое торговое соглашение в истории»

текст: /Infox.ru

опубликовано  18 июн ‘13 04:53

 

источник: AP Photo/Stefan Rousseau, Pool

На саммите «Большой восьмерки» в Северной Ирландии ЕС и США объявили о планах подписать «самое большое двустороннее торговое соглашение в истории» и начали переговоры по этому вопросу.

По словам премьера Великобритании Дэвида Кэмерона, это соглашение будет направлено на стимулирование экспорта и роста экономики. По его мнению, успешное заключение такого соглашения оказало бы на мир большее воздействие, чем все другие подобные сделки вместе взятые.

На пресс-конференции, которую провели президент США Обама, глава Еврокомиссии Баррозу и Кэмерон, британский премьер заявил, что «такая возможность появляется раз в поколение, и мы намерены ей воспользоваться», передает Би-би-си. По словам Кэмерона, это соглашение может принести странам ЕС до 160 млрд долларов, 125 млрд долларов США и 135 млрд долларов другим странам мира. Оно повлечет создание двух миллионов рабочих мест и будет способствовать снижению цен.

Как заявил президент США Барак Обама, первый раунд переговоров пройдет в Вашингтоне в июле. Завершить его планируется к концу 2014 года. Американский президент выразил надежду, что торговый альянс между союзниками через Атлантику окажется столь же прочен, как и политический.

 

 

 

http://www.ruvek.ru/?module=articles&action=view&id=8210

2.07.2013

«Россия станет другой Европой»

Немецкий политолог Александр Рар размышляет о том, почему мечты об общеевропейском доме от Лиссабона до Владивостока пока не стали реальностью

На Западе трудно найти эксперта, который бы так глубоко знал и понимал Россию, как немецкий политолог, писатель и публицист Александр Рар. Причина очевидна – будучи потомком русских эмигрантов первой волны, он всегда ощущал себя человеком двух культур и мечтал о сближении нашей страны с Европой. Распад СССР и начало демократических реформ Александр Глебович застал в 30-летнем возрасте корреспондентом и аналитиком радиостанции «Свобода». Впоследствии Рар работал в Германском Совете по внешней политики, консультируя немецкую политическую элиту по поводу ситуации на постсоветском пространстве. Наряду с этим он завоевал популярность и авторитет своими статьями и книгами о нашей стране, написав целый ряд бестселлеров - «Немец в Кремле», «Россия жмёт на газ» и «Куда пойдет Путин». С недавних пор Александр РАР является научным директором Германо-российского форума и работает консультантом в энергетическом бизнесе. Сегодня известный политолог и постоянный эксперт «НВ» размышляет о причинах охлаждения отношений между Москвой и Берлином и ценностных спорах между российскими и западными элитами. 

 «США стремятся не допустить появления российско-европейского альянса» 

- В европейской элите наметилась тенденция – Россию всё чаще воспринимают как страну, которая находится на отшибе мировой политики и не может претендовать на место в новой Европе. Раньше роль «адвоката Москвы» на Западе брала на себя Германия, но за последние месяцы отношения между нашими странами заметно ухудшились. Это никак не сказывается на экономике, торговле, культурных программах, обмене молодёжью и учёными – во всех этих сферах дела обстоят как нельзя лучше. Но на политическом уровне диалог между Москвой и Берлином лишился прежней теплоты. Так, немецкий бундестаг принял резолюцию, осуждающую «недемократические» тенденции в россиийской внутренней политике, а в июне президент Йоахим Гаук призвал Россию последовать примеру Германии и покаяться за своё тоталитарное прошлое. 

С чем же связано охлаждение в российско-немецких отношениях? В России считают, что всё дело в «кознях Вашингтона». Но не надо приувеличивать возможности Вашинтгтона. Правда, что Америка действительно пытается влиять на стратегию Германии через свои аналитические центры и «фабрики мысли». Правда, что США стремятся не допустить появления российско-европейского альянса поскольку в интересах Соединённых Штатов – сохранить свое присутствие в Европе, не допуская туда российского конкурента. Но при этом Америка – не враг РФ. Просто у Вашингтона свои жесткие геополитические интересы.  

Но если не Америка поссорила Россию с Европой, то, может быть, всё дело – в позиции нынешнего руководства Германии? Действительно, в отношениях между Путиным и Шрёдером, Ельциным и Колем было больше теплоты, чем в отношениях Путина и Меркель. Ангеля Меркель выросла в ГДР – в несвободном государстве. Многие восточные немцы не могут простить Советской России 45-летнюю оккупацию. Конечно фрау Меркель вынуждена вести дела с Путиным как с легитимным лидером новой России. Но не секрет, что в руководстве Германии ставку сделали на втором президентском сроке более либерального Дмитрия Медведева. С политической арены Германии уходят политики поколения Коля, которые благодарны России за содействия в процессе воссоединения Германии. Поколения Коля хорошо понимало, что мирный развал СССР и бескровное разрушение Берлинской стены – большое счастье в истории. Все могло пойдти по гораздо худшему сценарию. Теперь в Германии у власти более молодое покаление политиков, которое не помнит Холодную Войну. Оно желают увидеть в России ту же либеральную политическую модель, что и в Польше или Чехии и не понимает, почему переход России из тоталитарного прошлого в демократическое будущее так затягивается. Молодые немецкие политики напоминают России, что та ведь сама подписала 20 лет тому назад все хартии по правам человека. Теперь они требуют, чтобы Россия свои обязательства выполняла. 

Но неправильно было бы сбрасывать все проблемы похолодание в отношениях между Россией и Германией на политиков. Немецкие политики гораздо больше зависят от общественного мнения чем российские. В Германии за последние годы сформировалось мощнейшее гражданское общество, со своими институтами и идеологией. Политик, который не вписывается в здешний «мэйнстрим» - самоубийца, потому что становится неизбираемым. 

«Немецкие НПО – на стороне российской оппозиции»

Эта тенденция стала набирать обороты сравнительно недавно. В Германии в последние 20 лет заметно укрепилось гражданское общество – роль всевозможных неправительственных организаций (НПО) возросла настолько, что впору можно говорить об НПО-изации нашей внешней политики. Только не нужно думать, что подобные объединения спонсирует ЦРУ и прочие спецслужбы, – просто немцы любят жертвовать деньги на разные благородные цели и чувствовать себя борцами за всеобщую «свободу, толерантность, равноправие». Такова особенность развитого гражданского общества – людям кажется, что они творцы нового общественного порядка, основанного на еще большей справедливости.  

Надо сказать, что в России тоже растёт гражданская активность, но она пока носит другой характер. У вас НПО занимаются в основном социальными вопросами, тогда как в Германии некоммерческие организации участвую в политике. Двадсать лет тому назад в нашем гражданском секторе начали задавать тон гуманитарные фонды типа Greenpeace или Amnesty International – сегодня таких организаций гораздо больше. Все они видят свою священную миссию в улучшение мира через продвижении идей свободы и демократии и защиты прав человека на всей планете. Эти цели становятся все более модными, во всяком случае о них заботятся у нас больше, чем о вопросах экологии, инвалидах, беженцах, матерях-одиночках или бездомных животных, как это было раньше.  

Мне кажется, что описанные тенденции связаны с меняющимся на глазах мировом порядке. Роль государства на Западе уменьшается, государственные границе в Европе исчезают, общества европейские по новому самоорганизовываются и влияют на политику. В России на все это развитие смотрят с определенным опасением. Россию и Запад объединяют христианские ценности, но постояно расширять рамки для безмерной индивидуальной свободы, давать все больше и больше прав меньшинствам, в России, которая в первую очередь заботится о внутренней стабильности, многим кажется неправильным. В традиционном христианском понимание свобода имеет все таки другое значение. Но Запад уже давно живет в постхристианском мире, где универсальные ценности меняются – вот поэтому такой разрыв сегодня между пониманием универсальных ценностей в России и на Западе. В том числе в Германии, люди подчас даже агрессивно воспринимают ситуацию в России или на Украине, где оппозиционных политиков сажают в тюрьмы, незаконно преследуют, не подпускают к выборам. Когда в соседнем государстве нарушают демократические права и манипулируют демократическими институтами, это вызывает у нас на Западе негативную реакцию. 

Неудивительно, что на этом фоне представители гражданского общества в Германии солидаризируются  с российской либеральной оппозицией. Ведь ее политическую борьбу за либеральное право, они воспринимают как свою. Наши политики, близкие к НПО, тоже защищают «порабощённых российских оппозиционеров», потому что по духу они Западу ближе. С их точки зрения исторический долг Германии, после того пути который Германия прошла после капитуляции 1945 года, состоит в том, чтобы защищать приследуемых и порабощенных. В России двадцать лет фактически небыло политзаключенных. Теперь, с точки зрения западных правозащитников, они в России опять появились. Их и защищают, как в свое время защищали диссидентов в СССР.  

Мои российские знакомые часто спрашивают меня, неужели стратегия Германии заключается в превращение России в демократию. А мне на этот вопрос трудно ответить, потому что я должен сказать, что другая стратегия у нас не просматривается. Может она и есть, но на поверхности лежит повестка дня представителей гражданских сил – помочь российскому гражданскому обществу приобрести ту же роль, которое оно играет на Западе. Российским политикам этого не понять, потому что они придерживаются традиционнго взгляда на политические процессы. На самом деле, гражданское общество в Германии имеет колосальное влияние. Я рекомендую российским политикам более внимательно присмотреться к фактору «мягкой силы» в политике. Он становится решающим. В России подрастает новый средний класс горожан, с которым власть должна будет говорить вскоре тем же языком мягкой силы. Но сегодня в германо-российских спорах мы имеем дело с конфликтом не между государствами, а между политизированным гражданским сектором в Германии и государственной элитой России. 

«РФ и ЕС – разные культурные миры» 

Россию и Европу действительно разделяет пропасть непонимания, возникшая из-за конфликтов на почве ценностей и серьёзных культурных различий. В России восстанавливается потерянная культура христианская – люди опять ходят в церкви, верят в Бога, предают большое значение семье, патриотизму и национальным традициям. В Европе ставят во главу угла идеалы свободы, защиты прав человека и самореализации каждой отдельной личности. Во всех ведущих западных странах со стремительной скоростью и небывалым размахом принимаются законы об укреплении прав меньшинств, в том числе сексуальных. В России такого рода законы немыслимы, и не потому, что россияне – ретрограды и гомофобы, а потому, что Россия не может, после того как вот вот стала неохристиансой страной, сразу прыгнуть в постмодернизм. Людям после 80 лет коммунизма, впитали забытые традиционные ценности, они сперва должны укоренится.  

Глубинные духовные противоречия, как мне представляется, порождает между нами и серьёзные политические разногласия. Если вы будете дискутировать с современным немцем, то он до хрипоты будет вам доказывать, что в сегодняшнем мире границы не играют никакой роли и человечество идёт по пути объединения на базе универсальных принципов. Яркий тому пример – Евросоюз. И попробуйте ему сказать, что вмешиваться во внутренние дела других стран недопустимо! На это он ответит вам, что русские представления хороши для XIX века, но современным реалиям уже не соответствуют. Ведь сегодня самое главное, что стоит выше закона и конституции, - это  общечеловеческие ценности, такие как свобода, демократия и права человека. Нарушать их – недопустимое святотатство.

По сути, речь идёт о столкновении двух концепций будущего мироустройства. Запад выступает за однополярный мир, а Россия ратует за многополярность. Европейцы полагают, что человечество должно разделять общие ценности, а россияне поддерживают идею культурного и ценностного многообразия. Запад ради прекращения кровопролития и защиты мирного населения оправдывает вмешательство в дела других стран вплоть до военных интервенций, а Россия стоит на страже государственного суверенитета. Европейцы считают традиционную философию международных отношений устаревшей и архаичной, а россияне призывают всех руководствоваться нормами веками действующего международного права. Запад не прочь сохранить «Большую Восьмерку» в качестве мирового правительства, а Россия считает, что вопросы мирового порядка должны теперь решаться на уровне «Большой Двадсатки» и БРИКС. 

 Что и говорить, столько глубокие разногласия будет трудно преодолеть. Причём в современном мире, где Европа и Америка активно продвигают свои ценности, россиянам (а также китайцам и индусам) крайне непросто донести свою точку зрения и объяснить суть нынешних противоречий. Россия ведь не может выйти и сказать: «Мы против демократических ценностях», ведь она так и не считает. Тогда в чём проблема?

«Лавировать между Азией и Европой, Римом и Византией» 

Как человек, выросший в Германии и считающий себя также представителем западной культуры, я считаю демократию безусловным благом для человечества. Современное европейское общество, где каждый человек может себя реализовать, кажется мне огромным достижением. Экономическая и политическая система должны быть сугубо правовыми – люди обязаны действовать сугубо в рамках закона и чувствовать, что закон их защищает. По моему глубокому убеждению, такое развитие не может иметь альтернативы. 

Но вместе с тем я не хочу, чтобы Россия становилась в Европе мальчиком для битья и чтобы из критики российской политики делалась догма. Как историк, я отлично понимаю, насколько тяжело России влиться в современную европейскую цивилизацию после того, как почти что весь 20 век Россия развивалась по совсем другому пути. Я всегда призываю своих западных коллег к терпению. 

Тем, кто сейчас безжалостно критикует РФ за отсутствие демократии, мне бы хотелось напомнить, какой была Россия 25 лет назад, после окончания холодной войны. Нам в Европе ещё очень повезло, что сценарий распада СССР и восстановления отношений между Москвой и Западом пошли в 1990-е годы по наиболее благоприятному пути. А ведь тогда был возможен и югославский, и северокорейский сценарий! 

Я прекрасно понимаю, что некоторые поколения россиян не могут считать демократию высшей ценностью, как это принято у нас в Германии. Ведь эти люди пережили лихие девяностые, когда демократические идеалы дискредитировал олигархический разгул, тотальная нищета и политический хаос. Я понимаю, почему в России существует настолько сумасшедшая коррупция: она родилась в трудную ельцинскую эпоху, когда люди боролись за своё выживание. Но я понимаю и людей, которым весь 20 век твердили, что частная собственность и свобода предпринимательства – это криминал, а теперь стали втолковывать, что это, наоборот, высший идеал. Разве можно за считанные годы перестроить человеческие менталитет? 

По моему глубокому убеждению, процесс трансформации займёт у России гораздо больше времени, чем у Польши, Чехии или Венгрии. Это страны Восточной Европы, всегда принадлежавшие к западному культурному пространству, могли легко отринуть коммунизм, вступить в ЕС и НАТО и начать играть по западным правилам. Россия же не может так просто войти в Евросоюз – тяжёлый груз исторического прошлого ещё долго будет оставаться препятствием на этом пути. Ведь как было на протяжении последних 500 лет? Россия всегда искала свою Европу, она хочет быть Европой, но не западной Европой – своей восточной или «византийской». По моим ощущениям, средний россиянин чувствует себя европейцем, но при этом желает отличаться от немцев, французов, англичан или поляков. Русские не хотят, чтобы их постоянно учили.   Эти глубокие ментальные противоречия имеют глубокие исторические корни. Современный ЕС – наследник Западной Римской империи, тогда как Россия – духовная дочь Византии. Она принадлежит к православной культуре, которой присуще особое восприятие права, справедливости, плюрализма, коллективизма, патриархальности и веры. И эти вещи не вычеркнешь так просто из сознания людей. Как человек, выросший в Германии одной ногой в среде старой белой русской эмиграции, я отлично помню напряжённые споры о будущем России, которые велись в этих кругах. Эти два полюса я называю сахаровским и солженицинским. В чём между ними различие? Академик Сахаров говорил, что для России главное – это свобода, даже если при попытке её обрести придется пожертвовать империей. Держава – менее важная ценность, чем свобода личности. Солженицын же полагал, что Россия после отказа от коммунизма и тоталитаризма не должна идти к полной демократии. Ей нужно сберечь собственную державность, которая единственно убережёт уникальную русскую культуру и духовную самобытность. 

Вот эти споры между сторонниками свободы и сильного государства, западниками и славянофилами, европейскими ценностями и особым путём – это вечная судьба России. Они воспроизводят себя из века в век и, наверное, даже через 50-100 лет будут существовать на очередном витке исторической спирали. И этот внутренний конфликт придаёт России сложность, глубину и многогранность. Поэтому мудрость политической элиты состоит в том, чтобы лавировать – между Азией и Европой, между византийским духовным наследием и римским правом, между царизмом и демократией, между христианством и исламом. Россия хочет всё-таки в XXI веке создать свою собственную непростую идентичность – но глобальный мир вокруг на это будет смотреть с настороженностью, поскольку умом Россию не понять.

Заметки на полях 

О параллелях между РФ и ФРГ  

– В какой-то степени современное российское общество можно сравнить с ФРГ в послевоенный период. Ведь что представляла собой Германия через 23 года после разгрома нацизма? Гражданское общество практически отсутствовало, канцлер Конрад Аденауэр позволял себе авторитарные замашки, народ радовался потребительскому буму, люди исповедовали традиционные ценности, в семьях было по несколько детей, а христианские церкви пользовались высоким моральным авторитетом. 

Но в 1968 году грянула студенческая революция, ставившая целью сокрушить старые традиционные порядки и добиться большей демократии. Свергнуть существующую власть молодым бунтарям не удалось, но они изменили немецкую политическую культуру, сделав её более либеральной и современной. В итоге, правящая элита и общество пришли к разумному компромиссу, и в Германии сложилась гибкая политическая система, при которой во власти сменялись консерваторы, либералы, социал-демократы и впоследствии партия зелёных. 

Возможно, похожее общественное движение уже появляется в России. В результате, российская политическая система вынуждена будет более гибко реагировать на запросы населения. Во всяком случае, городской средний класс уже требует, чтобы к его голосу прислушались. 

О сталинизме 

– Россия не пошла по пути Германии, которая после войны стала во все стороны каяться за преступления нацизма. Во-первых, Россия не развязала Вторую Мировую Войну а сама стала жертвой гитлеровского нападения. Россия также не проиграла Холодную Войну, а сама избавилавь от коммунизма. Но забвение преступлений Сталина, попытки его реабилитировать, разговоры в духе «Зато он построил сильную Россию» не оздоровят российское общество. России надо не покояние, но реабилитация жертв сталинизма – только тогда состоится примирение между потомками палачей и потомками их жертв. России нужна прививка от тоталитаризма – чтобы он уже никогда не повторился.  

О подъёме Германии  

– На фоне большинства стран ЕС, переживающих тяжелейший долговой кризис, немецкая экономика находится на подъёме. Заводы получают новые заказы, экспорт бьёт рекорды, а безработица находится на удивительно низком уровне. Всё это стало возможно благодаря болезненным, но необходимым реформам, которые провел в начале века Герхард Шрёдер.

Но немцы ставят свои успехи  в пример споткнувшимся южноевропейским странам. Поэтому в Греции, Италии и Испании заговорили о появлении «четвёртого рейха» - мол, Германия будет всю Европу «строить» по своему вкусу, используя экономические рычаги. Такие разговоры не имеют ничего общего с реальностью. Германия по-прежнему хочет быть интегрирована в общую Европу и признаной соседями. В этом её исторический, нелицемерный интерес.  Германия вынесла громадные уроки из поражения во Второй мировой войне и не будет больше заставлять другие народы плясать под её дудку. 

Но здесь важно сделать одну серьёзную оговорку. Немцы могут долго рассуждать о том, как им хочется быть скромными, интегрироваться и искать гармонию. Но они всё равно очень гордятся своим послевоенным опытом и последними успехами во время кризиса. Это делает их самонадеяными. Соседи Германии чётко улавливают поучительный тон, с которым представители немецкой элиты часто говорят о европейском кризисе. Ворос здесь в выстраивание грамотной коммуникации. 

 Подготовил Михаил Тюркин

«Невское время»

 


Moszkva átlátható keleti partnerségi politikát vár el az EU-tól

Kegyes Csilla,

Moszkva, 2013. július 10., (MTI) - Oroszország azt várja el, hogy Európai Unió (EU) keleti partnerségi politikája átlátható legyen - közölte szerdán az orosz külügyminiszter, miután fehérorosz kollégájával tárgyalt Moszkvában.

    Szergej Lavrov azt reméli, hogy Brüsszel nem politizálja át kapcsolatai fejlesztését a kelet-európai országokkal. Közölte, hogy erre utaló próbálkozásokat tapasztaltak. Az orosz diplomácia vezetője értésre adta, hogy Moszkvának távol sem közömbös területen zajlik az Európai Unió keleti partnerségi programja. "Abban a térségben, ahol barátaink élnek, beleértve szövetségeseinket, stratégiai partnereinket" - hangoztatta Lavrov.
    Moszkva abból indul ki, hogy az Európai Unió és Oroszország kölcsönösen elismeri az unió keretében és a posztszovjet térségben zajló integrációs folyamatok összeegyeztethetőségét, és azt, hogy azok egymást kiegészítik. Arra figyelmeztetett, hogy ne állítsák mesterségesen egymással szembe ezeket a folyamatokat, ne ütköztessék azokat egymással. 

Vladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter kijelentette: Minszk azon országokkal szándékozik fejleszteni a kapcsolatokat, ahol fogadókészség van erre. Az Európai Unió Fehéroroszországgal szembeni büntetőszankcióit egyáltalán nem normális jelenségnek nevezte, azokat el kell törölni - mondta. A fehérorosz diplomácia vezetője arra a kérdésre, hogy országa részt vesz-e a Litvániában novemberre tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozón azt válaszolta: Minszkben nyugodtan figyelik a rendezvény körül zajló folyamatokat, vitákat. Hozzátette: "amennyiben az Európai Unió érdekelt a párbeszédben Fehéroroszországgal, akkor ennek egyenlő jogokon alapuló dialógusnak kell lennie, bármiféle zsarolás, nyomásgyakorlás és ultimátumok nélkül". Vladzimir Makej azt is elmondta, hogy Minszk a jelenlegi szakaszban érdekelt abban, hogy részt egyen az EU keleti partnerségi kezdeményezésében, abból haszna származhat. 

Litvánia, az Európai Unió idei második félévi soros elnöke a novemberi vilniusi csúcstalálkozóra tervezi tető alá hozni az unió és Ukrajna társulási megállapodásának aláírását.

Штефан Фюле: Евросоюз не ставит Армению перед выбором "или, или"

Марианна Мкртчян

 11 июля,

 http://www.arminfo.am/index.cfm?objectid=E2CBC4F0-EA04-11E2-A9410EB7C0D21663

 

 Евросоюз не ставит Армению перед выбором "или, или". Об этом 10 июля в Ереване заявил Комиссар ЕС по вопросам расширения и европейской политики соседства Штефан Фюле. "Я не могу сказать, оказывается ли такое давление со стороны России, хотя я слежу за новостями, и знаком и с повышением цен на газ, и с рядом других возникших вопросов. Но в наших отношениях с партнерами нет места давлению", - подчеркнул он.

По его словам, если поставить вопрос, ограничит ли подписание Ассоциативного соглашения взаимодействие Армении с другими странами, то ответ будет однозначно нет. При этом он добавил, что это позволит Армении еще больше укрепить свои позиции. В тоже время он подчеркнул, что между двумя интеграционными проектами должна быть элементарная совместимость. "Мы говорим нашим партнерам, что Ассоциативное соглашение "Восточного партнерства" не является задачей цивилизации. Мы не принуждаем наших партнеров уменьшать отношения с Россией. И то же самое мы говорим Москве. Мы будем лишь поощрять сотрудничество с РФ в тех сферах, которые исходят от интересов Армении", - заявил Фюле.

12.07.2013 19:33

 

 

 

http://regnum.ru/news/polit/1681231.html#ixzz2YdSt9x6h
http://regnum.ru/news/polit/1681231.html

 

Киев: ЕС разрешает и соглашение об ассоциации, и быть членом Таможенного союза

"Возможность сохранения Украины как государства с высокотехнологическими предприятиями и отраслями остается только в направлении сотрудничества с Таможенным союзом", - заявил 8 июля в интервью изданию "Главком" представитель Украины в Евразийской экономической комиссии заслуженный экономист, экс-министр экономики Виктор Суслов, на прошлой неделе назначенный на этот пост.

"Если не бороться, ничего не добьешься. То, что страны Таможенного союза являются основным торговоэкономическим партнером Украины - общеизвестно. Как бы то ни было, это 34 % украинского экспорта, в то время как в ЕС уходит 28%. Более трети экспорта в Таможенный союз - это машиностроение, сотрудничество в космической, авиационной отраслях, военно-промышленном комплексе, в то время как в Евросоюз мы, в основном, поставляем сырье. Поэтому сотрудничество с Таможенным союзом имеет решающее значение, хотя оно и переживает сложные времена - есть много нерешенных проблем и с Россией и с другими членами ТС, достаточно много конфликтных вопросов в экономическом сотрудничестве", - признал Суслов.

"Конечно, не стоит преувеличивать роль и функции наблюдателя при Евразийской комиссии. Вполне понятно, что я буду прилагать все усилия, чтобы это сотрудничество эффективно развивалось в интересах Украины. Но это не значит, что мне могут быть даны какие-то собственные полномочия для решения этих проблем. По крайней мере, важно быть в курсе событий, участвовать в подготовке документов, присутствовать на заседании комиссий, иметь возможность изложить нашу позицию, своевременно ознакомиться с проектами готовящихся документов, предлагать, чтобы в них были учтены интересы Украины. А дальше будет видно - я не сомневаюсь, что после этого очень важного шага по сближению с Таможенным союзом будут другие. И хотел бы напомнить, что проект соглашения об Ассоциации с ЕС и Зоне свободной торговли в 39-й статье разрешает Украине быть членом других таможенных союзов. При определенных обстоятельствах одно другому не противоречит и, надеюсь, что Украина сможет стать членом Таможенного союза", - подчеркнул чиновник.

Отвечая на возражение, что в самом Таможенном союзе говорят, что так не получится, Суслов отметил: "Я в этом случае отсылаю к 39-й статье. С точки зрения проекта соглашения с ЕС так делать можно".

Как сообщало ИА REGNUM, 14 июня советник президента Российской Федерации Сергей Глазьев заявил, что если Украина подпишет соглашение об ассоциации с ЕС, это означает, что мы сможем быть вместе в Евразийском экономическом союзе и Таможенном союзе только в том случае, если Россия подпишет точно такое же соглашение с Евросоюзом. "Но для России на сегодняшний день это соглашение неприемлемо, поскольку оно носит дискриминационный характер", - сказал Глазьев. "Тот статус наблюдателя, которые мы планируем учесть при формировании договорно-правовой базы ЕЭП, будет предоставляться лишь тем странам, которые изъявили готовность и желание вступить в ЕЭП. В этом мы видим смысл статуса наблюдателя, как первый шаг к совместной работе по участию в общем интеграционном объединении", - отметил он.

Бескомпромиссная дружба

Очередной визит Николая Азарова в РФ был посвящен "позитивному обсуждению будущего". Украинский премьер поговорил с российским на множество тем, но по животрепещущим вопросам заявления были скромны. Однако о значимости ТС и важности бесперебойного транзита газа в Европу Киеву напомнить не забыли.

Проблема двух стульев

Летняя поездка Николая Азарова в Сочи заранее презентовалась как непременный разговор о газе. "Тема закачки газа в ПХГ будет обсуждаться на переговорах в Сочи", - обнадеживал 11 июля министр энергетики Эдуард Ставицкий. Состав делегаций с обеих сторон действительно выглядел многообещающе: от Украины собирались ехать и "энергетический" вице-премьер Юрий Бойко, и председатель правления Нафтогаза Евгений Бакулин, а с российской стороны ждали присутствия "рулевого" Газпрома Алексея Миллера. С другой стороны, сочинский визит давал возможность представить партнерам недавно назначенного представителя Украины при Евразийской экономической комиссии Виктора Суслова, а, значит, без разговора о торговле дело обойтись не могло.

Судя по официальным заявлениям, Киев считает состоявшийся 12 июля "конструктивный обмен мыслями" удачным. "Я доволен результатами встречи, я назвал бы ее очень конструктивной, нужно чаще встречаться и по-дружески, по-товарищески обсуждать все общие проблемы. Сегодня мы продвинулись по всем проблемным вопросам", - резюмировал Николай Азаров. Но российский премьер был настроен несколько жестче. "Сегодня мы потратили довольно много времени для того, чтобы выяснить, в каком состоянии находятся наши отношения, и констатировали, что, с одной стороны, они развиваются, и в целом существует масса хороших проектов, по которым мы можем и дальше эти отношения выстраивать, а с другой стороны, есть нерешенные проблемы", - указывал Дмитрий Медведев. И, хотя перечень таких проблем к заявлениям не прилагался, некоторые оговорки позволяли делать выводы об их "происхождении".

К числу "хороших проектов", по всей видимости, относятся упрощение таможенных процедур в поездах, обсуждение создания зернового пула, "вопросы активизации сотрудничества в инновационной, космической сферах, в области авиастроения" – так, например, стороны вспомнили о совместном производстве "Руслана" – Ан-124. Также, по словам участников, переговорщики поднимали и тему приближающ

Szólj hozzá!

Címkék: USA Európai Unió V.Janukovics A.Rar globális vlágrend G-8 G-20 EurÁzsiai Szövetség Ny.Azarov

Orosz-ukrán kapcsolatok: realitás és perspektívák

2013.07.07. 14:48 KeményLászló

Néhány hónappal az Európai Unió Keleti Partnerség csúcstalálkozójától - amelyet a litván fővárosban, Vilnusban tartanak novemberben, s amelyen előreláthatóan Ukrajna társult tagi státuszt kaphat az EU-tól – annak a tábornak a hívei, akik az ország közeledését inkább Oroszország irányában támogatják, összefogtak érveik érvényesítése érdekében. Június végén Moszkvában nemzetközi konferenciát szerveztek – “Orosz-ukrán kapcsolatok: realitás és perspektívák” címmel – amelyen megvitatták a két állam viszonyának jövőjét.

Az MGIMO meghívására magas rangú vendégek, orosz és ukrán parlamenti képviselők, üzletemberek, tudósok vettek részt és fejtették ki nézeteiket. A konferencia fő témája az esetleges orosz-ukrán integráció volt: miként alakult úgy, hogy Ukrajna közelebb került Európához, mint Oroszországhoz; mi akadályozza a két állam integrációját; megőrződhető e a két testvéri nép barátsága?

A konferenciáról részletes tájékoztatást adott a Nezaviszimaja Gazéta 2013. június 27-én, és ezt az összefoglalót szemlézte az oroszvilag.hu. Mindkét anyagot az alábbiakban tesszük közzé.

 Konferencia az orosz-ukrán kapcsolatokról

A Gazprom eltaszítja Ukrajnát Oroszországtól

 .  A konferenciát Szergej Nariskin, a Duma elnöke nyitotta meg, aki azt hangsúlyozta, Oroszország szeretné Ukrajnát a FÁK keretében létrejövő integrációs projektek valamelyikében látni. Akik ellenzik Ukrajna csatlakozását a Vámunióhoz, azok általában szembeállítják az európai és az eurázsiai integráció gondolatát, ám Nariskin szerint ebben nincs ellentmondás, hiszen jelenleg egy, Lisszabontól Vlagyivosztokig elterülő egységes gazdasági övezet kialakítása van folyamatban.

Georgij Krjucskov, az Ukrán Fórum nevű társulás elnöke szerint abban, hogy Ukrajna jelenleg inkább Európa felé húz, jelentős szerepe van a Gazprom rövidlátó politikájának, s annak, hogy Kijev energetikai függetlenségre törekszik. Míg Ukrajna 2009-ben 52 milliárd köbméter gázt vásárolt a Gazpromtól, 2013-ban már csak 26 milliárdot, ami 2014-ben tovább csökkenhet. Ennek következtében Ukrajna akár fel is mondhatja a 2010-ben kötött harkovi megállapodást.

Vlagyimir Olejnyik ukrán parlamenti képviselő szintén a Gazpromot bírálta, de szerinte nem az orosz óriáscég árképzési politikája kell legyen az ukrán-orosz kapcsolatok alapja. Olejnyik Mihail Gyeljagin orosz közgazdászt idézve a Gazprom politikáját hibásnak, „egoista energetikai feudalizmusnak” nevezte. Oroszország a harkovi egyezmény ellenére kirívóan magas árat kér a gázért, amivel csak elidegeníti Ukrajnát Oroszországtól.

Az Antonov cég mérnöke, Dmitrij Kiva arról beszélt, hogyan állt le egy jelentős, közös orosz-ukrán projekt 2012 őszétől, az An-70-es repülőgépek gyártása. Oroszország gátolja a projekt megvalósítását, amivel maga is sokat veszít, hiszen nincsenek olyan repülőgépei, amelyekkel Kína, az USA és Európa is rendelkezik. Ezzel helyet teremt a konkurenseknek.

 http://oroszvilag.hu/?t1=posztszovjet_terseg_hirei&hid=4155

„Газпром" оторвал Украину от Таможенного союза

Сторонники интеграции стран СНГ ищут возможности сближения Киева и Москвы

автор: Андрей Баталин

За несколько месяцев до ноябрьского саммита «Восточное партнерство», на котором Украина может получить статус ассоциированного члена ЕС, сторонники сближения республики с Россией решили объединиться. В Москве они провели международную конференцию «Российско-украинские отношения: реалии и перспективы», на которой обсуждали будущее отношений двух государств. Главные вопросы – как получилось, что Украина оказалась ближе Европе, чем России, что мешает интеграции двух государств и сохранится ли дружба между братскими народами.

 На международную конференцию «Российско-украинские отношения: реалии и перспективы» в МГИМО собрались российские и украинские парламентарии, бизнесмены, а также эксперты – экономисты и политологи. Открывая конференцию, председатель Государственной Думы РФ Сергей Нарышкин обозначил линию российского руководства: «Мы не скрываем, что хотели бы видеть Украину в рамках интеграционных прогрессов, разворачивающихся на пространстве бывшего СНГ. Противники участия Украины в Таможенном союзе противопоставляют европейскую и евразийскую интеграцию. Но я считаю, что европейское объединение в исторической перспективе – часть глобальной интеграции. Мы идем к созданию общего экономического пространства от Лиссабона до Владивостока». Однако братская республика сейчас больше тяготеет к Старому Свету. Частью договора об ассоциации Украины в ЕС станет положение о создании зоны свободной торговли (ЗСТ) между республикой и Евросоюзом, и Киев рассчитывает после вступления в силу договора существенно увеличить товарооборот с ЕС. Однако на сближение с Украиной рассчитывает и Россия, которая пытается заманить республику в Таможенный союз и создаваемый Евразийский экономический союз. Поскольку Киев не готов пока вступать в эти структуры, Москва неоднократно заявляла, что будет вынуждена защищать свои рынки в случае создания зоны свободной торговли между Украиной и ЕС. О метаниях Украины между ЕС и ТС ранее уже не раз сообщала «НГ».

«Я был в числе представителей украинской общественности – организаторов этой встречи, – рассказал ответственный секретарь общественно-политического объединения «Украинский форум» Георгий Крючков. – Мы озабочены тем, как складываются отношения между нашими странами. Россия быстро теряет украинский рынок энергоресурсов, а Украина стремительно идет по пути евроинтеграции, все больше отдаляясь от Российской Федерации. Ускоряют евроинтеграцию Украины хозяйственный спор между «Газпромом» и «Нафтогазом Украины», а также недальновидная политика российского газового монополиста». По данным Крючкова, в 2009 году из-за высоких цен, установленных на российский газ, Украина закупала у «Газпрома» 52 млрд. куб. м природного топлива, в 2013 году – лишь 26 млрд., а на следующий год может приобрести лишь 18 млрд. «Это приведет к тому, что могут быть денонсированы Харьковские соглашения, Черноморский флот РФ выдворят из Крыма, Украина будет втянута в НАТО, свернуты возможности для российских деловых кругов, введен визовый режим с Россией, будет вытесняться русский язык», – полагает Крючков.

Ценовую политику газового монополиста критиковал и депутат Верховной Рады Украины Владимир Олейник. «Хозяйственная деятельность «Газпрома» не должна быть фундаментом российско-украинских отношений, – заявил парламентарий. – Готовясь к поездке в Москву, я прочел доклад вашего известного экономиста Михаила Делягина, который вызвал бурную дискуссию в политических и экономических кругах Украины. Доклад квалифицирует политику «Газпрома» как ошибочную, как «эгоистичекий энергетический феодализм». Россия устанавливает для нашей страны одну из самых высоких в Европе цен. И даже Харьковские соглашения, за которые нас критикуют оппоненты в Раде, не изменили эту позорную ситуацию. Чего добивается Россия? Превращения Украины во враждебное государство? Много говорится о братских украинском и русском народах, но получается, что немцы России больше братья, если им продают газ дешевле, чем нам». Владимир Олейник призвал разработать совместную энергетическую стратегию России, Украины и Евросоюза. «Наиболее приемлемый путь – создание международного консорциума при участии Украины, России и Евросоюза. Россия заинтересована в безопасных поставках газа к клиентам в Европе, Украина – в обновлении ГТС. А Европа получает стабильных партнеров, – считает украинский парламентарий. – Газ – это стратегическое преимущество России, но безудержное стремление заработать как можно больше именно сейчас лишает две страны будущего».

Генеральный конструктор НТК «Антонов» Дмитрий Кива рассказал о том, как забуксовал один из «двигателей» российско-украинского сотрудничества – проект выпуска транспортного самолета Ан-70. «Российская сторона, по сути, застопорила сотрудничество по Ан-70. С октября 2012 года у нас не принимают документацию на серийное производство нашего самолета», – возмущается Кива. «Мы упускаем время, теряем наши преимущества в борьбе за рынок. У нас есть заказчики во многих странах, но без России, ее огромного рынка нам будет трудно. Но и Россия много теряет – у нее нет сейчас самолета, аналоги которого есть в США, Европе и Китае. В результате этой паузы в производстве АН-70 выигрывают наши общие конкуренты».

Экономист Сергей Глазьев предостерег соседей от опрометчивой интеграции с Евросоюзом: «Согласно соглашению с ЕС, Украина перестает быть самостоятельным членом экономических отношений. Принимая на себя односторонние обязательства, Украина не входит в ЕС, без пошлин впускает продукцию партнеров, но все квоты на ее продукцию сохраняются. При этом европейцы будут мониторить, как сама Украина будет выполнять все их условия, и смогут наказывать ее при случае. Если евроинтеграция произойдет, нам уже не придется обсуждать никакие вопросы по поводу партнерства в рамках Таможенного союза».

У сторонников сближения России и Украины еще есть время до осеннего саммита ЕС. Однако, судя по обсуждению в МГИМО, в отношениях России и Украины нужен радикальный поворот, который позволит не допустить раскола восточнославянского блока – России, Белоруссии и Украины.    

http://www.ng.ru/ideas/2013-06-27/5_gazprom.html

Szólj hozzá!

Címkék: integráció Európai Unió Oroszország Ukrajna Keleti Partnerség társult tagság

“Kijev minden EU-feltételt teljesíteni akar” - mondta az ukrán elnök Wislában, a visegrádi államfők lengyelországi csúcstalálkozóján

2013.07.03. 17:51 KeményLászló

A visegrádi államfők lengyelországi csúcstalálkozójának második napján, július 3-án, a magyar, lengyel, cseh és szlovák elnökhöz csatlakozott Viktor Janukovics, ukrán elnök is. A csúcstalálkozón megbeszéltekről hosszabb összefoglalót tett közzé a PAP lengyel hírügynökség és a Magyar MTI.

Az elemzők kiemelték, hogy Janukovics elnök fontosnak tartotta a V4-ek támogatását országa európai integrációs törekvésében. Az ukrán államfő megerősítette: országa eltökélt szándéka teljesíteni mindazon feltételeket, amelyeket az Európai Unió jelölt ki a társulási szerződés aláírása elé. A szükséges törvényi változtatások zömét még a héten elfogadják, néhányról pedig a Velencei Bizottság értékelése után, szeptemberben döntenek, miként az alkotmány módosításáról is. A legfontosabb döntések között említette a vitatott ügyészségi törvény módosítását.

Bronislaw Komorowski, lengyel államfő ezt azzal egészítette ki, hogy a találkozón az ukrán elnök biztosította partnereit: keresik azt a jogi lehetőséget, amely országa törvényeivel összhangban megoldaná a börtönbüntetését töltő Julija Timosenko, ex-kormányfő további sorsának alakulását. A lengyel politikus aláhúzta, hogy a Visegrádi Négyek különösen érdekeltek Ukrajna és az EU társulási szerződéséhez vezető út sikeres megtételében, s a szerződés novemberre kitűzött aláírásában

Janukowycz w Wiśle: chcemy spełnić wszystkie wymogi stawiane przez UE

 03.07. Wisła (PAP) - Prezydent Ukrainy Wiktor Janukowycz zapewnił, że jego kraj jest nastawiony na wypełnienie wszystkich wymogów stawianych przez Unię Europejską przed podpisaniem umowy stowarzyszeniowej. Zapowiedział przyjęcie odpowiednich ustaw najpóźniej do września.

"Jesteśmy nastawieni na to, by wypełnić wszystkie wymogi stawiane dzisiaj Ukrainie" - powiedział Janukowycz w środę w Wiśle na konferencji w związku ze spotkaniem z prezydentami państw Grupy Wyszehradzkiej.  

Unia deklaruje, że chce podpisać umowę stowarzyszeniową z Ukrainą na listopadowym szczycie Partnerstwa Wschodniego w Wilnie, ale aby było to możliwe, Kijów musi poczynić zdecydowane postępy przynajmniej w trzech dziedzinach: zbadać nieprawidłowości po ostatnich wyborach parlamentarnych, zająć się problemem wybiórczego stosowania prawa oraz przeprowadzić reformy uzgodnione w planie stowarzyszeniowym.  

Decyzję, czy Ukraina spełnia warunki do podpisania umowy, Rada UE - czyli rządy krajów członkowskich - podejmie najpewniej we wrześniu.  

"Zdecydowana większość ustaw zostanie przyjęta już w tym tygodniu" - podkreślił w środę ukraiński prezydent. Dodał, że część ustaw, które wymagają opinii ekspertów, będzie przyjęta we wrześniu.

"Oczekuję, że we wrześniu te ustawy zostaną przyjęte. W tym również zostanie przyjęta ustawa, celem której jest wniesienie zmian do konstytucji" - zaznaczył Janukowycz.  

"Z nadzieją patrzymy na przyszły szczyt, który ma się odbyć w listopadzie bieżącego roku" - dodał.

Janukowycz podkreślił też, że poparcie dążeń integracyjnych Ukrainy przez państwa Grupy Wyszehradzkiej "jest bardzo ważne". (PAP)

Komorowski: Janukowycz mówił w Wiśle o rozwiązaniu problemu Tymoszenko

 

03.07. Wisła (PAP) - Prezydent Bronisław Komorowski poinformował, że prezydent Ukrainy Wiktor Janukowycz na spotkaniu z Grupą Wyszehradzką mówił m.in. o poszukiwaniu "rozwiązania problemu" Julii Tymoszenko w zgodzie z prawem ukraińskim.

"Wiążemy z tą deklaracją bardzo daleko idące nadzieje" - oświadczył Komorowski.

 "Z satysfakcją odnotowujemy, że pan prezydent Janukowycz mówił o poszukiwaniu drogi na rozwiązanie tego problemu w zgodzie z prawem ukraińskim, czyli albo na bazie obecnego prawa, albo poprzez ewentualną korektę, przez działania parlamentu, prawa ukraińskiego. Wiążemy z tą deklaracją bardzo daleko idące nadzieje" - oświadczył polski prezydent.

 Była premier Julia Tymoszenko odbywa karę siedmiu lat więzienia, którą otrzymała za nadużycia przy zawieraniu kontraktów dotyczących handlu gazem z Rosją w 2009 roku, kiedy stała na czele rządu. Proces byłej premier i wyrok skazujący bardzo pogorszył stosunki Ukrainy z Unią Europejską, która ocenia postępowanie wobec byłej premier oraz jej współpracowników jako motywowane politycznie.

 Rozstrzygnięcie sprawy Tymoszenko i zaprzestanie wybiórczego stosowania prawa to jeden z warunków, jakie UE stawia Ukrainie przed ewentualnym podpisaniem z nią umowy stowarzyszeniowej, do czego może dojść podczas listopadowego szczytu Partnerstwa Wschodniego w Wilnie.

Komorowski poinformował ponadto, że Janukowycz przedstawił stan zaawansowania w wykonaniu zobowiązań warunkujących podpisanie umowy stowarzyszeniowej UE-Ukraina.

 "Z satysfakcją przyjęliśmy deklarację, że wszystkie ustawy ustalone na tej liście będą wprowadzone do parlamentu i że Ukraina jest przekonana, iż zdąży na czas z przyjęciem wszystkich nawet najtrudniejszych warunków natury ustawowej" - powiedział Komorowski.

 Jak dodał, najważniejszą ustawą jest ta dotycząca reformy prokuratury. Komorowski powiedział, że informacja przedstawiona przez prezydenta Janukowycza "pozwala na optymistyczne spojrzenie i na tę kwestię".

 Zadeklarował, że kraje Grupy Wyszehradzkiej są "życzliwie zainteresowane" postępem przygotowań Ukrainy i UE do podpisania umowy stowarzyszeniowej w listopadzie.(PAP)

 

Янукович пообещал выполнить все условия по ассоциации с ЕС

По убеждению Президента, подавляющее большинство евроинтеграционных законов будут приняты уже на этой пленарной неделе.

Янукович заявил, что в Украине "хорошо понимают, что та повестка дня, которую Украина утвердила совместно с Еврокомиссией, должна быть выполнена до ноября" Украина настроена на выполнение всех пунктов Плана действий по подписанию Соглашения об ассоциации во время Вильнюсского саммита "Восточного партнерства" в ноябре текущего года.

Об этом Президент Украины Виктор Янукович заявил после завершения заседания "Вышеградской четверки" и Украины в г.Висла (Польша), сообщает пресс-служба главы государства. "Мы с надеждой смотрим на предстоящий Саммит, который состоится в ноябре этого года. Мы настроены на то, чтобы выполнить все требования, которые есть к Украине", - отметил Янукович на совместной пресс-конференции президентов.

По убеждению Януковича, подавляющее большинство евроинтеграционных законов будут приняты уже на этой пленарной неделе. "Мы хорошо понимаем, что та повестка дня, которую Украина утвердила совместно с Еврокомиссией, должна быть выполнена до ноября. Подавляющее большинство законов будет принято на этой неделе", - заявил Янукович.

Вместе с тем он подчеркнул, что отдельные законы нуждаются в экспертной оценке, в том числе, со стороны Венецианской Комиссии. В частности, по словам Януковича, это касается закона о прокуратуре. Эти законы могут быть приняты в начале следующей сессии парламента в сентябре. Вместе с тем Президент отметил важность для Украины содействия "Вышеградской четверки" в реализации евроинтеграционных стремлений.

В свою очередь президент Польши Бронислав Коморовский отметил, что во время саммита Янукович рассказал о ходе выполнения Украиной обязательств в контексте подписания Соглашения об ассоциации с ЕС. "Мы с удовольствием приняли информацию о том, что все законы будут направлены в парламент и Украина примет все эти законы", - отметил Коморовский. По его словам, наиболее важен закон о реформировании прокуратуры.

Президент Польши также сообщил, что во время заседания речь шла об экс-премьер-министре Украины Юлии Тимошенко. "От имени всех Президентов "Вышеградской четверки" я с удовольствием могу сказать о том, что Янукович ведет поиск путей, как решить эту проблему согласно украинскому законодательству, или путем внесения изменений в законодательство", - сказал Коморовский.

http://news.meta.ua/cluster:30942365-Ianukovich-poobeshchal-vypolnit-vse-usloviia-po-assotsiatsii-s-ES/

Szólj hozzá!

Címkék: Ukrajna Viktor Janukovics V/4 csúcstalálkozó Bronislaw Komorowski EU-társulási szerződés Júlia Timosenko

Ülést tartott az EU-Ukrajna Együttműködési Tanács

2013.06.27. 15:55 KeményLászló

Az Európai Unió külügyminisztereinek legutóbbi, június 24-i luxembourgi külügyminiszteri találkozóját követően, ugyancsak a luxemburgi fővárosban sor került az unió és Ukrajna együttműködési tanácsának 16. ülésére. A megbeszélésen, amelyen Ukrajna uniós felzárkózásának, a Társulási szerződés őszre tervezett megkötésének helyzetét tekintették át, Kijevet Mikola Azarov miniszterelnök képviselte, míg Brüsszel álláspontját az EU soros elnöke, Írország külügyminisztere, Eamon Gilmore, illetve Stefan Füle, a Bizottság bővítésügyi biztosa fejtette ki.

Az elfogadott közleményben – amelyet a sajtó számára külön is taglaltak -, részletesen foglalkoztak a Társulási szerződéshez vezető út feltételeinek teljesítésével, a 2012-es választások utáni helyzettel, valamint a jog és az igazságszolgáltatás tökéletesítésének területén teendő további lépésekkel. Megállapítást nyert, hogy Kijev részéről az eddigi döntések határozott és elszánt folytatása fontos szerepet játszhat a Szerződés őszre tervezett aláírásában.

A részletezett sajtóközleményben a korábbi tárgyalásokon rendre napirenden szereplő Timosenko-ügyről nincs névszerinti említés, ugyanakkor az EU részéről kifejezetten pozitívan reagáltak arra, hogy Kijev szabadon bocsátotta Jurij Lucenkó, korábbi belügyminisztert, illetve helyreállították Georgij Filipcsuk, volt környezetvédelmi miniszter jogait, továbbá hogy a Velencei Bizottság határozatának szellemében határozatok születtek az ukrán alkotmány módosításairól és a bíróságok függetlenségének megerősítéséről. Számos egyéb pont felsorolásával együtt megállapították, hogy mindezek előmozdíthatják a társulás ügyének eredményes lezárását, de - hangsúlyozták – az ajánlott átalakítások és reformok alapvetően Ukrajna belpolitikai vonatkozásaiban kell, hogy konszolidáló és egyesítő szerepet játsszanak.

 (összeállította: Farkas J. György)

 

ENEENCOUNCIL OF

THE EUROPEAN UNION

 

                                                                                                       Brussels, 24 June 2013

                                                                                                       11741/13

                                                                                                       (OR. en)

                                                                                                       PRESSE 289

       

 

EU-UKRAINE COOPERATION COUNCIL

SIXTEENTH MEETING

EU Press Release

 

The sixteenth EU-Ukraine Cooperation Council was held today in Luxembourg.

The Cooperation Council provided an opportunity to take stock of key developments in Ukraine and in EU-Ukraine relations, including in the framework of the Eastern Partnership, since the 25 February 2013 EU-Ukraine Summit in Brussels, and to ensure political steer and appropriate follow up in the implementation of the 10 December 2012 Conclusions of the Foreign Affairs Council on Ukraine.

In this context, the Cooperation Council welcomed Ukraine's European choice and focused particular attention on Ukraine's progress in the three areas - follow-up actions to the 2012 parliamentary elections, addressing the issue of selective justice and preventing its recurrence, and implementing reforms defined in the jointly agreed Association Agenda - with a view to the shared objective of the possible signing of the Association Agreement including a Deep and Comprehensive Free Trade Area by the time of the Eastern Partnership Summit in November. The signature and the implementation of the Agreement would represent a major leap in EU-Ukraine relations. Re-enforced efforts by Ukraine to demonstrate determined action and achieve tangible progress on all benchmarks will be critical for preparing for the assessment and comprehensive debate by the Foreign Affairs

Council in early autumn on the possible signing of the Agreement. The Cooperation Council noted the steps taken by Ukraine to ensure follow up to the EU's benchmarks, the release of Mr Lutsenko, and the restoration of Mr Filipchuk's rights, the recent opinions of the Venice Commission on the draft changes to the Constitution with a view to strengthening the independence of judges, improve the legislation for parliamentary elections as well as on the legislation on referenda. It also noted the proposals adopted by the European Commission on 15 May for Council Decisions on the Signing and Provisional Application, and on the conclusion, of the Association Agreement including a Deep and Comprehensive Free Trade Area. These proposals represent an important technical step to enable the EU to sign the Agreement, but do not prejudge the final political decision. The Cooperation Council endorsed the updates to the EU-Ukraine Association Agenda.

The EU stressed the need for Ukraine to achieve tangible progress on all the benchmarks with a renewed sense of urgency. It put particular emphasis on addressing the outstanding case of selective justice and preventing any recurrence of selective justice by a comprehensive judicial reform in line with European standards. In this context, the important contribution of the European Parliament's monitoring mission to Ukraine headed by former Presidents Cox and Kwaśniewski was highlighted. Ukraine needed to take into account the recent opinions by the Venice Commission and to seek its assessment on other important reforms, notably the reform of the functioning of the General Prosecutor’s Office and of the Criminal Code.

The two sides also discussed the follow up to the shortcomings observed in the 28 October 2012 parliamentary elections, including related to the impossibility to establish results in five single mandate constituencies as well as the situation regarding local elections for Kyiv. Prime attention needs to be given to the consideration of an Election Code as a means to ensure that uniform procedures in line with the European standards are applied to all types of elections. The electoral reform needed to be prepared on the basis of open and inclusive discussions with the political parties, NGOs and experts.

Discussing the political situation in Ukraine and the importance of political responsibility for Ukraine's modernization, the EU side emphasized that the parliamentary majority needed to create an environment conducive for dialogue as much as the opposition needed to engage constructively on EU related reforms and actions. The European agenda could and should be a consolidating and uniting factor in domestic politics.

The Cooperation Council stressed the importance of enhancing people-to-people  contacts. It welcomed the recent conclusion of the amended Visa Facilitation Agreement allowing the agreement to enter into force on 1 July 2013. Taking stock of the state of play in the implementation of the Action Plan on Visa Liberalisation, it welcomed the recent legislative efforts of the Government and the Verkhovna Rada and discussed some of the remaining issues to be followed up by Ukraine.

The Cooperation Council reviewed trade, investment and business climate issues and discussed strategic cooperation in key sectoral areas: energy, transport, including common aviation area, and environment. The EU stressed its expectations as regards the improvement of the business climate in Ukraine. In this context, the EU reiterated its concerns about recent protectionist measures and expressed its confidence that Ukraine will eventually be able to deliver a satisfactory solution to trade and investments irritants.

The EU continues to support the modernisation of the Ukrainian Gas Transmission System and underlined the need for energy sector reforms to continue in line with Ukraine's Energy Community commitments. The EU insisted on the importance of adopting a public finance management reform strategy and reversing the backsliding on public procurement.

The Cooperation Council discussed a number of international and regional issues, including in the context of Ukraine's priorities as Chairman in Office of the OSCE. There was a common assessment of the recent developments in the Transnistrian file. There was a common concern regarding the Transnistrian de facto authorities' so-called legal act on the border and a convergence of views on the need to continue to work in a constructive spirit within the framework of the '5+2' negotiating process.

The Cooperation Council looked forward to the strengthening of the Eastern Partnership initiative in the run-up to the 2013 Eastern Partnership summit.

The EU was represented by Eamon Gilmore, Deputy Prime Minister and Minister for Foreign Affairs and Trade of the Republic of Ireland and Mr Stefan Füle, European Commissioner for Enlargement and the European Neighbourhood Policy. Prime Minister Mykola Azarov led the Ukrainian delegation.

P R E S S

Rue de la Loi 175 B – 1048 BRUSSELS Tel.: +32 (0)2 281 6319 Fax: +32 (0)2 281 8026

press.office@consilium.europa.eu http://www.consilium.europa.eu/press

Szólj hozzá!

Címkék: reformok Velencei Bizottság M.Azarov EU-Ukrajna Együttműködési Tanács Társulási Szerződés ukrán alkotmány

Westerwelle, német külügyminiszter kijevi tárgyalásai és a J. Timosenko ügy fejleményei

2013.06.23. 14:19 KeményLászló

Guido Westerwelle német külügyminisztert 2013. június 21-én Kijevben fogadta Viktor Janukovics ukrán elnök.

Kijev szeretné, ha az EU novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén aláírnák a szabadkereskedelmi megállapodást is tartalmazó társulási szerződést az unióval. Ez a kérdés volt a fő témája az ukrán államfőnek és a külügyminiszternek a német külügyminiszterrel folytatott megbeszélésin. A találkozók után az ukrán vezetők kijelentették: bíznak abban, hogy Németország segít Ukrajnának a felkészülési folyamatban. Az ukrán külügyminiszter kifejtette, hogy tájékoztatta német kollégáját azokról az uniós feltételekről is, amelyekben Kijev még nem tudott előrelépni, és kérte Berlin segítségét.

Westerwelle közölte, hogy találkozott az ukrán ellenzék képviselőivel is. Annyit mondott, hogy első kézből értesült Ukrajna belpolitikai helyzetéről. Megerősítette, hogy egyik döntő kérdés Ukrajna euróintegrációjának támogatásához a Timoseenko ügy megoldása. Németország továbbra is kész fogadni Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán miniszterelnököt gyógykezelésre.

Viktor Janukovics ezzel kapcsolatban – a parlamenti pártok vezetőivel folytatott megbeszélése után - arra emlékeztetett, hogy vizsgálják Júlia Timosenko külföldi gyógykezelésének a lehetőségét. Ugyanakkor a „Timosenko ügy megoldására az érvényben lévő törvények alapján nincs lehetőség, főként hogy a bírósági tárgyalás még nem ért véget”.

http://podrobnosti.ua/power/2013/06/19/912326.html

Янукович о лечении Тимошенко за границей: Вопрос рассматривается

19 июня 2013 | 17:24

Президент Украины Виктор Янукович заявляет, что вопрос по предоставлению экс-премьеру Юлии Тимошенко медицинской помощи за границей в настоящее время рассматривается.

Об этом сообщил журналистам лидер парламентской фракции "Батькивщина" Арсений Яценюк после встречи президента с лидерами фракций и руководством парламента в среду.

"Мы в процессе переговоров, мы передали пакет предложений нашим партнерам с Запада, никто не сказал нет. Для выполнения гуманитарной миссии, возможно, надо изменить законодательство. Считаю, что есть все основания говорить о том, что вопрос по предоставлению возможности Юлии Тимошенко получить надлежащую медицинскую помощь за границей рассматривается", - процитировал Яценюк по просьбе журналистов слова Януковича.

Ранее представитель президента в Верховной раде Юрий Мирошниченко заявил, что Янукович выражает готовность к решению вопроса Тимошенко, однако, "в рамках действующего законодательства решения пока нет, тем более, что судебный процесс не завершен "

Тимошенко была арестована во время судебного процесса по "газовому делу" 5 августа 2011 года.

По материалам: Интерфакс-Украина

 Timosenko németországi gyógykezeléséről tárgyalt Westerwelle és Janukovics

Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:
Kijev, 2013. június 21., péntek (MTI)

Németország továbbra is kész fogadni Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán miniszterelnököt gyógykezelésre - közölte Guido Westerwelle német külügyminiszter pénteken Kijevben, miután találkozott Viktor Janukovics ukrán elnökkel.

    "Nyíltan megmondtam az államfőnek, hogy megkülönböztetett figyelemmel kísérjük Timosenko helyzetét" - jelentette ki a német diplomácia vezetője. Kifejtette, hogy továbbra is érvényben van az az ajánlat, hogy hajlandóak Németországban folytatni a bebörtönzött ellenzéki politikus gyógykezelését. "Ennek megoldásán tovább dolgozunk" - tette hozzá. Westerwelle nem árulta el, hogy milyen választ kapott Janukovicstól.
    Timosenko gyógykezelésének folytatása Németországban elegendő lenne-e ahhoz, hogy Berlin támogassa Ukrajna európai integrációs törekvéseit? - kérdezték a külügyminisztertől. Westerwelle erre azt válaszolta: "a helyzet nem könnyű, de készek vagyunk konstruktívan hozzáállni, hogy pozitív döntés születhessen".
    Westerwelle megérkezése utáni sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy Európában elfogadhatatlan a szelektív ítélkezés, beleértve a Timosenko elleni bűnvádi eljárásokat is. Mint fogalmazott, Ukrajna most válaszút előtt áll, és reméli, hogy az európai integráció mellett dönt.
    Kijev szeretné, ha az EU novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén aláírnák a szabadkereskedelmi megállapodást is tartalmazó társulási szerződést az unióval.
    Ez a kérdés volt a fő témája a német és az ukrán külügyminiszter közötti megbeszélésnek. A találkozó után Leonyid Kozsara, az ukrán diplomácia vezetője kijelentette: bízik abban, hogy Németország segít Ukrajnának a felkészülési folyamatban. Kifejtette, hogy tájékoztatta német kollégáját azokról az uniós feltételekről is, amelyekben Kijev még nem tudott előrelépni, és kérte Berlin segítségét.
    Westerwelle közölte, hogy találkozott az ukrán ellenzék képviselőivel is, akiket azonban nem nevezett meg. Annyit mondott, hogy első kézből értesült Ukrajna belpolitikai helyzetéről.

 

MTI 2013. június 21.

 

Az ARD német köztévé riportja Westerwelle, német külügyminiszter kijevi látogatásáról, felidézve néhány korábbi epizódot a Timosenko elleni perből is.

http://www.tagesschau.de/multimedia/video/video1314664.html

A német külügyminiszter, Westerwelle találkozott Klicskoval és a Batykivscsina vezetőivel is.

 

Timosenkoról tárgyalt Westerwelle és Janukovics

NT
Forrás: MTI
2013. június 21.

 

Németország továbbra is kész fogadni Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán miniszterelnököt gyógykezelésre – közölte Guido Westerwelle német külügyminiszter pénteken Kijevben, miután találkozott Viktor Janukovics ukrán elnökkel.

„Nyíltan megmondtam az államfőnek, hogy megkülönböztetett figyelemmel kísérjük Timosenko helyzetét” – jelentette ki a német diplomácia vezetője. Kifejtette, hogy továbbra is érvényben van az az ajánlat, hogy hajlandóak Németországban folytatni a bebörtönzött ellenzéki politikus gyógykezelését. „Ennek megoldásán tovább dolgozunk" – tette hozzá. Westerwelle nem árulta el, hogy milyen választ kapott Janukovicstól.

Timosenko gyógykezelésének folytatása Németországban elegendő lenne-e ahhoz, hogy Berlin támogassa Ukrajna európai integrációs törekvéseit? – kérdezték a külügyminisztertől. Westerwelle erre azt válaszolta: „a helyzet nem könnyű, de készek vagyunk konstruktívan hozzáállni, hogy pozitív döntés születhessen”.

Westerwelle megérkezése utáni sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy Európában elfogadhatatlan a szelektív ítélkezés, beleértve a Timosenko elleni bűnvádi eljárásokat is. Mint fogalmazott, Ukrajna most válaszút előtt áll, és reméli, hogy az európai integráció mellett dönt.

Kijev szeretné, ha az EU novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén aláírnák a szabadkereskedelmi megállapodást is tartalmazó társulási szerződést az unióval. Ez a kérdés volt a fő témája a német és az ukrán külügyminiszter közötti megbeszélésnek.

A találkozó után Leonyid Kozsara, az ukrán diplomácia vezetője kijelentette: bízik abban, hogy Németország segít Ukrajnának a felkészülési folyamatban. Kifejtette, hogy tájékoztatta német kollégáját azokról az uniós feltételekről is, amelyekben Kijev még nem tudott előrelépni, és kérte Berlin segítségét.

Westerwelle közölte, hogy találkozott az ukrán ellenzék képviselőivel is, akiket azonban nem nevezett meg. Annyit mondott, hogy első kézből értesült Ukrajna belpolitikai helyzetéről.

Szólj hozzá!

Címkék: külföldi gyógykezelés V.Janukovics J.Timosenko G.Westerwelle eurointegració

Ukrajna lakosságának választási hangulata

2013.06.22. 13:17 KeményLászló

Az ukrán közvélemény kutatók folyamatosan mérik a lakosság nézeteinek alakulását arról, hogy melyik integrációval éri meg szövetséget vállalni. Az erre a kérdésre adott válasz az ország sorsát hosszútávon határozhatja meg. Ugyan akkor az sem lehet közönbös az ukránok számára, hogy ki lesz a soron következő államfő, hiszen a nevéhez fűződhet a szövetségesi változatok között a választás eldöntése.

A döntési időpontok közelsége (ez év novemberében aláírásra kerülhet Ukrajna társulási megállapodása az Európai Unióval, ill. 2015-ben kerül sor az esedékes enökválasztásra) miatt az 2013. május végi és június eleji felmérések eredményei mindkét kérdéskörben trend vonalat indítanak el.A legutóbbi mérések, amelyeket az egész ukrajnai 18 év feletti népességet reprezentáló 2030 fő megkérdezése alapján végzett a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet, azt mutatják, hogy Ukrajnának az EU-val kötendő társulási megállapodását, ill. a Vámunióba (Oroszország, Belorusszia, Kazahsztan mellé) belépését támogatók köre közel azonos arányú.  Az EU tagságot célzó orientációt 36,2%, a belépést a Vámunióba és az ezzel létrejövő Egységes Gazdasági Térséget 39,8% tartotta az ország érdekének megfelelő választásnak.

A „Socis” Szociális és Marketing Kutatások Központja által, az egész ukrajnai 18 év feletti népességet reprezentáló 2004 fő megkérdezése alapján végzett felmérés, a jövendő államfő személyének támogatására vonatkozóan, azt mutatja, hogy a válaszadók többsége (18,1%) – esetleges előrehozott választáson – a jelenleg funkcionáló Viktor Janukovics elnök mellett tenné le a voksát. Az ellenzékben lévő pátok jelőltjei közül az „UDAR” parlamenti frakciójának vezetője, Vitálij Klicsko 16,2%-t érhetne el, míg a „Bagykivscsina” vezetője, Arszenyij Jacenyuk 9,7%-ot, a „Svoboda” frakcióvezetője, Oleg Tyagnyibuk 5,5%-t. A kormány-koalíciót jelenleg támogató Ukrán Kommunista Párt elnöke, Petr Szimonyenko, valamint a független parlamenti képviselő Petr Porosenko, azonosan 5,2%-t érnének el.

 

 

http://podrobnosti.ua/society/2013/06/21/912900.html

Жители Украины почти в равной мере поддерживают вступление в ЕС и в ТС, - опрос

21 июня 2013 |

Количество сторонников вступления Украины в Европейсий союз и в Таможенный союз среди украинцев приблизительно равно, свидетельствуют данные майского опроса Киевского международного института социологии.

Отвечая на вопрос о наиболее правильном, на их взгляд, внешнеполитическом курсе Украины 32,5% респондентов выступили за ориентацию на членство в ЕС, 35,5% - в ТС. Не поддержали вхождение ни в одно из этих объединений 17,7%, еще около 14% не смогли сформулировать свое мнение или же отказались от ответа.

При этом 36,2% опрошенных считают, что для Украины лучше подписать соглашение об Ассоциации с ЕС, чтобы впоследствии стать членом союза, в то время как несколько больше респондентов, 39,8%, поддержали вступ в ТС и создание Единого Экономического пространства с Россией, Беларусью и Казастаном и другими странами. Значительная часть опрошенных, 22%, не смогли определится со своим выбором.

В интервьюировании, которое проводилось с 21 по 30 мая принимали участие 2030 респондентов со всей Украины. Выборка репрезентативна для населения страны возрастом от 18 лет.

Статистическая погрешность выборки (с вероятностью 0,95) не превышает: 3,3% для показателей близких к 50%, 2,8% - для показателей близких к 25%, 2,0% - для показателей близких к 10%, 1,4% - для показателей близких к 5%.

Напомним, что, согласно опросу, проведенному в октябре прошлого года, большинство сторонников Партии регионов и КПУ выступают за вступление Украины в Таможенный союз, при этом для электората Объединенной оппозиции Батьківщина, УДАРа Виталия Кличко, Свободы и Украина - Вперед! Натальи Королевской характерна ориентация на интеграцию страны в Европейский союз.

Подробности  (По материалам: Кoрреспондент)

 

http://podrobnosti.ua/society/2013/06/19/912263.html

Янукович удерживает лидерство в президентском рейтинге, Кличко совсем рядом

19 июня 2013 18,1% опрошенных центром социальных и маркетинговых исследований "Социс" готовы проголосовать за действующего президента Виктора Януковича в случае досрочных президентских выборов, 16,2% - за председателя фракции в Верховной раде "Украинский демократический альянс за реформы (УДАР)" Виталия Кличко. Об этом свидетельствуют результаты исследования.

Респондентам задали вопрос, за кого бы они проголосовали и приняли ли бы участие в президентских выборах, если б они состоялись в ближайшее воскресенье.

При этом 9,7% опрошенных проголосовали бы за председателя фракции "Всеукраинское объединение "Батьківщина" в Раде Арсения Яценюка, 5,5% - за председателя фракции "Всеукраинское объединение "Свобода" в парламенте Олега Тягнибока, 5,2% - за председателя фракции Коммунистической партии Петра Симоненко.

За внефракционного депутата Петра Порошенко проголосовали бы 5,2%, и 6% выбрали другой вариант.

В то же время 19% респондентов сказали, что не будут участвовать в выборах.

Опрос проводился с 21 мая по 3 июня, было опрошено 2 004 респондента старше 18 лет по всей Украине.

"Социс" не предоставил данные о статистической погрешности.

Как сообщалось, в мае 15,9% опрошенных Киевским международным институтом социологии украинцев были готовы проголосовать за Кличко в случае досрочных президентских выборов, 14,3% - за Януковича.

Подробности  (По материалам: Українські Новини)

Szólj hozzá!

Címkék: elnökválasztás szövetség Európai Unió V.Janukovics ukrán közvélemény Vámunió

M.Azarov interjúja a Le Figaroban

2013.06.19. 13:16 KeményLászló

Венгерская газета «Magyar Nemzet” Online (Венгерская Нация) ссылаясь на MTI (Венгерское телеграфное агенство) опубликовала цитаты из интервью Миколы Азарова французской газете «Le Figaro». Составитель публикации считает, что главной мыслью украинского премьера является: « Украина готова на переговоры с европейскими партнёрами, однако не собирается связать евроинтеграционные вопросы с судьбой Юлии Тимошенко». М.Азаров подчёркивает, что « украинский народ не позволяет себе диктанты». «Мы готовы на переговоры – повторяет он - но наши отношения не соответствуют отношению преподавателя и ученика».

Вывод всего сказанного, по мнению автора статьи, состоит в том, что «несомненно осенью в Вильнюсе в ходе саммита ЕС по Восточному парнёрству состоится подписание Соглашения об ассоциации Украины с ЕС, потому, что большинство европейских стран понимают геополитическое значение Украины».

 

http://mno.hu/kulfold/ezt-az-ukran-nep-nem-engedheti-meg-maganak-1167402

Ezt az ukrán nép nem engedheti meg magának

TK
Forrás: MTI
2013. június 17., hétfő

 

Ukrajna készen áll a párbeszédre európai partnereivel, de nem fogja az európai integrációs kérdéseket Julija Timosenkónak, az ország bebörtönzött korábbi miniszterelnökének a sorsával összekötni – mondta Mikola Azarov ukrán miniszterelnök a Le Figaro című francia napilapban hétfőn megjelent interjúban.

„Franciaországtól normális együttműködést várunk, s ez még jobban bővülhet, elsősorban kulturális téren” – mondta párizsi munkalátogatása kapcsán az ukrán kormányfő. Hozzátette: „De a kísérletek, amelyekkel diktálni akarják nekünk, hogyan viselkedjünk, kudarcra vannak ítélve. A párbeszédre készen állunk, de nem vagyunk tanár-diák viszonyban. Az ukrán nép ezt nem engedheti meg magának.”

Arra a kérdésre, hogy Franciaország tényleg próbált-e diktálni Ukrajnának, a miniszterelnök azt válaszolta: „Én ezt nem mondtam. Tanácsokat adnak nekünk, meghallgatjuk azokat, párbeszédet folytatunk, de nem fogom az európai integrációs kérdéseket Julija Timosenko sorsával összekötni.”

Azarov elmondta, hogy az uniós partnerekkel folytatott megbeszélésein rendszeresen szóba kerül bebörtönzött elődje, de ő „nem akarja az idejét vesztegetni azzal, hogy ezzel a hölggyel kapcsolatos kérdésekre válaszoljon”. „Nem ő Ukrajna egyetlen lakója. Egyébként meg törvénytelenül írt alá 2009-ben egy gázmegállapodást Oroszországgal, s ezzel évi 7 milliárd dolláros kárt okozott Ukrajnának” – fogalmazott Azarov.

Az ukrán kormány vezetője nem kételkedik abban, hogy késő ősszel Vilniusban – a soros litván EU-elnökség szervezésében –- tartandó uniós keleti partnerségi csúcstalálkozón alá fogják írni a felek az EU–Ukrajna társulási megállapodást. „Meg vagyok róla győződve. Felhívom a figyelmet arra, hogy ez a megállapodás kereskedelmi jellegű. Az európai országok többsége érti a geostratégiai helyzetünk jelentőségét” – tette hozzá.

 

 Franciaország-Ukrajna-EU-diplomácia
Ukrajna az európai integrációjának kérdését nem hajlandó Timosenko szabadon engedésével összekötni

    Párizs, 2013. június 17., hétfő (MTI) - Ukrajna készen áll a párbeszédre európai partnereivel, de nem fogja az európai integrációs kérdéseket Julija Timosenkónak, az ország bebörtönzött korábbi miniszterelnökének a sorsával összekötni - mondta Mikola Azarov ukrán miniszterelnök a Le Figaro című francia napilapban hétfőn megjelent interjúban.

    "Franciaországtól normális együttműködést várunk, s ez még jobban bővülhet, elsősorban kulturális téren" - mondta párizsi munkalátogatása kapcsán az ukrán kormányfő. Hozzátette: "De a kísérletek, amelyekkel diktálni akarják nekünk, hogyan viselkedjünk, kudarcra vannak ítélve. A párbeszédre készen állunk, de nem vagyunk tanár-diák viszonyban. Az ukrán nép ezt nem engedheti meg magának".
    Arra a kérdésre, hogy Franciaország tényleg próbált-e diktálni Ukrajnának, a miniszterelnök azt válaszolta: "Én ezt nem mondtam. Tanácsokat adnak nekünk, meghallgatjuk azokat, párbeszédet folytatunk, de nem fogom az európai integrációs kérdéseket Julija Timosenko sorsával összekötni".
    Azarov elmondta, hogy az uniós partnerekkel folytatott megbeszélésein rendszeresen szóba kerül bebörtönzött elődje, de ő "nem akarja az idejét vesztegetni azzal, hogy ezzel a hölggyel kapcsolatos kérdésekre válaszoljon". "Nem ő Ukrajna egyetlen lakója. Egyébként meg törvénytelenül írt alá 2009-ben egy gázmegállapodást Oroszországgal, s ezzel évi 7 milliárd dolláros kárt okozott Ukrajnának" - fogalmazott Azarov.
    Az ukrán kormány vezetője nem kételkedik abban, hogy késő ősszel Vilniusban - a soros litván EU-elnökség szervezésében - tartandó uniós keleti partnerségi csúcstalálkozón alá fogják írni a felek az EU-Ukrajna társulási megállapodást. "Meg vagyok róla győződve. Felhívom a figyelmet arra, hogy ez a megállapodás kereskedelmi jellegű. Az európai országok többsége érti a geostratégiai helyzetünk jelentőségét" - tette hozzá.

kvk \ kti \ kho

MTI 2013. június 17., hétfő 16:20

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: interju megegyezés Európai Unió Ukrajna M.Azarov Ju.Timosenko geopolitikai helyzet

Még van esély a Társulási Szerződés aláírására Ukrajnával.

2013.06.14. 11:36 KeményLászló

 

A szlovák fővárosban június 12-13-án lebonyolított közép-európai államfői csúcstalálkozó befejezése után tartott sajtótájékoztatón több vezető politikus foglalkozott az EU és Ukrajna közötti Társulási Szerződés aláírásának esélyeivel. Komorowski lengyel államelnök kifejtette, hogy az Európai Terv hosszú távon alkalmas a közép-európai országok azon álmai megvalósítására, amelyek előmozdítják ezek felzárkózását a legfejlettebb nyugat-európai országokhoz. Az előbbiek közé értette Ukrajnát, kiemelve, hogy a volt szovjet köztársaság fontos a Nyugat számára, amely kiterjesztené az európai gazdasági térséget e régióra is. „Az azonban – folytatta -, hogy a Társulási Szerződést Kijevvel sikerül-e a novemberi vilniusi Keleti Partnerség-csúcson aláírni, elsősorban magától Ukrajnától függ”. A már korábban egyeztetett feltételek között említette a jog szelektív alkalmazását Ukrajnában, emlékeztetve a Julija Timosenko ex-kormányfővel és más ellenzéki politikusokkal szemben folytatott, szelektív jogalkalmazásra. „Nem maradt sok idő” – figyelmeztetett Komorowski..

Lengyel kollégájával egyetértve Dalia Grybauskaite litván államfő azt hangsúlyozta, hogy a Nyugat politikailag motiváltnak tekinti a Timosenko-pert, jelzésértékűnek a törvénykezési, bírósági és jogállami reformok szükségességéről. „Ukrajna sokat tesz ezek megvalósítása érdekében,  a reformok elsősorban ezen ország és az ott élők számára fontosak” – húzta alá a vilniusi elnök.

Maga az ukrán államfő, Viktor Janukovics – az újságíróknak mondottak és saját honlapján (prezident.gov.ua) közzétetek szerint – a legfontosabb eredménynek azt tekinti, hogy „a bratislavai csúcstalálkozón egyetlen ország sem szólalt fel Ukrajna euróintegrációs törekvéseivel szemben, és nem fogalmaztak meg negatív véleményt a különböző kritériumok teljesítését illetően. Vannak házifeladataink és olyan munkánk, amelyet novemberig el kell végeznünk”.

Ezzel együtt a híradások szerint V.Janukovics azt is hangsúlyozta a közép- és kelet-európai országok vezetőivel folytatott hívatalos és négyszemközti tárgyalásai során, hogy „mindaz, amit teszünk, azt saját magunkért, Ukrajnáért tesszük, annak érdekében, hogy Ukrajna gazdasági teljesítmény szintje, és ebből adódóan az emberek életszinvonala is emelkedjen. Minden, ami az embereket érinti, a jogaikat, a szociális szintjüket – ezek a legfőbb céljaink, amelyeket szem előtt tartunk”

.

Bratislava 13. júna (TASR)

SUMMIT: B.KOMOROWSKI: Ešte existuje šanca na podpis Asociačnej dohody s Ukrajinou

Európsky projekt musí naďalej
zostať atraktívny pre samotné krajiny EÚ i mimo nej. "Je to projekt,
ktorý je naplnením našich snov, aj toho dostať sa na úroveň
najvyspelejších západoeurópskych krajín," konštatoval na dnešnej
tlačovej konferencii po skončení dvojdňového summitu stredoeurópskych
hláv štátov v Bratislave poľský prezident Bronislaw Komorowski.
Počas diskusií sa prezidenti zmienili o dôležitosti Ukrajiny
pre západný svet a možného rozšírenia európskeho ekonomického
priestoru aj do tohto regiónu.
To, či únia na novembrovom summite Východného partnerstva vo
Vilniuse podpíše s Kyjevom Asociačnú dohodu, závisí podľa
Komorowskeho od samotnej Ukrajiny a od zhodnotenia jej pokroku zo
strany členských štátov EÚ. "Dúfam, že ešte existuje šanca na úspešné
ukončenie tohto procesu a podpísanie dohody," vyhlásil a zároveň
vyjadril potešenia nad pokrokom, ktorý Kyjev dosiahol.
Ukrajina má už Asociačnú dohodu parafovanú, v novembri sa
očakáva jej podpísanie. Únia to však podmieňuje splnením požadovaných
kritérií, na ktorých sa zhodla v decembri minulého roka. Ide
o potrebu riešenia problému selektívnej aplikácie práva v krajine.
Týka sa to politicky motivovaných procesov s lídrami opozície,
expremiérkou Juliou Tymošenkovou a niekoľkými jej bývalými ministrami.
"Nezostáva nám veľa času. Hovoril som ale na túto tému
s prezidentom Viktorom Janukovyčom, ktorý ma uistil, že ešte existuje
možnosť zlepšiť situáciu v súdnictve. Verím, že budú schopní vyriešiť
zostávajúce problémy vo vlastný prospech, ale aj v prospech EÚ,"
poznamenal Komorowski s tým, že by to znamenalo integráciu Ukrajiny
do západného sveta a fungovanie ich trhu na základe európskych
pravidiel.
Litovská prezidentka Dalia Grybauskaite taktiež vidí šancu na
podpísanie dohody, avšak podľa nej sa tu nedá hovoriť o zárukách.
Problém je hlavne Tymošenková, ktorá naďalej zostáva vo väzení. Západ
jej proces považuje za politicky motivovaný. "Prípad Tymošenková je
príklad toho, ako sa zaobchádza s opozíciou, symbolom reformy
súdnictva a právneho štátu," upozornila Grybauskaite.
Ako pokračovala, to čo sa bude diať s jej osobou, síce nie je
absolútna vec, avšak je potrebné, aby Kyjev zreformoval súdnictvo
a základy právneho štátu. "Proces integrácie do EÚ je dlhý, ťažký
a náročný a vyžaduje si hlboké reformy vo všetkých zložkách
spoločnosti. Ukrajina robí veľa, ale reformy sú dôležité predovšetkým
pre ňu samotnú a pre jej ľud," podčiarkla. Pripomenula, že všetky
členské štáty únie prešli procesom demokratizácie, ktorý bol užitočný
pre jednotlivé štáty, a nie pre niekoho v Bruseli.
Zopakovala, že Ukrajina musí zabezpečiť vládu práva, pričom
situácia u nich je stále komplikovaná, a preto finálne rozhodnutie
o tom, čo bude na vilniuskom summite, ešte nepadlo.

 

http://www.unian.net/news/577288-yanukovich-raduetsya-chto-v-bratislave-k-nemu-byili-drujelyubnyi.html

Янукович радуется, что в Братиславе к нему были дружелюбны

Президент Украины Виктор Янукович отмечает, что сегодня в Братиславе не услышал возражений относительно евроинтеграционных устремлений Украины.

„Атмосфера была дружелюбной”-  передает корреспондент УНИАН - об этом Виктор Янукович сказал в комментарии журналистам (УНИАН: Янукович в Братиславе принимает участие в работе 18-го саммита глав государств Центральной Европы). “Мы сегодня не услышали ни от одной страны негативного отношения к проевропейским устремлениям Украины или о невыполнении ею критериев”, - сказал Президент. Он отметил, что Украина, безусловно, имеет домашнее задание и активно работает над реформами, над воплощением в стране европейских стандартов, развитии экономики и пр. Янукович подчеркнул, что все это делается для Украины и ради Украины. “Вопрос евроинтеграции - это наша стратегическая цель, которую мы перед собой поставили”, - сказал Янукович. Он также отметил, что в ноябре - когда Украина должна подписать Соглашение об ассоциации с ЕС - жизнь не заканчивается, и Украина уже сегодня работает над воплощением в жизнь вышеупомянутого соглашения. «Украина системно подошла к решению всех проблемных вопросов» - подчеркнул Президент.

 

14.06.2013 — Новости Донбасса

Янукович разрекламировал Украину в Братиславе

Президент Виктор Янукович принял участие в саммите глав государств Центральной Европы, который завершился вчера в Братиславе.

Украинский лидер попытался убедить коллег в необходимости поддержать интеграцию Киева в Евросоюз, доказывая это экономической выгодой для обеих сторон.

Покидая столицу Словакии, господин Янукович заверил журналистов, что ему удалось убедить в этом европейских президентов.

Впрочем, главные противники нынешней интеграции Украины в ЕС на саммите отсутствовали, пишет Коммерсант-Украина в статье В зоне европейского внимания.

Саммит стран Центральной Европы является ежегодным мероприятием, вчерашняя встреча стала 18-й по счету. Главам государств региона не удалось собраться лишь в прошлом году. Тогда саммит планировалось провести в Ялте 11-12 мая, но незадолго до этого президенты европейских стран демонстративно отказались ехать в Украину в знак протеста против преследования лидеров оппозиции.

Словацкая встреча в особенности контрастировала на фоне не состоявшейся украинской — в Братиславу прибыли главы всех 20 государств региона, а также президент Европейского совета Херман ван Ромпей. На мероприятии одновременно присутствовали даже лидеры Сербии и Косово, несмотря на то что одно государство не признает независимость другого.

"Слоганом саммита мы решили сделать фразу "Стратегия для посткризисного восстановления". Мы пятый год боремся с последствиями финансового и долгового кризиса, который коснулся всех нас",— открыл встречу президент Словакии Иван Гашпарович. Экономические вопросы были ключевыми и в выступлениях остальных глав государств, в том числе Виктора Януковича, который взялся обосновать экономическую необходимость интеграции Украины в Евросоюз.

"Важным инструментом преодоления существующего кризиса является продолжение процесса расширения ЕС, который предусматривал бы включение Украины в единое европейское политическое и экономическое пространство... Это окажет существенное положительное влияние на общеевропейскую экономическую ситуацию и поможет процессу выхода Европы из кризиса. Это будет обоюдовыгодным",— убеждал коллег господин Янукович.

Помимо выступления перед широкой аудиторией, Виктор Янукович говорил об этом и на встречах в режиме тет-а-тет. В Братиславе он провел четыре двусторонних встречи — с президентами Австрии, Чехии, Болгарии и Македонии, трехстороннюю с лидерами Польши и Словакии, а также короткую трехстороннюю беседу с президентами Литвы и Латвии. "Вопрос европейской интеграции стал центральным, обсуждавшимся на встречах",— заявил господин Янукович журналистам по завершению всех переговоров.

Украинский президент, судя по его заявлениям, покинул Братиславу с уверенностью в том, что ему удалось убедить собеседников. "Мы сегодня не услышали ни от одной страны отрицательного отношения к евроинтеграционным стремлениям Украины или невыполнению нашей страной тех или иных критериев (условий подписания соглашения об ассоциации; СА.—"Ъ")",—сказал Виктор Янукович, признав, что Киев еще не выполнил "всей домашней работы, которая запланирована до ноября (до саммита Восточного партнерства в Вильнюсе)".

После встречи с украинским лидером об экономических причинах подписания СА заявил и польский президент Бронислав Коморовский: "Если большой украинский рынок будет работать по тем же принципам, что и европейский, он станет хорошим местом для вложения денег и ведения бизнеса". А Иван Гашпарович, подводя итоги саммита, отметил, что все 20 глав государств согласились с необходимостью постоянного усиления европейского интеграционного проекта.

Впрочем, тот факт, что ни один из центральноевропейских лидеров публично не упомянул о проблемах в сфере демократии в Украине, препятствующих подписанию СА, еще не означает снижения внимания к этим проблемам со стороны ЕС. Как известно, основными противниками ассоциации с Украиной при сохранении ее нынешних проблем с демократией являются западноевропейские страны, которые не были представлены на саммите в Братиславе.

Единственным представителем Западной Европы был президент Европейского совета, который вчера не беседовал с господином Януковичем, но встретился с польским лидером. Одной из тем беседы стала необходимость выполнения Украиной всех без исключения требований ЕС для подписания СА, в числе которых ликвидация проблемы политически мотивированного правосудия. "Мы обменялись мнениями, что еще можно сделать, чтобы мобилизовать Украину к действиям, в результате которых Киев выполнил бы все договоренности, необходимые для подписания соглашения",— заявил по итогам встречи господин Коморовский.

 

Szólj hozzá!

Címkék: V.Janukovics B.Komorowski D.Grybauskaite Timosenko-per EU-Ukrajna megállapodás

süti beállítások módosítása